Sakkozógép 1769-ben alkotta Kempelen Farkas a Török néven is elhíresült sakkozógépet. A játékautomatát először Mária Teréziának mutatta be, és a császári udvar, majd egész Európa izgalomba jött a találmánytól, végül a tudós széles körben hírnévre tett szert. Sokan a csodájára jártak a titokzatos masinának, amely emberek ellen játszott sakkpartikat, és nem egyszer meg is verte az ellenfelet. Kempelen Farkas nem árulta el, miben rejlik a gép csodája, és amikor végül kiderült, sokan szélhámosnak nevezték a feltalálót. A Török belsejében ugyanis egy ember ült, aki - egyébként bonyolult mechanikai rendszeren keresztül - irányította a gépezetet. Így a találmány mégis fondorlatos és értékes volt, csak más szempontból, mint azt a világ eleinte gondolta. Beszélőgép Kempelen másik híres találmánya a beszélőgép, amelynek sokkal pozitívabb fogadtatásban volt része, mint a sakkozógépnek. A masinát hallássérült és beszédképtelen emberek számára tervezte segítségül. A gép képes volt rá, hogy az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakítsa át a belepréselt levegőt.
1772 -ben írógépet készített Paradis Teréz, a vak bécsi zongoraművésznő részére, mozgatható betegágyat épített a himlőben megbetegedett Mária Teréziának. Szegényen halt meg, mert I. Ferenc megszüntette támogatását, valószínűleg jakobinus kapcsolatai miatt. Házasságai és gyermekei [ szerkesztés] 1762. május 2. -án vette el Pozsonyban a második feleségét, Bobelius Anna Mária úrhölgyet, [5] aki társalkodóhölgy volt gróf Erdődy Jánosnál. A házasságból két gyermek született: Kempelen Károly ( 1771 - 1822) fogalmazó az udvari kamaránál. Neje Vinczperger Anna Mária. [6] [7] Mai vonatkozások [ szerkesztés] A német nyelvben ma a getürkt szóval a meghamisított dolgokat jelölik. Ennek egyik széles körben elterjedt magyarázata, hogy ez utalás lenne Kempelen Farkas "sakkozó" törökjére, az automata részét alkotó és a sakkfigurákat mozgató, törököt mintázó bábura. [8] 1976 -ban Sakk, Kempelen úr! címmel Hajdufy Miklós rendezésében magyar tévéfilmsorozat készült Sinkovits Imre főszereplésével. [9] Kempelen Farkas életéről és munkásságáról Szalatnai Rezső írt nagyszerű történelmi regényt, "Kempelen a varázsló" címmel.
Amikor a szuggesztív tekintetű bábu szeme megmozdult, nem csak arról feledkeztem el rögtön, hogy ez egy metafora, hanem arról is, hogy ráadásul trükk. A sakktábla előtt álló kislány is meghökkent, a Műcsarnokba meghívott vendégek abbahagyták a smúzolást, pedig a Török fából faragott keze még csak ezután emelkedett fel, és indult el hátborzongató lassúsággal az egyik sakkbábu felé. Sorban álltak fel a nézők, a biztonságiaknak úgy kellett hátrébb lökdösni az egyre közelebb nyomulókat, akik látni akarták, ahogy a fából, fogaskerekekből és réz emeltyűkből összerakott szerkezet sakkozik. Jó, persze, valahol ott bújik az egész mélyén egy ember, de erre a játszma előrehaladtával egyre kevesebben gondoltak. Mint ahogy arra is, hogy nekünk, a virtuális valóság, a PlayStation, az internet gyakorlott felhasználóiként inkább leereszkedő érdeklődéssel kellene fogadnunk az 1769-ben tervezett sakkozógépet. Érthetetlen rögeszme Kempelen Farkas találmányáról azonban néhány perc alatt kiderült, hogy miért emelkedett ki a középkor és koraújkor ötletes találmányai közül.