Mind a négy épülettömb alatt mélygarázsszint került kiépítésre. Az épületek mindegyike pince + földszint + 4 emelet kiosztással, hagyományos építési technikával épült. Az épület pinceszintjén teremgarázsok, gépészeti helyiségek, valamint tárolók kaptak helyet. A földszinten kertkapcsolatos lakások, az 1-2-3. emeleteken átlagos méretű, jellemzően nagyobb terasszal rendelkező lakások, a 4. emeleteken penthouse lakások vannak. A lakások méretei 41, 63 – 114, 41 m 2 közöttiek. # Emelet Alapterület Szobák száma Terasz Erkély Kert Ár A01 fsz. 68, 81 m² 1+2 23, 00 m² - 100, 69 m² Eladva Részletek A02 71, 28 m² 28, 63 m² 74, 91 m² A03 54, 31 m² 1+1 18, 73 m² 46, 33 m² A04 84, 76 m² 1+3 36, 59 m² 142, 87 m² A05 70, 40 m² 33, 67 m² 187, 07 m² A06 I. Rómaipart lap - Megbízható válaszok profiktól. em. 13, 14 m² A17 III. em. 64, 83 m² 19, 14 m² B01 68, 85 m² 18, 96 m² 104, 70 m² B03 56, 03 m² 15, 93 m² 49, 12 m² B04 75, 35 m² 36, 24 m² 102, 75 m² B05 67, 23 m² 38, 82 m² 90, 99 m² B08 71, 38 m² 13, 85 m² 77 521 950 Ft B09 9, 38 m² B10 20, 79 m² B13 II.
Hamarosan pontosabb számokat is megtudunk a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság pontos értékfelmérése és fakatasztere alapján. Gyakran hallható vélemény, hogy a Római-part fái öregek és értéktelenek. Tóth Zsolt ökoszisztéma szakértő szerint azonban a fák önmagában való értékelése nem helyes. Minden társulásnak vannak értékei, ökoszisztéma szolgáltatásai, még ha degradált, elöregedett, elhanyagolt is. Római-part: az idén lejár a változtatási tilalom. A jelenleg is érvényes 2001-es kerületi szabályozás különleges rendelkezéseiben kimondja, hogy: "A Római-part és a Kossuth Lajos üdülőpart árvízvédelmi töltéssel nem védett partszakaszán a part menti fás ligeteket, galériaerdőket meg kell óvni. A partrendezés során előnyben kell részesíteni a partvédelem biológiai és kertészeti eszközökkel való megvalósítását. " Sajnos a 2000-es évektől sorra épültek a lakóparkok, jellemzően a teljes telek növénytakaróját elpusztítva, magas feltöltésekre, mélygarázzsal. A korábbi vállalati üdülők alsó szintjeit beépítették, a lakóház státuszú, leromlott állagú telkek tulajdonosai felújítás címszó alatt az alapoktól építették át családi házakká az ingatlanjaikat, figyelmen kívül hagyva a szabályozásokat.
És utolsó pontként (remélem összefüggéseiben érthető, mire gondolok), ha az elmúlt évtizedekben tudatos parkfejlesztés / zöldterület fejlesztés, akkor ma Békásmegyerről ma zöld korridoron tudnák eljutni a Duna-partján egészen a K-hídig (ami szintén több mint három évtizede nincs felújítva), onnan gyalogosan az Óbudai-sziget végéig, ahonnan gyalog híddal át tudnánk jutni a Margitszigetre, amelynek végén választhatnánk a budai (Városmajor, Tabán, Gellérthegy) vagy a pesti (Szabadság tér, Erzsébet tér, Városháza park, Március 15. tér, Nehru park) zöld korridor között. A Római-part 2100-ban: mobilgát, lakóparkok, fürdőzők és sportközpontok. Emellett lenne a Városliget, Népliget, Rákosrendező park illetve Csepel park. És a pesti oldalon is, a Népszigeten át, a Hajógyár sétányon (Marinapart) át tudnák eljutni a Margitszigetre.
Szerintem picit tisztítsuk a képet, mert sok minden összecsúszik. Egyfelől, a 2013-as törvénynek két megfogalmazása is lehet: 1) A kormány a Városligetet elszakította a Budapesttől, és ehhez hozzájárult a Fideszes zuglói testület, főpolgármester és a fővárosi testület. 2) A kormány, a főváros és a kerület közös megegyezéssel megállapította, hogy a Városliget fejlesztése túlmutat a főváros/kerület költségvetési keretein, így a megegyezéssel az állam vette át a Városliget fejlesztését. (Margitsziget, hogyan is volt) Az igazság a kettő között is lehet. Azonban azt ne felejtsük el, hogy a ellenzéki oldalnak kerületi szinten 20/16, fővárosi szinten 20/20 és parlamenti szinten 20/12 éve volt, hogy a Városliget lepusztulásával kezdjen valamit. Ebbe nem csak a zöldterületek megújítása tartozik bele, hanem a használaton kívüli épületek bontása, meglévő épületek korszerűsítése (pl. PECSA), a közlekedési rendszerek fejlesztése, kiváltása. Azonban ezekre nem került sor. Sőt, teljesen normális volt, hogy a Városliget szélén egy giganagy felszíni parkoló van, azokkal a kockakövekkel, amiket még bőven a rendszerváltás előtt raktak le.
