Mivel ez az ér elzáródását hordozza magában, az alapvető vizsgálatok után olyan centrumba kell eljuttatni, ahol a koronária érfestését, szükség esetén tágítását és egy stent beültetését órákon belül el tudják végezni. Mikor kell mentőt hívni, mikor szükséges a kivizsgálás? A válasz nagyon nehéz, de támpont a következő lehet: a típusos mellkasi fájdalom progresszív jellegű, mozgásszervi mellkasi fájdalom fokozódó vagy csak kis időre megszűnő, klasszikusan bal karba sugárzó, verejtékezéssel, halálfélelemmel kísérve. Ilyen esetben azonnal mentőt hívni, az érintettek ne engedjék lebeszélni magukat! Akinek korábban stabil angina pectorisa volt, mozgásszervi mellkasi fájdalom a fájdalom jellege, intenzitása megváltozik, tehát "instabillá válik", szintén hívjon mentőt. Ha valaki pedig bizonytalan a fentiek megítélésében, akkor is inkább forduljon orvoshoz, mert nem szégyen nem diagnosztizálni egy betegséget, de ha a páciens nem tesz meg mindent, akkor egy életen keresztül a szívének egy kis elhalt részével kell együtt élnie — összegzi dr.
Mindezekre érdemes lenne gondolni belgyógyászati kivizsgálások negatív eredménye esetén, mielőtt pszichés eredetűnek minősítik a panaszokat. Azokat a tüneteket soroljuk ide, melyeknél valamilyen belszervi betegség a mozgásszervekbe sugárzó fájdalmat okoz. Pedig a mellkasi fájdalomnak nem csak kardiológiai okai lehetnek, hanem számos esetben mozgásszervi, légzőszervi, neurológiai, emésztőszervi, sőt, sokszor lelki okok állnak a panaszok hátterében. Az alábbiakban a mellkasi fájdalom mozgásszervi okairól olvashat, és megtudhatja, hogy mik lehetnek azok a mozgásszervi okok, melyek mellkasi fájdalom kialakulásához vezethetnek, és arról is tájékozódhat, hogy hogyan lehetséges az így kialakuló mellkasi fájdalmat az egyéb okra visszavezethető mellkasi fájdalmaktól elkülöníteni. Ez a témakör az orvosi oktatásban kellően kiemelt és az ismerete alapvető. Ilyen például a bal lapocka, vagy a bal karba sugárzó szívinfarktus, a jobb lapockába sugárzó epekő roham, a hát-deréktájon övszerű fájdalmat okozó hasnyálmirígy betegség, a hát közepébe sugárzó gyomorfekély, a deréktáji fájdalommal járó menstruáció vagy, vesekő stb.
A mozgásszervi eredetű mellkasi fájdalom kezelése gyógytornával, fájdalomcsillapítók szedésével, fizikoterápiával általában sikerre vezet.
Ne kockáztassák életüket! Erősödő, karba, lapockába kisugárzó, légszomjjal és izzadással kísért mellkasi fájdalom esetén hívjon mentőt! " (WEBBeteg – B. M. ; Forrás:, Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)
A rheumatoid arthritis gyakrabban jelentkezik nőknél, mint férfiaknál, és bár a tünetek hasonlóak, nagy különbség lehet abban, mikor és miért jelentkeznek az első panaszok. Dr. Selyem Réka MSc, a FájdalomKözpont reumatológusa az ízületek gyulladásának jellegzetességeire hívta fel a figyelmet. A rheumatoid arthritis 5 tipikus megjelenési területe A rheumatoid arthritis (RA) autoimmun eredetű betegség, amely során a szervezet "tévedésből" a synoviális szövetek egészséges sejtjeit támadja meg. A synoviális szövet az ízületi tokot belülről bélelő hártya, melynek sejtjei termelik az ízületi folyadékot. Következményként jelenik meg a gyulladás, a fájdalom és a duzzanat – többnyire a kezekben, a csuklókban, a bokákban és a térdekben, de más területek is érintettek lehetnek. A tünetek jellemzően fellángolnak, majd szinte elmúlnak, és ez a folyamat hullámzó rendszerességgel ismétlődhet, nagy egyéni különbséget mutatva a tünetek erősségében. A nőket – feltehetően hormonális okok miatt - jóval nagyobb arányban érinti a betegség, és náluk korábban is mutatkoznak az első tünetek, jellemzően 30 és 50 éves kor közt.
