Tóth Gábor Attila: Életfogytig szabadláb (Élet és Irodalom, 2011) - Alkotmányjogi karcolatok Kiadó: Élet és Irodalom Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2011 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 299 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 978-963-87613-6-1 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Mi volt itt a rendszerváltás után? Mi lett itt a "fülkeforradalom" után? Kérdések, melyek heves vitákat keltenek. Ez a könyv a magyarországi demokrácia elmúlt két évtizedének megértéséhez kíván hozzájárulni, és körvonalazza a jelenlegi alkotmányos átalakulás természetét. Tóth Gábor Attila: Túl a szövegen (Osiris Kiadó, 2009) - antikvarium.hu. A gyűjteményes kötet az 1993 és 2011 között született rövid alkotmányjogi elemzések, publicisztikák szerkesztett és bővített változatát tartalmazza. A feldolgozott írások többsége az egykori Magyar Hírlap nevezetes hetedik oldalán, a Magyar Narancs Egotrip rovatában, a HVG véleményoldalán, az Élet és Irodalom Szabadláb rovatában és a Szuveré oldalain jelent meg.
Tóth Gábor Attila: Túl a szövegen (Osiris Kiadó, 2009) - Értekezés a magyar alkotmányról Szerkesztő Kiadó: Osiris Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2009 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 314 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 16 cm ISBN: 978-963-276-034-6 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Állapotfotók Könyvtári könyv volt. Állapotfotók Szép állapotú példány.
Megszületett az elsőfokú döntés a közös öngyilkosságot megkísérlő fiatalok ügyében. Két hónapja (MaNcs, 1997. március 6. ) írtam arról, hogy büntetőeljárás folyik egy fiú és egy lány ellen, akik harmadik társukkal együtt felvágták saját ereiket. Azért kerültek ketten bíróság elé, mert ők továbbadták az eszközül használt pengét, de a harmadik nem, mivelhogy nála véget ért a kör. Az utolsó tárgyalás több meglepetést is tartogatott. Tóth Gábor Attila: Túl a szövegen - Értekezés a magyar alkotmányról - Könyv. Az ügyész vádbeszédében azt indítványozta, hogy a bíróság ne büntesse meg a vádlottakat, hanem részesítse őket megrovásban, és ne ők, hanem az állam viselje a bűnügyi költségeket. A javaslat jól tükrözi az ügyész lelkiismereti konfliktusát. Megkapta ezt az ügyet, de nem látott bűnösöket és bűnt. (Az egész eljárás alatt egy kérdést tett fel: megkérdezte a vádlott lánytól, hogy miért a bölcsészkarra felvételizik. ) Ugyanakkor nem ejthette a vádat, mivel az egyik főügyész többször kijelentette a sajtóban, hogy ragaszkodik a felelősségre vonáshoz. Ha tehát a vádlottak felmentését indítványozta volna, valószínűleg az előmenetelét kockáztatja.
[3] Jogtudomány [ szerkesztés] Kutatásai területei: emberi jogok általános és speciális kérdései (emberi méltóság, egyenlőség, szólásszabadság, személyi szabadság, információszabadság, lelkiismereti szabadság), alkotmányelmélet és politikai moralitás kapcsolata, alkotmányértelmezés, alkotmánybíráskodás, demokratikus és autoriter átalakulások összehasonlítása. Felfogása szerint a jog nem független a politikai moralitástól. Ronald Dworkin nyomán azt képviseli, hogy a demokratikus alkotmányok morális elveket tartalmaznak. Az emberi jogokat a tartalmi elvek körébe sorolja, az alkotmányos intézményeket eljárási normáknak tekinti. A dworkini felfogást azzal egészíti ki, hogy mivel az alkotmányos intézmények is morális elveket szolgálnak, ezért eljárási kérdésekben is indokolt a "helyes válasz" lehetőségéről beszélni. Az Alaptörvényt illegitimnek tartja, melynek problémái nem oldhatók meg alkotmányértelmezéssel, ezért új alkotmányt tart indokoltnak. [4] Ellenzi a halálbüntetést, támogatja a melegházasság és az önkéntes eutanázia legalizálását, a drogfogyasztás dekriminalizálását, valamint az abortusz engedélyezését, ha a terhes nő súlyos válsághelyzetben van.