1868-ban a kiváló pedagógus és történelmi festő, Karl Piloty növendéke lett, az ő tanácsára, valamint a barbizoniak és Courbet hatására kezdett a szabadban festeni, ahol a napfény, az atmoszféra változásainak rögzítésével kísérletezett, és 1869-re eljutott a plein air festészethez. A szabad levegőn megfigyelt fény- és színjelenségeket visszaadó festészeti irány magyar megteremtőjének tartott Szinyei Merse Pálról szólva Szinyei Merse Anna művészettörténész elmondta: a festő életútjába a legkorábbi és legkésőbbi képeinek segítségével nyerhetnek bepillantást az érdeklődők. Látható lesz például a közismert, az 1873-ban festett Majális című képének vázlata, ami jó kulcsot ad a nézőnek ahhoz, hogy Szinyei miből "fejlesztette ki" a nagyképet. A meg nem valósult nagy festmények esetében szomorú, hogy a kisebb vázlatait nem festette készre, ami nem véletlen, hiszen ez lényegében a Majálisra kapott negatív kritikákra adott válasza volt a festőnek - mondta a művészettörténész. Hozzátette, Szinyei nem festőcsoportokkal körülvéve vagy barátokkal dolgozott, hanem önmagában, ami akkoriban nagy szakmai bátorságra vallott, sőt, Ausztriában és Németországban sem voltak a hozzá hasonló technikával festő művészek.
1840-ben ezen a napon, november 14-én született Claude Monet, az impresszionizmus "atyja" és legjelentősebb mestere. Bár odakinn, a budapesti őszben mások most a fények, mint a hajnali Le Havre kikötőjében vagy éppen a párizsi Szajna-parton, érdemes egy kicsit elgondolkodnunk az impresszionizmusról, s különösen arról, hogy milyen a magyar impresszionizmus. Szinyei Merse Pál: Ruhaszárítás, 1869, olaj, v 38, 5 x 31 cm, Magyar Nemzeti Galéria Mindenekelőtt szögezzük le, hogy az impresszionizmus több dolgot is jelent. Van egy történeti értelemben vett impresszio-nizmus, ami az irányzat megszületésének és elterjedé-sének a korát jelöli, azaz körülbelül az 1870–1890 közötti éveket. Az európai festészetben ez az impresszionizmus nagy korszaka. A történeti fogalom mellett azonban létezik egy stílusfogalom is, ami az impresz-szión, a benyomásokon alapuló látvány gyors rögzítésének festői technikáit foglalja össze. Ilyen alapon ma is lehet impresszio-nista képet festeni, ha úgy festünk, mint "az impresszi-onisták".
Az ünnepélyes kiállítás-megnyitón jelen volt Szemereyné Pataki Klaudia polgármester is. Szinyei Merse Pál munkásságáról, életének érdekes momentumairól Nátyi Róbert művészettörténész mesélt, aki egyben a kiállítás egyik kurátora is. A másik kurátor, ifj. Bozsó János elmondta, hogy nem volt egyszerű összegyűjteni a képeket, a szerződéskötések, a festmények biztosítása és a megfelelő körülmények megteremtése is komoly feladat volt. Szerencsére húsz támogatója akadt ennek a nagyszerű kezdeményezésnek. Tárlatvezetéseket is kínálnak a kiállításon: • Május 18-án, csütörtökön 18. 30-tól: Tájak, titkok, történetek Szinyei Merse Pál életéből • Május 19-én, pénteken 18. 30-tól: Impresszionista volt-e Szinyei? • Másképp látni – Szinyei Merse Pál képei gyerekszemmel (7-12 éves korosztály számára) A felvétel a megnyitó előtt, sajtótájékoztatón készült. A részvétel 1200 Ft/fő/alkalom, amely tartalmazza a belépőjegyet és a tárlatvezetés díját is. Előzetes regisztráció szükséges a küldött üzenettel! Bővebb információ ITT.
