1920-ban Széchényi Antalné elsőszülött leányát, Széchényi Antoinette (1896-1971) grófnőt itt vette feleségül zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Imre (1896-1973), majd a második leányt, Széchényi Ilona (1898-1984) grófnőt 1923-ban nagykárolyi gróf Károlyi Viktor (1902-1973). Mindkét ifjú pár gyakran tartózkodhatott Pósteleken, mivel a grófi gyermekek közül Almásy Orsolya (1921) és Károlyi Krisztina (1926-1949) is a kastélyban született meg. Széchényi Antalné -lánykori neve: Wenckheim Krisztina- fiú gyermekei: Széchényi Ferenc (1901. febr. 9. Budapest-1963. júl. 29. Asheville) és Széchényi Károly 1906. márc. 13. Ókigyos-1971. jún. Wikiloc | Ruta Békéscsaba - Pósteleki Széchenyi-Wenckheim kastély. 26. Széchényi Ferenc 1924-ben feleségül vette Almásy Máriát. New York. Gróf Széchényi Antal 1924-ben bekövetkezett halálával azonban csendesebb napok következtek. "
A kastélypark [ szerkesztés] A kastély előtt franciakertet alakítottak ki bukszusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig angol-, vagyis tájképi kert terül el. A franciakert központi részén szökőkutas vízmedencét találunk, ettől jobbra pedig a megye legtestesebb platánfáját. [19] A kastély egykori ebédlője a tornaterem, a mai ebédlő pedig a volt fedett lovarda a bentlakásos oktatási intézmény védett parkjának területén. A park 1954 óta természetvédelmi terület, és a Szarvasról irányított Körös–Maros Nemzeti Park egyik legismertebb része. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Kígyósi-puszta Archiválva 2019. Wenckheim Kastély | National Geographic. február 4-i dátummal a Wayback Machine -ben, ↑ Fekete J. Csaba: Egy gondolat, két kastély: Zsombolya-Csitó, Ó-Kígyós. Architectura Hungariae, VIII. (2006) 4.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Wenckheim-kastély (egyértelműsítő lap).
Herczeg Renáta Békés, gondtalan idő jellemezte egykor a pósteleki Széchenyi (Wenckheim) kastélyt, ahogy Károlyi-Széchenyi Ilona életrajzi írásában (Kileng az inga: egy arisztokrata festőművésznő életútja, bánatai és öröme) emlékezett vissza leánykora mindennapjainak helyszínére, az otthonára, ahová nyolc évesen költözött szüleivel. Arra a csodálatos neobarokk rezidenciára, ahol még a személyzet és az uradalomban dolgozók is jól érezhették magukat. Ha Békés megye kastélyait számba vennénk, akkor látnánk, hogy alig akad közöttük olyan rezidencia, amelynek ne lenne köze a Wenckheim családhoz. A Wenk família eredetileg frank eredetű volt, őseik feltehetően Thüringiában éltek. Nevük is lakhelyükre utal, ugyanis a 'Wenck' előtag birtok székhelyet, a 'heim' utótag pedig oda valót jelent. Nemesi rangot 1559-ben kaptak. A hatalmas uradalmon belül Póstelek a família dobozi birtoktestéhez tartozott. A család grófi ágának tulajdonában álló települést a XIX. század folyamán, mint jó természeti lehetőséggel bíró, kiváló gazdálkodási eredményeket felmutató helységként tartották számon.
Társadalmi sík: ami a magyar társadalmat mutatja be a két világháború között. Mitikus sík: A regény Németh László görögös korszakában keletkezett, ekkor az író görög mítoszokat dolgozott fel és ezekben keresi az örök emberi magatartásokat. Az Iszony az Artemisz mítosz feldolgozása. Artemisz a vadászat istennője a görög mitológiában. Ő egy szűz istennő. Soha nem keveredik szerelmi viszonyba és soha nem engedi, hogy bárki megsértse nőiességét. Artemiszt azonban fürdőzés közben meglesi Akthon. Ezért Artemisz szarvassá változtatta és széttépette a kutyáival. Megbüntette azért, mert megsértette a különállóságát, a szentségét. Valami hasonló történik a regényben is: Sanyi túl közel kerül Nellihez, megsérti a különállóságát, személyiségét, megsejti a titkát. A regény elbeszélésmódja: Kárász Nelli az emlékeit idézi a regényben, így egyszerre szereplő, átélő és elbeszélő. Az elbeszélés egyszerre személyes és tárgyilagos. *Ez egy ún. énregény. Az elbeszélés E/1-es, az elbeszélő saját sorsának alakulását meséli el.
719 Veres Péter: Falusi krónika 725 A magyar középkor regénye 728 Cs. Szabó László, a tanulmányíró 732 Tankönyv a nemzetnek 739 Mi a ponyva? 742 Elmaradt kézfogás 747 Búcsú Móricz Zsigmondtól 748 Gulyás Pál sírjához 749 Ady ünnepére 750 Németh László (teljes nevén: Németh László Károly, Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3. ) Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. akár 20% akár 30% 30% 20%
Majd rájön, hogy ő is képes mindenre, amire más alkalmas, csak eddig nem tudott elegyedni a világgal. A mű végére megbékél önmagával. (Nellinek az lett volna a legjobb, ha nem megy férjhez, nem születik gyereke, vagy apácának megy. Rosszul választott. Nem ismeri magát annyira, hogy jó sorsost válasszon. ) Szereplők: Kárász Nelli és Takaró Sanyi a két főszereplő. Ellentétpárokkal jellemezhetőek. De ez nem jelenti azt, hogy egyikük negatív másikuk pozitív figura. A környezet számára Sanyi a pozitív. Nelli Sanyi befelé forduló társágkedvelő másokat elutasító másokat elfogadó nem érdekli mások véleménye mindenkinek meg akar felelni növényi természetű ragadozó természetű (elszigetelődésre vágyik) (mindent meg akar szerezni) nem tud szeretetet adni és elfogadni tud szeretetet adni és elfogadni Nellinek nincs bűntudata, mert már attól is elidegenedik. Különleges, öntörvényű személy: saját szabályai, értékrendje szerint él. Ezért nem tud a házasságban sem élni, amibe csak belesodródik. A regény síkjai: Lélektani sík: ilyen értelemben a regény a női lélek rajza.