Mozgásszervi betegségek belgyógyász szemmel – 1. rész Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy egy magas vérnyomásos beteg kezelésére nem megoldás az állandó nyaki manipuláció, szemben a hagyományos gyógyszereléssel. Egészen más témakör a pszichoszomatikus, vegetatív tünetek befolyásolása. A műfogások szimpatikus, paraszimpatikus hatását számos vizsgálat igazolja, mint a pupilla átmérő, a bőrhőmérséklet, bőr elektromos vezetésének, a végtagok vérátáramlásának mérése. Alapvetően fontos tehát, hogy tudjuk mit, miért kezelünk. Copyright © Minden jog fenntartva.
Jelenlegi hely Címlap | Hullámos papagáj odu rétegelt lemez 50
A hullámos papagáj szaporítása Tenyészállatnak egészséges, ép tollazatú, lehetőleg azonos, de legalább egymással harmonizáló színű, egyéves egyedeket kellene kiválogatni. Méghozzá úgy, hogy ne legyenek egymással rokoni kapcsolatban, és el is fogadják egymást. Ugyanis a hullámos papagáj párválasztó! Csak akkor várhatunk tőle eredményes költést, ha a kiválasztott egyedek párba állnak! Ausztráliai hazájában olyan közönséges madár, mint nálunk a veréb Ha sikerült a megfelelő hullámos papagáj párt összehoznunk, gondoskodnunk kell számára a megfelelő fészkelési alkalmatosságról, amely madarunk esetében egy 17x17 cm alapterületű, 20-25 cm magas faládikó, teljesen zárt, egyik oldalán körülbelül 15 cm magasságban 5 cm átmérőjű búvónyílással. Nem árt, ha kívülről a búvónyílás alá egy körülbelül 5-6 cm hosszú ülőrudat is helyezünk, továbbá jó, ha az odú teteje nyitható is! Fészekanyagnak egy marék fűrészpor vagy faforgács szolgál. Nem több! Ha több a fészekanyag, a madár belekeveri a tojásokat, hol az egyik, hol a másik hűl ki, aminek a vége az eredménytelen kelés!
Hullámos Papagáj Elterjedése: Egész Ausztráliában előfordul, a sűrű erdőségek kivételével. Aszályos időszakban hatalmas csapatokat alkotnak és így vándorolnak élelem és víz után kutatva. Csapadékos helyeken hosszú időt töltenek és költéshez látnak. Csak akkor hagyják el ezeket a területeket, ha a vízhiány erre készteti őket Nem-meghatározás: Biztosan csak 3 -4hónapos korban lehet megmondani a nemeket! Nagyobb tapasztalattal rendelkező tenyésztők, már akkor is meg tudják különböztetni a nemeket, amikor a fiatalok kirepülés előtt vannak! Az ivarérett hímek viaszhártyája élénk kék színű! Kivéve egyes tarka, albínó és lutinó hímeket, melyeknek életük végéig hús lila maradhat a viaszhártya színe! Az ivarérett tojók csőr feletti része barna színű! A fiatal, még nem ivarérett tojóké piszkos fehér- halványkékes színű! Ivarérettségüket 4-6 hónapos korban érik el, mindkét nemnél! Elhelyezés: Két lehetőség van az elhelyezésükre: Az egyik amikor páronként külön tenyészboxokban helyezzük el a madarainkat!
