A női ejakuláció a múltban 67 Liquor vitae - Az ókori Görögország és Róma 68 Istenek nektárja - Az ókori India 70 A Harmadik Víz - A taoista hagyomány 72 Ejakulációs edények - A shunga Japánban 73 Amplexus reservatus - Katolikus hagyomány a középkori Európában 75 Gaia vizei - Természeti népek 77 II. rész A női szökőkút technikái 4. Ejakuláció orgazmus nélkül 84 A megfelelő magatartás 85 A medencealapi izmok ereje és rugalmassága 88 A menstruációs ciklusra hangolódva 94 Az orgazmus nélküli ejakuláció technikái 95 Keresd meg a G-pontodat! 99 Az ejakulációs előérzet és a vizelési inger közti különbség 109 Szeresd a vulvádat 112 5. Mi a nők g pontja és hol van? :'oo. Ejakuláció orgazmussal 115 A háromféle orgazmus 116 Az ejakuláció technikái orgazmuskor 124 AG -ponti erzelmek kezelese 126 "A vizekkel futó asszonyok" 128 A G-ponti és ejakulációs napló 131 G-ponti szexjátékok 134 6. Ejakuláció partnerrel 141 "Drágám, nagyon kívánlak, szeretnélek lespriccelni! " 142 A G-pontod erotikus térképe 144 Lásd, találd meg és érezd a G-pontodat partnereddel 146 A legjobb pózok az ejakulációhoz 148 Takarítás ejakuláció után 152 7.
Kicsi lámpásom - /Gyermekdal Márton napi lámpás felvonuláshoz/ - YouTube
Márton napi lámpás is mutatja, nem csak én tudok lámpát készíteni:) Ez itt Bálint lámpása Márton napján: – hogy a jó cselekedetek fénye mindenkihez eljusson! Honnan ered ez a népszokás? A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal. A római időkben november 11. a téli évnegyed kezdő napja volt, ekkor az új termésből és az újborból tartottak nagy lakomát. Általában ludat, vagyis a hadisten, Mars szent madarát fogyasztották, ami latinul "avis Martis" (Mars isten madara). Ebből lett népies szófejtéssel "Márton madara". Szent Mártont már a honfoglalás előtt tisztelték Pannóniában. A hagyomány szerint Márton álmában segítette Szent Istvánt és az országot, ezért Szűz Mária után Tours-i Szent Márton lett Magyarország patrónusa. Márton napja a 40 napos karácsonyi böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák.
Az újbor megkóstolása, finom ételek fogyasztása már önmagában jó hangulatot teremt. Ehhez járulnak hozzá az országszerte megrendezésre kerülő Márton napi vigasságok és mulatságok. A német nyelvterületekről ismert lámpás/fáklyás felvonulás, Martinsumzug, szintén Szent Márton emlékét hivatott őrizni, és a jó cselekedeteket jelképező fényt kívánja eljuttatni mindenkihez. Az ilyen felvonulások egyre elterjedtebb hazánkban is, leginkább gyerekek, kisgyerekes családok vesznek benne részt. Sötétedés kezdetekor maguk készített lámpásokkal (benne mécses vagy kis égő) járják az utcákat és közben Márton napi dalokat énekelnek. Ahol mód van rá, a vonulókat a lován ülő Szent Márton (piros köntösben, római katonának öltözve) vezeti a megemlékezés központi helyszínére. A gyerekek gyakran kis műsort adnak elő, jellemzően eljátsszák Szent Márton és a koldus találkozóját. A műsor befejezéseként Márton napi tüzet gyújtanak, liba alakú sütemény, weckmann (amely egy édes tésztából készülő, ember alakú figura) és meleg italok fogyasztásával zárul a felvonulás.
Égő gyertyával SOHA NE HAGYD EGYEDÜL A GYEREKET!