A különböző keménységű kőzetek eltérő lepusztulásával rétegbordák alakultak ki. A flis övet három jól megfigyelhető vonulat, a külső, a vízválasztó és a belső alkotja. A vízválasztó széles, 1400–1800 méter magas hegyhátai Erdős-Kárpátok néven ismertek. A hegyeket ma már inkább legelők, rétek borítják. Az itteni hágók (az 502 méter magas Duklai-hágó, a 839 méteres Vereckei-hágó, a 931 méter magas Tatár-hágó) nagy szerepet játszottak a történelemben. Az Északkeleti-Kárpátok legmagasabb szakasza a Máramarosi-havasok a Vereckei-hágó és a Borsai-hágó (1413 méter) között emelkedik. Hóvár | Hazajáró Honismereti és Turista Egylet. Ez a vízválasztó a Tisza, valamint Szeret, a Prut és a Dnyeszter vízrendszere között. A Tisza az Északkeleti-Kárpátok flis vonulatában ered. A Fekete-Tisza 1680 méter magasan fakad a Kárpát-medence egyik legcsapadékosabb hegyvidékén, a Szvidovec-hegységben. A Fehér-Tisza forrásai a Máramarosi-havasok legmagasabb hegycsoportjában találhatók a Hoverla -csúcs közelében, 1600 méter körüli magasságban. A két forráság Rahónál egyesül.
Az Észak-Romániában, a Máramarosi-havasoktól délre húzódó Radnai-havasok hegyvidéke az év bármely szakában lélegzetelállítóan néz ki, de talán télen mutatja meg legszebb arcát - érdekesség, hogy akár nyáron is eshet a hó az alpesi jellegű hegyvonulatokon. Az örök hó birodalmát kék és piros jelzésű túraútvonalakon keresztül lehet bebarangolni, a kirándulás során érintett csúcsokról pedig egészen elképesztő kilátás nyílik a tájra. Földrajz kérdések? (2617730. kérdés). Télen legtöbbször olyan nagy a hó a vidéken, hogy csak túrasível vagy hótalpakkal lehet bejárni. A Radnai-havasok csúcsai Először kezdjük a rekorder helyekkel! A Keleti-Kárpátok legmagasabb részén magasodik a Nagy-Pietrosz csúcsa, mely több mint 2300 méteren található. A tetőről letekintve szinte az egész Radnai-havasok, a gleccserek alakította völgyek beláthatóvá válnak, a festői tájkép miatt érdemes meghódítani a szédületes magasságot. Ez a csúcs Borsa városa közelében található, és ha már oda eltúráztunk, akár folytathatjuk utunk a Nagy-Bukuly felé, közben az elbűvölő mosolygó tavi katlan és a Bukuly-tavak bámulatos tengerszemei is keresztezni fogják utunkat, így mindenképpen megéri a természetjárás.
Az északi oldal meredek és rövid, a déli lankás és hosszú. A főgerinc jelentős része 2000 méter feletti. Legmagasabb csúcsa a Nagy-Pietrosz, ami 2303 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. (A II. világháború alatt Horthy-csúcsnak hívták 1942-től 1944-ig. ) A hegységben található még a Lóhavasi-vízesés, ami 80 méteres magasságával Románia egyik legnagyobb vízesése. A Radnai-havasok számos barlangot is rejt. Egyik barlangja 479 méterrel nyúlik a felszín alá, míg egy másik 242 méterrel. A Lóhavasi-vízesés Az utolsó jégkorszak végével, nagyjából tízezer éve az itteni gleccserek is végleg elolvadtak, maguk után hagyva mintegy tucatnyi káprázatos tengerszemet. Rajtuk kívül számos olyan kisebb, de állandó tavacska, valamint időszakos állóvíz is található a hegységben, amelyek nem glaciális eredetűek. A Mosolygó-tó katlanjában | A kövek mesélnek. Ezek az eljegesedés megszűnését követő suvadások, földcsuszamlások nyomán képződtek. Összesen mintegy 25 nagyobb méretű, állandó tavacska található a hegységben. A hegység élővilága A hegység felsőbb régióit túlnyomórészt havasi gyep borítja, foltokban törpefenyves is előfordul.
Hívj minket!
A Radnai-havasokban mintegy 25 nagyobb méretű, állandó vizű tó is található, melyek 1800-1950 méter tengerszint feletti magasságban fekszenek. A legnagyobb területű tengerszem a Nagy-Lála, mely mintegy 0, 56 hektár kiterjedésű és 1, 6 méter mély. A hegység vidéke rendkívül gazdag ásványvizekben is. Jelenleg az oláhszentgyörgyi források vizei a legismertebbek, melyek egy forrásmészkő dombot hoztak létre, ahol hat erős gyógyhatású és nagy radioaktivitású forrás ered. (Forrás: Erdélyi Turizmus) Utazásunk idején rengeteg havasi virág bontja szirmait a hegységben, de a virágszőnyeg szemet gyönyörködtető látványa mellett azért is érdemes velünk tartani, mert túránk során – több meglepetésünk mellett – megkóstoljuk a helyi erdélyi gasztronómia remekeit is. Túraprogram 1. nap: Egyéni kiutazás Magyarországról. (Budapest – Mátészalka – Borsafüred: kb. 500 km) Találkozó a Mátészalkán keresztülhaladó 49-es út városi MOL kútjánál 10. 00 órakor, ahonnan közösen utazunk tovább. Ha kedvünk tartja, az utazás alatt Nagybányán megnézzük az István tornyot, a főteret és az Ásványtani Múzeumot, a Teleki házat, Máramaros-szigeten a börtönmúzeumot, Szaploncán a vidám temetőt, több fatemplomot, valamint elmegyünk Koltóra, Petőfi mézesheteinek helyszínére is.