Melynek mérete min: 50cm hosszú 50cm széles és 50cm magas! Ez az elhelyezési módszer időigényes, főleg, ha sok párunk van! Viszont itt párokra kialakított étrendet tudunk biztosítani! Fűtetlen helyen is át teleltethetőek, de ilyenkor ajánlott röpdébe tenni őket, hogy tudjanak megfelelően sokat mozogni. És tudjanak napi 10 órán át enni. Ezt reggeli világítással megtudjuk oldani! Nagy hasznát vehetjük ilyenkor egy villany kapcsoló automatának. Melyet be állítunk és nem kell korán kelni... A másik lehetőség a kolóniás tartás: Egy párra 0, 6 köbméter kell számolni! Ügyeljünk arra hogy egy párra két odú jusson, hogy tudjanak választani. Ezzel is csökkentjük a fészekdúlás esélyét! Ennél az elhelyezésnél nem lehetünk biztosak az apa kilétében! A hullámos papagájok monogám természetűek, de előfordul, hogy megcsalják párjukat! Költés: Költésre tenyészérett, 10-12 hónapos madarakat fogjunk be! A hímek kedves hangicsálással, a csőrüket össze ütve udvarolnak a kiszemelt tojónak. Követik mindenhová leendő párjukat.
Leírás Stabil, fából készült odú hullámos papagájok és más, hasonló méretű kistestű papagájok számára. Mérete: 17 x 16 cm alap, 17, 5 cm magasság, 5 cm átmérőjű bebújónyílás.
Van két hullámos papagájom. Egy lutínó nőstény és egy fehér-kék hím. Szeretik egymást, fiókákat is szeretnék. Mikor lenne a legérdemesebb odút betenni nekik? Mekkora egy megfelelő méretű odú egy hullámos papagájnak? És hány fiókával számoljak maximum? Kedves Kérdező! Leveléből sajnos nem derül ki, hogy a madárkái mennyi idősek. Ugyanis ez volna döntő a fészkelés engedélyezéséhez: egyéves kor alatt semmiképp sem ajánlott, mert a tojócskának esetleg nincs még elég ereje megtojni a tojásait, és ha elakad benne, abba bele is pusztulhat. A biztonság kedvéért inkább még az egy évre is rá kéne tenni egy-két hónapot… Az, hogy a madárka ivarérett, nem jelenti feltétlenül, hogy már a tojásrakásra, fiókanevelésre is alkalmas. Másfelől túl sokáig halogatni sem jó a dolgot: másfél-kétéves korukig mindenképpen túl kéne esni az első fészkelésen, mert később meg már esetleg épp az okoz gondot, hogy idősek az első próbálkozáshoz. A hímnél ez majdnem mindegy (legalábbis a saját egészsége szempontjából): ha baj lesz, az a tojónál fog jelentkezni.
Sárga-kék aráknál (Ara ararauna) laparoszkópos vizsgálatokkal alátámasztva mutatták ki, hogy azoknál a költőpároknál, amelyek odúja nagyobb fadarabokkal volt megtöltve, az ivarszerveik sokkal duzzadtabbak és sokkal aktívabbak voltak, mint azoknál a költőpároknál, amelyeknek odúja forgáccsal volt megtöltve. Továbbá az odújukat saját maguknak készítő párok sokkal több megtermékenyített tojást raktak, mint azok, amik készen kapták az odút. Viszont fontos észben tartani, hogy az ingergazdag környezet kedvez a költési hajlandóságnak, de önmagában nem elegendő a költéshez. Összefoglalva: A papagájkolónia egész éves intenzív gondozást igényel. A költés ösztönzéséhez a megfelelő étrend és fészkelési feltételek megteremtése elengedhetetlen, de soha sem szabad figyelmen kívül hagyni a madarak pszichés jólét ét. Ez az, amikor a madarunk mentálisan és fizikailag is elégedett, aminek kézzel fogható eredményét láthatjuk a költés során. Sok sikert a következő költési szezonhoz mindenkinek! Felhasznált szakirodalom: Tony Silva: How to stimulate your parrots before the breeding season?