Cseke Péter rendezésében mutatják be Szikora Róbert, Lezsák Sándor és Zsuffa Tünde Árpád-házi Szent Erzsébetről szóló darabját, Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című musicalt. A próbák elkezdődtek, a musical bemutatója április 22-én az Erkel Színházban lesz. A kettős szereposztásban debütáló musicalben mások mellett Dolhai Attila, Békefi Viktória, Vastag Tamás, Szekeres Adrien, Szabó P. Szilveszter, Fésűs Nelly, Auksz Éva, Kaszás Géza, Szerednyey Béla, Pásztor Ádám, Faragó András, Varga Miklós, Barabás Kiss Zoltán és még számos művész lép színpadra. Fotó: MTI/Kovács Attila Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója, a musical rendezője elmondta: olyan fiatal tehetséges művészeket válogattak a szerepekre, akik maguk is példaképek. Mint mondta, a produkció díszletét Szendrényi Éva, jelmezeit Berzsenyi Krisztina tervezi. A díszlet és a jelmezek a 1200-as évek elejét idézik meg, ehhez kapcsolódik a "nagyon mai zene". Szikora Róber t, a musical zeneszerzője úgy fogalmazott: az 1970-es évek közepén született meg a Szent Erzsébet életéről szóló zene megírásának gondolata, amikor Türingiában, Wartburg várában és környékén járt.
Cseke Péter rendező szerint az előadás azt üzeni, hogy ma is élnek köztünk szentek 2022. 01. 12. 07:10 2022. 14. 10:21 Megkezdődtek Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című musical olvasópróbái a D50 Kulturális Központban. A Zsuffa Tünde író azonos című regénye alapján készült darabot az Erkel Színházban mutatják be április 8-án és 9-én. Az előadás főbb szerepeiben Győrfi Anna, Békefi Viktória, Vastag Tamás, Dolhai Attila, Buch Tibor, Szekeres Adrien és Fésűs Nelli lép színpadra. II. András magyar király és meráni Gertrúd lányát, Erzsébetet már életében szentként tisztelték. Alig néhány évesen a hatalmi érdekek miatt jegyeséhez küldték Türingiába, így elszakadt testvérétől, otthonától, hazájától. Az ő hiteles portréját tárja elénk Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című musical, mely Zsuffa Tünde író azonos című regénye alapján készült, s melyhez Lezsák Sándor dalszövegeket és szövegkönyvet, Szikora Róbert pedig zenét írt. Az előadás azt mutatja be, hogy a kislány életerős, tettre kész nővé, édesanyává válik.
Szekeres Adrien balra és a zenei vezető (Fotó: Cservenka Judit) Az első helyszín: Pozsony, a kiválasztott jelenetekből megismerjük a királyi pár: II. András és Gertrúd vitáját a kis Erzsébet Türingiába küldése előtt. II. András szavaiból a politikai háttér, Gertrúdéból az anya féltő aggodalma fejeződik ki. Zsuffa Tünde hangsúlyozta, hogy vitatkozva a Bánk bánból belénk rögződött királyné jellemmel, a történelmi valósághoz közelebb állóan feleséget és anyát rajzolt Gertrúdból. A másik pozsonyi jelenetben is változtatott a köztudatban élő történeten. Itt amikor II. András rábízza Walter lovagra a kislányát, és bevallja, hogy felismerte: Erzsébet kiválasztott lény, elhangzik a rózsacsoda története. Ezt a legtöbb krónika Türingiába helyezi a felnőtt Erzsébet és sógora Henrik közti esetként, a musical viszont "hazahozza". (Szerk. : Ennyit talán megérdemel Szent Erzsébet szülőföldje, hiszen elég keserű tudni, hogy világszerte Türingiai Szent Erzsébetnek nevezik az Árpád-házi királylányt. ) Ugrás az időben, helyszín: Türingia.
18 színész, 8 gyerekszereplő, 8 énekes-együttes, 30 táncos, 2 kaszkadőr, 2 artista, vagyis összesen közel 70 fő lép színpadra az Erkel Színházban április 8-án és 9-én a Zsuffa Tünde azonos c. regényéből Lezsák Sándor dramatizálásában Szikora Róbert zenéjével készült új musical premierjén Cseke Péter Kossuth-díjas színművész, a Kecskeméti Nemzeti Színház igazgatója rendezésében. A nagyszabású vállalkozás – producer: Pataki András – első nyilvános olvasópróbája a sajtó előtt zajlott. A terem szinte szűknek bizonyult, hiszen a kettős szereposztással készülő darab csaknem minden szereplője, valamint a megvalósításban minden alkotótárs – a zenei vezetőtől a világítás tervezőjéig – eljött. Pedig csak első hallásra meghökkentő a műfaj, mert – mint Zsuffa Tünde író rámutatott – a mű nem csupán egy szent élettörténete, hanem szembenézés az emberi gyarlósággal és az emberi lélek önzetlen nagyságával. Ármánykodások, gyilkosságok szövevényén át rajzolódik ki Szent Erzsébet portréja. Az asszonyé, aki a női eszmény megtestesülésévé vált.
A regényíró azt is aláhúzta, törekedett a történeti hűségre. A krónikák lejegyezték, Erzsébet elfelejtett magyarul, amikor már özvegyként találkozik Bélával, akkor németül beszéltek. Halála előtt azonban magyarul énekelt, ezért ez a regény és musical a hazaszeretetről szól, mert mi más lenne a hazaszeretet, mint hogy van egy magyar királylány, aki elmegy külföldre, elfelejti a nyelvet, de álmában mindig Magyarországon jár, a Dunát és a rétet látja? A hazaszeretetet nem én költöttem, hanem ilyen volt Erzsébet élete – nyomatékosította Zsuffa Tünde. A regény szerzője azt azonban elárulta, a legtöbb legendáriummal ellentétben az Erzsébet-legenda legismertebb csodáját, a rózsacsodát ő "hozta haza" II. András király udvarába, mert célja az volt, hogy a világon legismertebb magyar szentet, akit azonban Türingiai Szent Erzsébetként ismer a nagyvilág, valóban magyar szentként mutassa be. Hogy a készülő mű mennyire összefogja a különféle embereket, arra a szerző azt a példát hozta, hogy Ausztriából sok visszajelzést kapnak, melyek a produkció német fordítását sürgetik.