Péter apostol is köztük volt, akinek hatására sokan megtértek a jelenlévők közül, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet. Pünkösd ünnepe a kereszténységben tehát a Szentlélek eljövetelének ünnepe, és egyben az Egyház születésnapja is. Forrás:
Idén május 24-re esik pünkösd napja, mely mindenkor a húsvétot követő ötvenedik nap ünnepe. Pünkösd ünnepe miről sol.com. A keresztény világ ekkor ünnepli a Szentlélek eljövetelét, a zsidók sávuótnak, a hetek ünnepének nevezik, míg a kereszténység előtti hagyomány úgy tartja, hogy ha szép idő van május 24-én, akkor kiváló bortermésre lehet számítani. Az összmagyarság életében az egyik legszentebb ünnepről van szó, hiszen május 24-én tartják a világra szóló csíksomlyói zarándoklatot és búcsút, mely a rendszerváltás óta a legnagyobb olyan rendezvény, ahol a magyarok összegyűlnek, hogy tanúbizonyságát tegyék hitüknek, s nemzeti hovatartozásuknak. A pünkösd szó a görög pentékoszté, tehát ötvenből ered, mely egyértelműen utal arra, hogy az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon tartatik. A zsidó és a keresztény hagyomány nagyon hasonló eseményt ünnepel ekkor, hiszen a zsidók Isten a népükkel történő szövetségre lépését ünneplik, míg a kereszténység a Szentlélek tanítványokra szállását, tehát Jézus újbóli eljövetelét, mely a halála utáni ötvenedik napon történt, ahogyan azt halála előtt megjósolta.
Kultúránkban sokféle szokás kapcsolódik a pünkösd ünnepéhez, amelyek közül több is a kereszténység előtti időkre vezethető vissza. Ilyenek például a római floráliák, melyek tavaszköszöntő ünnepségek voltak Flóra istennő tiszteletére. Flóra a virágok, növények, általánosságban a termékenység istennője volt. Görög neve Khlóris, jelentése Zöldellő vagy Viruló. (vagy: jelentése halványzöld, zöldellő, friss. ) Májusfa A hagyományok szerint nem csak május elsején, hanem pünkösdkor is állítanak májusfát. Bizonyos településeken az a szokás, hogy a májusfát pünkösdkor bontják le. A májusfa, a zöldellő ág a természet állandó megújulását szimbolizálja, valamint az udvarlás szándékának is kifejezője. Pünkösd ünnepe miről sol.fr. A májusfát szalagokkal, étellel, itallal díszítik. Pünkösdi király Már a középkorban is meglévő szokás volt, hogy ügyességi versenyeken(, mint például tuskócipelés vagy karikába dobás, ) megválasztották a legrátermettebb ifjút, aki a többiek vezetője lett. A pünkösdi király állandó vendég volt lakodalmakon, ünnepségeken, mulatságokon.
2018. 05. 20., vasárnap, 08:10 Az elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból ered, a húsvét szombat utáni ötvenedik napon ünneplik. A zsidó nép számára a húsvét szombatját követő ötvenedik nap a befejezett aratás meghálálásának ünnepe volt a Szentföldön. A későbbi időkben ez a nap a híres Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált, vagyis amikor Mózes megkapta Istentől a kőtáblákon a törvényeket. Pünkösd ünnepe miről sol en si. Izráel népe a Pünkösd ünnepét különleges áldozatok bemutatásával és pihenéssel töltötte el. Ekkor mutatták be az új gabonából készült két kovászos kenyeret, és gyümölcsöket is ajánlottak fel Izráel istenének, Jahvénak. A Pünkösd keresztény vonatkozásai a zsidó nép pünkösdi ünnepéből alakultak ki. A kereszténység ezen ünnepe, amelyen a Szentlélek eljövetelét ünnepli a keresztény ember, vallási felekezetétől függetlenül. Ezen ünnepet a keresztény világ a Krisztus utáni 2. századtól tartja számon. Később (mint Isten kiválasztott népének, a zsidó népnek ünnepe esetében) a keresztény világ is hozzákapcsolta Pünkösd tartalmához az újtestamentumi törvényhozásra való megemlékezést, sőt magát a keresztény egyház megalapítását is erre a neves ünnepnapra tették.
A húsvét utáni ötvenedik napon, idén május 15-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. A néphit szerint ha e napon szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Miről szól a pünkösd ünnepe? - Programok a közelben - A Güntner Én Vagyok!. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Az ünnepet sávuótnak, a "hetek ünnepének" nevezik, mert hétszer hét nappal pészah után ünneplik. A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra.
A népi hagyományok Elsőként a pünkösdi király választása, ami eszünkbe jut, ha erről az ünnepről esik szó. Népszokásunk eredete egészen a középkorig nyúlik vissza: a pünkösdi király a legügyesebb volt a legények között. Ő volt az, aki a különböző ügyességi játékokon legyőzte a többieket. A fényes győzelem után aztán ő lett a király – egy hétig, de akár egy éven át is. És hogy mivel járt a megtisztelő cím? Amíg ő viselte minden lagziba és mulatságba hivatalos volt, a kocsmában ingyen ihatott – ezt a közösség fizette. A pünkösdi királynak aztán párja is akadt, hiszen elterjedt szokás volt a pünkösdi királynéjárás. A királynét körbevitték a lányok a faluban, énekeltek, adományokat gyűjtöttek. Miről szól pünkösd ünnepe? | Hungary First. A pünkösdi király és királyné megjelenhetett együtt is, akár lakodalmas menetként – ez volt maga a pünkösdölés. A menet aztán házról-házra járt és énekelve adományt gyűjtött. Megfigyelhető, hogy a pünkösdi hagyományokban keverednek a különböző vallási szokások, a keresztény és a pogány római elemek is.