Visszaemlékezők történeteit felhasználva írt újabb könyvet a második világháború ellentmondásos budapesti epizódjáról a téma történészszakértője, Ungváry Krisztián. Ungváry Krisztián: Utak a senkiföldjén - Kitörés 1945. Ahogy közeleg évről évre február 11-e, úgy nő meg a közérdeklődés egy második világháborús budapesti történelmi esemény iránt, mely a "kitörés napja" vagy a "becsület napja" néven vált ismertté. E napot az teszi sajátossá, és kapcsolja össze az aktuális politikával, hogy a magyar szélsőjobboldal megemlékezéssel, felvonulással, emléktúrával igyekszik még hangsúlyosabbá tenni. Így az 1945-ös esztendő e tragikus háborús epizódja minden év februárjában beszédtéma, vélemények fogalmazódnak meg pro és kontra, többnyire felületes tény- és történelmi ismeretek alapján. Ezen próbál idén is segíteni Ungváry Krisztián történész, aki Utak a senkiföldjén – Kitörés 1945 című, nemrég megjelent könyvében a lehető legalaposabban tárja fel a februári, húszezer ember halálával járó budapesti háborús történések előzményeit, a hadművelet konkrétumait.
Ungváry Krisztián ( Budapest, 1969. –) magyar történész, egyetemi oktató, borász, [1] az MTA doktora. Kutatási területe a 20. századi had- és politikatörténet, valamint a kommunista időszak titkosszolgálatai és az állambiztonság. Ungváry Rudolf könyvtáros, publicista és Monspart Éva újságíró fia. Életpályája [ szerkesztés] 1984-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, ahol 1988-ban érettségizett. Ungváry Krisztián - Utak a senkiföldjén - Kitörés 1945 | 9789634755227. Ezt követően fél évig a Hadtörténeti Múzeumban dolgozott. 1989-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar német-történelem szakára. Egyetemi időszaka alatt A miskolci Egyetemi Diákparlament története 1956-ban című pályaművével elnyerte a Magyar Történészhallgatók Egyesülete által kiírt pályázatot és az Országos Tudományos Diákkörök konferenciájának első díját. Diplomáját 1995-ben szerezte meg. 1991 és 1994 között az ELTE BTK tudományos ösztöndíjasa. 1993-ban német ösztöndíjjal Freiburgban tanult és kutatott a Katonai Levéltárban, valamint a koblenzi Szövetségi Levéltárban.
Új honlapot indított Ungváry Krisztián történész, a második világháborús hadtörténet kutatója. A weboldal célja, hogy hiteles, tudományosan megalapozott információval lássa el a téma iránt érdeklődőket, illetve az idén a járvány miatt elmaradó Kitörés Emléktúra helyett virtuális emléktúrát kínáljon fel a honlap látogatóinak. A budapesti német védősereg utolsó kétségbeesett akciója az 1945. február 11-én este nyolckor kezdődött kitörési kísérlet volt. Résztvevőinek pontos létszáma ma már nem állapítható meg, ám a hivatalos jelentések szerint 43900 katona és ismeretlen számú civil vett részt benne. Előbbiek fele elvileg a honvédség tagja volt, azonban a feltárt tömegsírok és a különböző egyéb források egyaránt arról tanúskodnak, hogy ők csak elvétve vettek részt a kitörésben. Ungváry krisztián kitörés. Túlnyomó többségük a sokkal biztonságosabbnak tűnő megadást választotta. A kitörésben részt vevő mintegy 24 ezer német katona közül csak mintegy 700 fő érte el a német védelmi vonalakat 1945. február 13. után. A kitörés borzalmaira még inkább rávilágít, hogy az érintett német katonák 1944 nyarán Magyarországon számukra idillikus állapotok között éltek.
Budapest Főváros Levéltára. ) Források [ szerkesztés] Ungváry Krisztián. In MTI Ki kicsoda 2009. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda Zrt. 2008. 1140. o. Életrajz az 1956-os Intézet honlapján Adatlap az Országos Doktori Tanács honlapján Rövid életrajz az Eszterházy Károly Főiskola oldalán További információk [ szerkesztés] Egy eljárás genezise: a Dialógus Pécsett, Élet és Irodalom, LI. évfolyam, 20. szám, 2007. május 18. A vagányabbja akkor is bevállalta (interjú), 2008. Ungváry Krisztián - A kitörés története | TICKETPORTAL belépőjegyek karnyújtásra - színház, zene, koncertek, fesztiválok, musicalek, sport. március 15. A pártbizottság jótékonysági egylet lehetett, Index, 2010. június 3. Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 5075278 OSZK: 000000005797 NEKTÁR: 214922 PIM: PIM123756 LCCN: no99090434 ISNI: 0000 0001 1036 2767 GND: 12170212X SUDOC: 057554404 NKCS: jo2018999827 BNF: cb132057362
Kitörés Napja Ha velünk tartasz virtuális emléktúránkon, többet megtudhatsz a kitörésről, illetve kevésbé ismert történelmi tényekkel, személyes történetekkel ismerkedhetsz meg. Ha készen állsz, kattints a gombra és indulhatunk. RÉSZTVESZEK A TÚRÁN
Hindy egyébként nem osztott be semmilyen harcccsoportot sem, még akkor sem, ha Borbás Károly ezt írja, egyszerűen azért nem mert nem volt senki felett sem rendelkezési joga. Kovács X. Ferenc vk. százados volt a hadműveleti osztályvezetője, erről írt 44 oldalas visszaemlékezése birtokomban van. Hindyról egyébként azért írtam rokonszenvvel, mert ő, ellentétben Pfeffer-Wildenbruchhal, egy komoly katarzison, fejlődésen ment át 1944. október 15 (kormányzója elárulása) és 1945. február 12-i hadofogságba esése között. Majdnem hasonlóan mint Nagy Imre, csak éppen a végső lépést nem tette meg. Azt kicsit szánalmasnak tartom, hogy a témában egy hozzászóló a holokauszt és a liberális kifejezések taktikai atomfegyvereit csillogtatta meg, mert itt egyáltalán nem erről van szó. Köszönetem viszont azoknak, akik kritikájukat nyugodt hangnemben írták meg Mindenkinek ízlése és informáltsága dönti el, hogy ezekből az interpretációkból mint tart fontosnak. Ha csak annyit el tudtam érni, hogy rámutassak az ügy összetettségére, akkor már nem dogoztam hiába.
Beküldő: ungvary. Beküldés időpontja: 2016, február 15 - 08:40. P. S. kettős mérce akkor lett volna, ha Zrínyi is egy földalatti alagúton idult volna, majd az első török láttán felemelte volna a két kezét. Mint tudjuk nem ez történt. Örülök, hogy a hozzászólók ellenvéleményeiket többnyire higgadtan fogalmazták meg. Egy gondolatot még megosztanék a közösséggel: Furcsának tartom, hogy az összes rendelkezésre álló értelmezési lehetőség küzül itt minden jel szerint a Börzsöny akciócsoport által is kommunikált Nyugat-Európát védő katonai hősiesség tűnik a leginkább népszerűnek, miközben számtalan más interpretáció is lehetséges lenne. Zárjuk ki rögtön az elején a baloldali verziókat. Annál is inkább, mert a Szovjetunió árnyákában, a szovjet megszállás tapasztalatának birtokában ezek hiteltelenek. Ami marad, az a következő: 1. Maguk a kitörők, pontosabban közülük a tisztek ezt egy rosszul szervezett felelőtlen és kétségbeesett aktusnak látták, amit sokkal korábban kellett volna meglépni. Egyikük sem gondolta azt hogy ő Európát védi.