A Romantikus, Dél-Franciaországi, Provence hangulatát idéző vendégházban 4 különböző stílusú:2db 2 fős franciaágyas és 2db 3 fős külön bejáratú apartmant alakítottunk ki. 1. Melanger-ahol az új és a régi keveredik 2. Princesse: fehér- szürke eleganciája 3. Baldachinos romantika: ahol a szerelem beteljesül 4. Inverteres hegesztő működése. Kék provincia vagy kék provence Minden apartman teljesen felszerelt konyhával, étkező sarokkal, vintage stílusú szaniterekkel felszerelt zuhanyzós fürdőszobával, síkképernyős tv-vel, ingyenes wifi-vel, kényelmes matracokkal, antiallergén ágyneművel, saját terasszal kültéri bútorokkal rendelkezik. A parkosított kertben beach sarok, kültéri zuhanyzóval és baldachinos napozóággyal hívogat a pihenésre, a kő tűzrakó helyen pedig grillezni, bográcsozni, szalonnát sütni is lehet. A különböző laboratóriumok különböző készülékeket és mérési eljárásokat használnak. Ez azt jelenti, hogy minden laboratóriumnak saját referencia tartományt kell meghatároznia, és az Ön eredményeit ezzel összevetve kell értékelni.
Tekintse meg képgalériánkat és videónkat a rendezvényről:
A befejezés nem változott, meglepő csak annak lehet, aki nem ismeri a sztorit, de a rendező még ezt az utolsó lehetőséget sem ragadja meg és nem lett túl drámai. Mondjuk ki, ez a Szemekbe zárt titkok nem azoknak készült, akik rajongtak az előzőért – nem is ez volt a cél -, az alapötletet másként továbbgondoló, szórakoztató hollywoodi alkotásnak viszont simán elmegy. Hozzászólások hozzászólás
Juan José Campanela Szemekbe zárt titkok című, 2009-ben bemutatott, 2010-ben a legjobb idegen nyelvű alkotásnak járó Oscar-díjjal kitüntetett filmje azok közé tartozik, amelyek utólag is hozzájárulnak az alapötletként szolgáló regény népszerűsítéséhez. Magyarország esetében ez talán különösen igaz, hiszen míg a nagy sikerű filmet már 2010-ben vetítették a magyar mozikban, Eduardo Sacheri könyve mindössze az idén, 2015-ben jelent meg fordításban, és a könyv fogadtatása szempontjából valószínűleg nem volt mellékes a filmes előélet. A regény magyar fordítása olyannyira magán viseli a film hatásait, hogy átveszi a film magyar címét ( Szemekbe zárt titkok), jóllehet az eredeti alkotások címei között árnyalatnyi eltérés van: Sacheri regényének a címe La Pregunta de sus ojos, míg a film címe El secreto de sus ojos. (A pregunta kérdést, a secreto titkot jelent). Bármennyire is közhelyszerűnek számít, hogyha valaki könyvből készült filmet néz, szinte elkerülhetetlen, hogy utána (vagy akár már közben) azokat a pontokat keresse, amelyekben a két alkotás eltér egymástól.
Eduardo Sacheri: Szemekbe zárt titkok (Agave Könyvek, 2015) - Szerkesztő Fordító Kiadó: Agave Könyvek Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2015 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 250 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 15 cm ISBN: 978-61-5546-808-7 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A búcsú Benjamín Miguel Chaparro hirtelen megtorpan, és eldönti, hogy nem megy el. Egyszerűen nem. A pokolba mindegyikükkel! Hiába ígérte az ellenkezőjét, és hiába szervezik már három hete a... Tovább Fülszöveg Benjamín Chaparro, az egykori Buenos Aires-i vizsgálóbírósági titkár még nyugdíjasként sem tud szabadulni egy harminc évvel ezelőtti esettől: egy fiatal nőt brutálisan megerőszakoltak és meggyilkoltak a saját hálószobájában. Ügy dönt, hogy könyvet ír róla. S miközben felelevenednek előtte a tragikus történet részletei, ismét fellángol reménytelen szerelme Irene Hornos iránt, aki három évtizede, az ügy idején még csak gyakornok volt, ma már azonban köztiszteletnek örvendő bíró.
Nem lesz az, csak hiteltelen. Sem a nyomozókollégák, sem az államügyész nem úgy cselekszik, hogy azt akár csak egy percig is elhiggyük, a forgatókönyv logikai bakugrásokkal halad előre a múltban, a jelenben pedig csigalassúsággal mutatja be Ray szerelmi szálát, ami egyébként pont akkor indult, a múltban, amikor a holttestet megtaláltuk. Ebben a sztoriban Nicole Kidman, az ügyészi hivatal ambiciózus, Harvardot végzett munkatársa végszavazik az intenzíven, permanensen a sírás szélén tántorgó nézéssel hódítani igyekvő Ejiofornak, és a néző egy fél percig sem érti, mit kellene éreznie. Ezek most akkor vonzódnak egymáshoz? Csak a faszinak kell a nő? A nő miért ilyen mereven bámulja? Mire fel volt az a mozdulat a blúzzal? És ez 13 év alatt sem oldódik fel, a két idősík között csapongva hol az egyre jobban akadályoztatott nyomozásból, hol ebből a kínosan szájbarágós, de hiteltelen szerelmi szálból kapunk részleteket, miközben Julia Roberts a háttérben szépen Oscar-jelölést érő játékot nyújt, és úgy gyászol, és tör össze, és lesz saját maga árnyéka, amibe a lélek csak hálni jár, hogy nem tudjuk úgy nézni, hogy ne facsarodna össze a szívünk.
Számomra ez a szál volt a legkevésbé érdekes, de értem, hogy miért van ott, mi a szerepe, és valójában lehet, hogy hiányozna is, ha nem lenne. Olyan, akár egy szín a palettán, ami nélkül az nem lenne teljes. Egy letűnt korszak és annak teljesen más értékrendje elevenedett meg a lapokon, és bevallom, jó volt egy kicsit kiszakadni a mindennapi rohanásból, és elmerülni ebben a komótosan csordogáló történetben, ami szerintem csak látszólag egyszerű. Én legalábbis úgy jártam, hogy még az olvasás befejezése után napokkal is ott motoszkáltak bennem egyes jelenetei, érzései, gondolatai, és persze a rengeteg felmerülő kérdés – az övék és az enyémek is. Jó volt látni a sok különböző karaktert, elgondolkodni azon, vajon a közutálatnak örvendő, mindig komor és goromba nagynéni miért olyan, amilyen, látni, hogy miként változik a család élete a világ változásával, és azt, hogy a szerelem témaköre mellett milyen komoly szerep jut a testvéri kapcsolatoknak, a barátságoknak és egyéb kötelékeknek. Szívesen megnézném, mit kezd vele egy tehetséges forgatókönyvíró és egy jó rendező.