Ma is itt élnek, többnyire omladozó viskókban, víz, gáz, vécé és hivatalos lakcím nélkül. Az Abcúgnak több család is arról panaszkodott, hogy a költözés után nem mindenki azt találta, amire számított. Állítólag volt, aki romos házat, más csak egy telket, megint más pedig csak egy faldarabot kapott. Egy család néhány héttel a költözés után azt mondta a Délmagyarnak, hogy egy ház tulajdonjogának negyedrészét vették meg, ráadásul kiderült, hogy a házon 750 ezer forint hiteltartozás van, így nem tudták a saját nevükre íratni az ingatlant. Petrovics Edit néhány hét után visszatért Szegedre | Fotó: Hajdú D. András Egy másik érintett azt mondta, szoba-konyhás házat kaptak, ahová a víz nem volt bevezetve, a falak viszont vizesek voltak, így nem tudták odavinni a gyerekeiket. Czero Horgászbolt - Szeged - Szeged | Közelben.hu. Az önkormányzatnak küldtünk egy kérdéssort a témában, de nem minden kérdésünkre válaszoltak, így arra sem, hogy szerintük előfordultak-e ilyen esetek, és ha igen, mi volt ennek az oka. A családok egy része ma is azt nehezményezi, hogy néhányuknak azért kellett messzire, például a 75 kilométerre levő Jánoshalmára költöznie, hogy minél távolabb legyenek Szegedtől, és ne okozzanak fejfájást a városnak.
A 85 évesen, tavaly szeptemberben elhunyt Csikar – aki a labdát már kissrácként is mindig "kicsikarta" magának – a Délmagyarországnak adott 1998-as interjújában így emlékezett gyermekkorára: "Öt testvér egy szobában, WC a kertben, a közös kút kétszáz méterrel odébb, hús csak vasárnap. A futballcsukákat a meccs előtt zsákból szórták ki. Szeged cserepes sor 4. Csak nekem volt saját focicipőm. Földobtam a vállamra, és sétáltam vele a korzón. " Móraváros Szeged szegénynegyedének, ahogy itt mondják, Szeged Angyalföldjének számított, akkoriban javarészt kubikosok, munkások, sírásók lakták a környéket. A helyi csapatot egyszerűen "sírásók"-nak becézték, az NB III-as egyesület költségvetésében felfoghatatlan összeget jelentett az átigazolási díj, amelyet az MTK fizetett ki 1947-ben a kivételes tehetségért – a Móravárosi TE a befolyó pénzből tribünt és fakerítést épített. A fővárosi egyesület konkurenciáját nem állta a Tisza-parti város két nagy csapata, az SZVSE és a SZAK, pedig utóbbi egylet elnökétől "csak" egy SHB-motorkerékpárt kért a fiatal játékos.
Szegeden félig már ledózerolták az egyik romatelepet, de a neheze még ezután következhet. Mostanra szinte csak azok a családok maradtak ott, amelyeknek erre semmilyen jogcímük nincs. Ahogy most Nyíradonyban, az ivóvíz elzárása után Szegeden is kiderült, nem elég pusztán a pénzt odaadni. Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft. - Szeged | Közelben.hu. Most megint elkezdik a bontást, mi önkényesek vagyunk, nem tudjuk, hogy meddig maradhatunk – mondja idegesen egy idősebb asszony a szegedi Cserepes soron. Egy pillanat alatt összefutnak többen, és kétségbeesetten magyarázzák: hiába van már rendes munkájuk, a keresetük így sem elég arra, hogy albérletet fizessenek, de még arra sem, hogy elérjék a szociális bérlakásra feljogosító egy főre eső jövedelemminimumot. Tulajdon, bérlet, jogcím nélküliség A telep még az ötvenes években épült, akkor a téglagyári munkások lakták, később főként mélyszegénységben élő családok ragadtak itt. Az önkormányzat tulajdonában levő tizenhat épületben levő négy-négy lakás egy részét megvásárolták időközben a lakók, a többi maradt bérlemény.