Annak ellenére, hogy a francia impresszionisták kortársa volt, tőlük teljesen függetlenül alkotott, önállóan fedezte fel a napfény formabontó és színalakító szerepét, a saját útján, saját művészi elképzeléseit követve tartott lépést az európai művészi áramlatokkal. A híres pipacsok mellett egyik kedvenc, tipikusan impresszionista motívuma a virágzó almafa volt. Lázár Béla művészeti író szerint "a természet őt csak akkor érdekeli, ha érzéseivel összeesik, tehát virágnyíláskor, napfényben". Meg kell hagyni, hogy van benne valami: Szinyei festményeit elnézve (különös tekintettel az 1882-es, az akt és a tájkép keresztezéséből született Pacsirta vagy 1910-es Parkban című képekre) az ember akarva-akaratlanul is sóvárog a tavasz után – pláne ebben a borús, téli időben... Az életművében szokatlan akt klasszikus témájával Szinyei korábbi, divatképnek gúnyolt, modern ruhás figurákat ábrázoló képei prózaiságát igyekezett kiküszöbölni – olvasható a kiállításon a Pacsirtáról. A tárlat négy részre bontható: a Majális az egyetemes művészetben betöltött szerepét egy, a kiállításra készített kisfilm mutatja be, míg a kiállítás másik érdekessége a színtannal foglalkozó egység, amely a színek és a színérzékelés tudományán keresztül segít értelmezni Szinyei színgazdag festményeit.
Én az alkotás terén mindig otthon éreztem magam, szegény húgom viszont kevésbé. Csilla néni a "csúnyán leszereplő" diákok legnagyobb bánatára kitette a Majális-kópiákat, én pedig minden egyes alkalommal elnevettem magam a guggoló kalapos és a pokrócon enyelgő, amorf szerelmespárok láttán. Kegyetlenségemen a testvérem elsírta magát... Lépjünk ki azonban a Majális árnyékából, hiszen – meglepő vagy sem, de – nem ez a mű hozott elismerést a művésznek. Olyannyira nem, hogy az 1873-ban befejezett, és eleinte kemény kritikákkal illetett alkotást a kezdeti kudarc miatt tíz évig ki sem állították. A festőművész első átütő sikere a realista és naturalista jelzőkkel is illetett, 1895-ben készült Hóolvadás volt. A festménynek az 1896-os milleniumi kiállításon és az 1900-as párizsi világkiállításon is csodájára jártak: a francia fővárosban ezüstéremmel jutalmazták a képet. A művész müncheni tanulmányai alatt Carl von Piloty legendás osztályában tanult, és a korabeli müncheni művészeti élet legkiválóbb festőivel barátkozott.
A kiállítás a kultusz fogalma felől közelít a Szinyei-életműhöz, és ennek révén izgalmas perspektívából láttatja az alkotó pályáját. A kiállítás a beérkezett művész pozíciójából tekint az œuvre-re, olyan finomságokat feltárva, amelyeket a klasszikus, lineáris rendezés nem lenne képes. Hátránya viszont, hogy a végére hagyja Szinyei korai korszakát, ami kevesebb izgalmat hordoz, mint az érett, ízig-vérig kolorista művek. Így főként a kiállítás első felében találkozhatunk azzal a Szinyeivel, akit annyira szeretünk. A Kép és kultusz másik törekvése az, hogy Szinyei életútját a XIX. századi kortársak műveinek kontextusában értelmezze. Művek közötti kapcsolódások, alkotók közötti párhuzamosságok tárulnak fel. Olyan rokon törekvések, tematikus összefüggések válnak láthatóvá, amelyekről egyébként nem sok szó esik: például Szinyei és a nagybányaiak kapcsolata vagy a festő műveinek impresszionisztikus sajátosságai. Mivel a kiállítás a kultusz felől értelmezi az életművet, a Majális köré épül a narratíva, ami közismerten Szinyei legsikeresebb és legismertebb munkája.
