Érkezés előtt mindig tájékozódj a megadott telefonszámon, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
65 millió év), hegységképző szerkezeti mozgások hatására kiemelkedett a tengeri üledékképződési környezetből, s egy jó ideig szárazföldi térszínen folytatta "életútját". A meleg és csapadékos trópusi klímán a korábban lerakódott, s szárazulatra került karbonátos kőzetek a szénsavas víz hatására oldódni (karsztosodni) kezdtek. Gánt bauxitföldtani park hyatt. Az így kialakult karsztos mélyedésekbe hordódott bele később az alumíniumban dús, vöröses színű málladék, a bauxit (kb. 50–45 millió éve, az eocén korai szakaszában). Feltételezzük azt, hogy a triásznál fiatalabb mezozós (középidei: jura, kréta) képződmények a hosszú lepusztulási időszak alatt leerodálódtak a területről, egészen a bauxit feküjét képező késő-triász dolomitos rétegsorokig. Láthatjuk tehát azt, hogy a bauxit megjelenése egy üledékes rétegsorban szárazföldi körülmények kialakulását jelenti, összekapcsolódva egy meleg (legalább 22–24°C évi középhőmérséklet), csapadékos (min. 2000 mm feletti évi csapadékmennyiség) trópusi klímával és egy erős lepusztulásos időszakkal.
1920-ban Balás Jenő bányamérnök hatalmas karsztbauxittelepre bukkant az addig viszonylag jelentéktelen, csendes kis falu, Gánt határában. Hosszas előkészítő fázis után 1926-ban indult meg a kitermelés. Ha ma körbesétáljuk Gántot, déli és keleti oldalában meghökkentő látványra lelhetünk: óriási, hullámos felszínű területeket fed egy vörös, apró szemcséjű kőzet. Az 1930-as években már a világ legtöbbet termelő bauxitbányái közé tartozott, így aztán nem is meglepő, hogy a II. világháború idején Németország is szemet vetett rá. A világégés során teljes kapacitását a német hadiipar szolgálatába állították. A csúcsteljesítmény éve 1953 volt: ekkor 600. 000 tonna ércet nyertek ki a bányarendszerből, ami ahhoz képest is tekintélyes mennyiség, hogy működésének évei alatt összesen 10. 10 hely, ha már kimozdulnál, de még kerülnéd a tömeget | Cosmopolitan.hu. 000. 000 tonna bauxitot adott a világnak. A bánya nem csak a mennyiséget, hanem a minőséget tekintve is az élvonalba tartozott. Előnyére vált, hogy a kevés kovasav mellett nagy arányban volt benne titán, cirkónium, króm, gallium és berillium.
A 100 méter hosszú alagút végén egy utolsó teremből juttat ki a parkolóhoz egy légajtó. Megközelítés: Tömegközlekedéssel A Gánt, bányatelep buszmegálló esik a legközelebb a helyszínhez. Megközelítés A Gánt, bányatelep buszmegállóból Gánt felé haladva a főúton 400 méter sétával érjük el a bemutatóhelyet. Gántról a kilátásokban bővelkedő K▲ jelzésen érjük el a múzeumot (2, 7 km, 53 m szintemelkedés), vagy a forgalmas főúton lépdelve (2, 1 km). Parkolás Parkolót a szabadtéri múzeum bejáratánál találunk. Nyitvatartás: Március 15-től November 15-ig: Hétfő kivételével minden nap 10-18 óráig (ha hétfő munkaszüneti nap, akkor hétfőn is nyitva tartunk! Gánt bauxitföldtani park hotel. ) November 15-től - Március 15-ig: Minimum 20 fős csoportoknak előzetes bejelentkezés alapján a nyitvatartási időn túl is kinyitunk Jegyárak: Felnőtt: 900. -Ft/fő Diák, gyerek és nyugdíjas: 500. -Ft/fő Fotózás nyitvatartási időben: 5000. -/óra Fotózás nyitvatartási időn kívül: 10. - Ft/óra Tárlatvezetés 20 fő alatt 200. - fő, 20 fő felett 100. -Ft/fő Szakvezetés a Földtani parkban 200.
Az egykori bauxitbánya külszíni fejtése igazi marsbéli táj a Vértes hegységben, Gánt határában. Az Európában is ritkaságnak számító Bauxitföldtani Park kihagyhatatlan látnivaló. Informatív tanösvény kalauzolja végig a területen a látogatókat. A szabadtéri geológiai múzeum fantasztikus hely, geológiában teljesen járatlan látogatók számára is maradandó élmény a hullámzó vörös lankákon sétálgatni, a számtalan, izgalmas fotótémában bővelkedő hatalmas katlanban kalandozni. A bánya története A bányafal kb. 28 m magas, az alapkőzet (dolomit) színárnyalatai a különböző ásványok miatt a sárgástól egészen a lilás-pirosig terjednek. 1920-ban Balás Jenő bányamérnök hatalmas karsztbauxittelepre bukkant az addig viszonylag jelentéktelen, csendes kis falu, Gánt határában. Hosszas előkészítő fázis után 1926-ban indult meg a kitermelés. Gánt vöröslő földje, az Európában is ritkaságnak számító Bauxitföldtani Park | CsodalatosMagyarorszag.hu. Ha ma körbesétáljuk Gántot, déli és keleti oldalában meghökkentő látványra lelhetünk: óriási, hullámos felszínű területeket fed egy vörös, apró szemcséjű kőzet. Az 1930-as években már a világ legtöbbet termelő bauxitbányái közé tartozott, így aztán nem is meglepő, hogy a II.
A bauxit éghajlatjelző kőzet: a keletkezéséhez szükséges klimatikus körülmények trópusi éghajlaton fordulnak elő. Ez azt is jelenti egyben, hogy a ma a Dunántúl aljzatát képező kőzetlemez-töredék egykor trópusi területen helyezkedett el, csak a későbbiekben sodródott mai helyére. A Dunántúli-középhegység bauxittelepei általában karsztos kőzetek mélyedéseiben, töbreiben estek csapdába, ahová folyóvízi szállítás útján kerültek. Később betemetődtek, hogy aztán a bányászkodás során lássanak újra napvilágot. Gánt bauxitföldtani park.com. A Bauxitföldtani parkon egy tanösvény vezet körbe, melynek 13 állomásán információs táblákat olvasva tájékozódhatunk a helyszín geológiai jellegzetességeiről és bányászati múltjáról. A gödör falain helyenként a kőzettestek elmozdulásáról tanúskodó vetőkarcokat is láthatunk. A vöröslő, földöntúli tájban kanyargó tanösvény végigjárásához 1-2 óra szükséges. A Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum bejárata előtt korabeli gőzmozdonyt, bányában használt villanymozdonyt és csilléket szemlélhetünk meg közelről.