Berta Edina feltevése az volt, hogy "a segítő szakemberek minőségileg eltérő szolgáltatást nyújtanak a roma igénybevevőknek, a többségi segítők, az ismert társadalmi távolság okán, kevésbé törekednek a roma ügyfelekkel való munka során az intenzívebb bevonódást igénylő kapcsolatok kialakítására. Következésképpen a társadalmi távolságok, s az azokat konzerváló sztereotípiák mozdulatlanok maradnak. Szeged cserepes sor 2015. " A szakember Csongrád megyében vizsgálta a 2009-2010 közötti időszak eseteit, ezek nyomán jutott arra a megállapításra, hogy a roma családoknál alkalmazott "terápiák" jóval rövidebb ideig tartanak, az ezekben nyújtott segítség inkább bürokratikus jellegű. Ez hívja a szakirodalom úgynevezett "puha rasszizmusnak", amely az elmúlt években sem tűnhetett el. A mélyszegénység, a szegregáció elleni fellépés területén pozitív példaként állítható néhány, a leghátrányosabb helyzetűeket nem csak átmenetileg, hanem hosszú távon segítő kezdeményezés, így az Igazgyöngy Alapítvány munkája Berettyóújfalu környékén.
Az a valamivel több, mint 1 millió forint hol van a 6 millió 500 ezer forinthoz képest? És még valami A nagy területet bérlő kereskedők mind találtak már új üzlethelyiséget. Azok, akik korábban asztalról árultak asztaldíj megfizetése nélkül tudnak tovább árusítani a hétköznap is nagy forgalmat bonyolító Kodály téri – korábbi Diófa ABC melletti –, illetve a Csillag téri piacon. Czero Horgászbolt - Szeged - Horgászbolt - Szeged ▷ Cserepes Sor 19, Szeged, Csongrád, 6725 - céginformáció | Firmania. A városháza törődik a provokátorral is Szabó Bálint mindent megtesz azért, hogy a Cserepes sorral kapcsolatosan is botrányt keltsen. gszl Tovább olvasom
A Naye Kapelye a magyar klezmer élő legendája. A zenekar hosszú évek után először ad koncertet Magyarországon teljes felállásban, miután muzsikájával bejárta a világot. Di Naye Kapelye - A38 Hajó. A műsor nagyrészt a zenekar alapító Bob Cohen és Jack Falk erdélyi gyűjtésein alapul. Autentikus igazi klezmer muzsika, melyet ma már egy-két öreg zsidó meg cigány zenész tud csak - és persze a Di Naye Kapelye. A banda tagjai Bob Cohen: hegedű, ének, mandolin Christina Crowder: harmonika Pribojszki Ferenc: cimbalom Kozma Gyula: bőgő, koboz Fekete Antal: kontra Lemezek Aleph, 1995 Di Naye Kapelye, 1998 A Mazeldiker Yid, 2001
A klezmer, mondhatni, a századvég világzenéjének számított. Erős hatással volt rá a török klasszikus muzsika, a román klezmerek Isztambulba jártak tanulni. A zsidó közösségekben Európa-szerte divatossá vált a román zene; Galíciában, Dél-Lengyelországban is románnak nyilvánították az új "őrületet". Aztán jöttek a pogromok a század elején, és a klezmereknek menekülniük kellett Amerikába, Odesszába, Kijevbe. Bob nagymamája is így került Odesszába. "Már nem beszélnek jorubául" (Bob Cohen, Di Naye Kapelye) | Magyar Narancs. A klezmernek egy kicsit lőttek, bár lám, Bob története mégiscsak innen eredeztethető. Marton László Távolodó Di Naye Kapelye, Oriente Records, 1998
Ekkor én még mindig nem klezmert, hanem balkáni meg reggae zenét játszottam, és főleg ütőztem. Aztán majdnem bekerültem az első klezmer conservatory bandbe: bementem az első próbára, de nem tudtam elég jól kottát olvasni... Viszont tőlük kaptam az első repertoárkazettát, sőt, mivel 25 centért lehetett akkoriban gramofonlemezt venni, vettem egy gramofont meg rengeteg lemezt. Volt egy korszak, amikor csak '35 előtti zenét hallgattam, köztük nagyon sok régi klezmert. '88-ban azért döntöttél úgy, hogy ideköltözöl, mert szerettél volna közelebb kerülni ehhez a dallamkincshez? Igen. Megismertem a Téka és az Újstílus együttest Amerikában: segítettem őket a turnéjuk során, tolmácsoltam nekik, és próbáltam megtanulni kicsit jobban hegedülni. És amikor lett egy szabad repülőjegyem, idejöttem. Úgy volt, hogy visszamegyek Amerikába, de rögtön munkát kaptam mint angoltanár. Táncházi zenészekkel kezdtem csak úgy a kocsmában zenélni, '89-ben pedig már a Méta táncházban húztam. Akkoriban a táncház egy nagy jam session volt.
Eddig két lemezük jelent meg az Etnofon Népzenei Kiadónál.