Aradszky László - Mégegyszer újra - YouTube
000 fölötti példányszám). Később lettek még arany- és platinalemezei. Nagyon sok országot bejárt. Legismertebb dalai a Nem csak a húszéveseké a világ, az Isten véled édes Piroskám, a Pókháló az ablakon. 2002-ben Záray-Vámosi Díjat kapott, 2003. augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta. Aradszky László (Budapest, 1935. szeptember 20. –) magyar énekes, olaszos slágereivel a hatvanas években a magyar tánczene egyik legnépszerűbb előadója. Unokája Balázs Zsolt, a Kecskeméti TE utánpótlás-válogatott labdarúgója. Műfajok: Tánczene, pop. Aktív évek: 1960– Hangszer: Ének. 1960-61-ben a Magyar Rádió Tánczenei Stúdiójának tagja és OSZK (Országos Szórakoztatózenei Központ)-stúdió növendéke volt. Tanárai Vécsey Ernő és Balassa P. Tamás voltak. 1963-ban a Magyar Rádió Tessék választani! könnyűzenei versenyén megosztott első helyezést nyert Még ide-oda húz a szív című dalával (dalszerzők: Dobos Attila és S. Nagy István). Ettől kezdve sorban jöttek a rádió- és hanglemez-felvételek.
1986 -ban Újra itt vagyok címmel nagylemeze jelent meg, amelynek dalait popzenészek írták. Dobos, Lovas és Payer után 1997 -ben megjelent Kaszás Péter és azóta ő írta Aradszky László dalait. Három CD -t készítettek ez idő alatt: Különös boldogság, Lady D. (1998) és az Olaj a tűzre. Az 50 éves pályája során számtalan európai országban fellépett a hazai szereplések mellett, több ízben járt Kanadában, Amerikában, de megfordult Ausztráliában is. Legismertebb dalai: Még ide oda húz a szív Isten véled édes Piroskám Pókháló van már az ablakon Nemcsak a húszéveseké a világ Annál az első ügyetlen csóknál Nem születtem grófnak Sárga liliom Valaki hiányzik a táncból Szomszédasszony, fütyülök a lányára Újra itt vagyok Olaj a tűzre Mindennap találkozhatnánk Magánélete [ szerkesztés] Nős volt, feleségével, Évával 1970-ben házasodtak össze. 2 gyermeke van, 1 fiú, és 1 leány gyermek. Aradszky László köztudomásúlag nagy futball- és Ferencváros -rajongó volt. Ő maga ifistaként szerepelt a fővárosi zöld-fehér klubban, de egy súlyos sérülés miatt sosem lett profi labdarúgó.
Himself - Episode #6. 11 (2004)... Himself 1981 Ripacsok Forrás: IMDb Díjak, elismerések Tessék választani! Első-díj (1963) Made in Hungary - Első-díj (1966) Táncdalfesztivál - Előadói-díj (1967) A Hungarotontól életműlemezt és a Rock Csillagok falára "tenyerelhetett" (2001) Záray-Vámosi Díj (2002) A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje – /négy évtizeden, nagy népszerűségnek örvendő előadóművészi pályája elismeréseként/ (2003) Szenes Iván-díj (2014) Tisztelet-díj - (Szépkorúak Tisztelet Társasága, 2015)A több aranylemez mellett kapott még platinalemezt, MIDEM-márványlemezt. Nagylemezek Aradszky László (1969) Újra itt vagyok (1986) Fekete arany (1989) Aradszky (1992) Nem születtem grófnak (1994) Aradszky I-II. (1994) Semmiből se-M-ARADSZKY (1995) Különös Boldogság (1997) Lady D. (1998) Olaj a tűzre (2001) Égek a vágytól (2007) Ugye emlékszel még rám? (2011) Diszkográfia (ABC-sorrendben) A közvélemény segítségét kérem (1969) Állatkerti séta Álmatlan évek Annál az első ügyetlen csóknál (Táncdalfesztivál 1967) Az a gyanúm Az a sárga liliom Az áldozat visszatér Az óra Azurro Bedobom a leveled a kukába Bella bambína Bombajó (közreműködő Ambrus Kyri) Bolondból mennyi él a nagyvilágon Caterina Csak akkor szól az ének Csak egy éjszakát Csavarogni kéne egyet (Táncdalfesztivál 1972) Csipkeharisnyás édes lány (Táncdalfesztivál 1966) Csússz el De mondd mi lesz velem?
A weboldal használatához el kell fogadnod, hogy cookie-kat helyezünk el a számítógépeden. Részletek Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. A cookie-k (sütik) apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésző beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "cookie" feliratú gombra kattintasz, elfogadod a sütik használatát. Bezár