Régen minden jobb volt - halljuk gyakran ezt a leegyszerűsítő szentenciát, melynek igazságtartalma legjobb esetben is kétséges. A Római-part vonatkozásában ez a megállapítás hol igaz, hol nem. Ha a part menti fák számarányát tekintjük, az utóbbi száz év bizony pozitív változást hozott. Rajtunk is áll, hogy ez a tendencia folytatódik-e. Száz évvel ezelőtt nem voltak fák a Rómain. Ezt láthatjuk régi fényképeken, térképeken. Vajon miért? Tudható, hogy a mai Sajtházhoz csillepálya futott be a Róka-hegyi bánya köveivel. Rakodóterületként használták, így több száz méteres területen semmilyen növényzet nem tudott megmaradni. Gondolhatnánk arra, hogy a térségre jellemző emberi tevékenységek – mezőgazdálkodás, bivalylegeltetés – gátolták meg a most látható növénytársulások kialakulását. A 19. századi mederszabályozás miatt pedig országosan irtották ki a part menti növényzetet. Egészen a gőzhajó megjelenéséig állati erővel vontatták a hajókat, és törvényben rendelkeztek a Duna-menti vontatóutak gondozásáról, az útban lévő fák kivágásáról.
Tapasztalatok szerint az Ivermectin kiválóan használható az új típusú koronavírus megelőzésére és rendkívül hatékony a Covid-19 bármely szakaszának kezelésében. Dr. Merényi Attilával, a Budapest-Covid-Protokoll összeállítójával beszélgettünk. A MODERN GYÓGYSZERTÖRTÉNET EGYIK LEGNAGYOBB HATÁSÚ FELFEDEZÉSE VOLT 1975-BEN AZ IVERMECTIN. SZATOSI OMURA ÉS WILLIAM C. CAMPBELL ORVOSI NOBEL-DÍJAT KAPOTT ÉRTE 2015-BEN. A WHO KIEMELT, LÉTFONTOSSÁGÚ SZERNEK MINŐSÍTETTE. A WHO KIEMELT, LÉTFONTOSSÁGÚ SZERNEK MINŐSÍTET Mit tudunk róla? Egy magyar orvos állítja: Megvan a koronavírus ellenszere - Ripost. Széles hatásspektrumú parazitaellenes szer, egyetlen dózisban hatásos a legkülönbözőbb parazitafertőzések ellen, a bélférgektől (Ascaris, Taenia), laposférgektől (májmétely, vérmétely), az elefantiázis, bilharziázis, folyami vakság (onchocercariasis), filáriázis kórokozóin át a protozoonok okozta Chagas-betegségig és maláriáig. Ezekre a parazitás megbetegedésekre Afrikában, Dél-Amerikában és Ázsiában emberek százmilliói használtak vagy használnak Ivermectint. Állatok féreg- és élősködő mentesítésére szerte az egész világon alkalmazzák – erre a célra Magyarországon is elérhető Széles hatásspektrumú parazitaellenes szer, egyetlen dózisban hatásos a legkülönbözőbb parazitafertőzések ellen, a bélférgektől (Ascaris, Taenia), laposférgektől (májmétely, vérmétely), az elefantiázis, bilharziázis, folyami vakság (onchocercariasis), filáriázis kórokozóin át a protozoonok okozta Chagas-betegségig és maláriáig.
6. Megvalósítás – a fejlesztési beavatkozások kivitelezése A legfrissebb felnőttképzési trendekkel összhangban az ismeretátadáson túl támogatjuk az új készségek kialakítását és a mindennapi gyakorlatba való beépítését. Ennek érdekében módszerek és eszközök széles köre áll rendelkezésünkre: Felsővezetők számára: • Executive coaching (brief coaching, DIADAL coaching és intergrál szemléletű coaching) a személyes vezetői hatékonyság fejlesztésére magyar és angol nyelven • Team coaching a felsővezetői csapat hatékony együttműködésének fejlesztésére • Interkulturális coaching a nemzetközi szintű együttműködési készség fejlesztésére • Workshopok, elvonulások facilitálása a hatékony és élvezetes közös munka érdekében • Outplacement coaching, szükség esetén a vállalattól való elválás professzionális támogatására 7.
Ha sikerül és minden jól alakul, akkor Karikó Katalin mellett Merényi Attila is Nobel-díjas lehet, az óriási eredmény lehet Magyarország számára idén! Karikó Katalin nevét ma már talán mindenki ismeri. Az ő szabadalma alapján hozták létre az mRNS alapú vakcinákat, melyekkel a koronavírus elleni harcot megnyerhetjük, emellett a rák elleni védőoltás is létrejöhet, ami véget vethet a gyilkos kórnak egyszer és mindenkorra. Már tavaly év végén is felmerült, most is rengeteg neves tudós követeli, hogy ítéljék oda a Nobel-díjat Karikó Katalinnak. Az eddigi jelek és hírek szerint pedig egyre biztosabb, hogy meg is fogja kapni, és büszkévé teheti hazánkat ismét. Merényi Csoport portfólió. Olyan nagyok közé állhat be a sorba, mint Semmelweis Ignác, vagy Szent-Györgyi Albert. Egy szintén magyar orvos, Dr. Merényi Attila is Nobel-díjas lehet. Ő a béke-Nobel-díjat kaphatja meg. Egyes, az ő által létrehozott közösségi oldalon és csoportban megszólaló jogászok és ügyvédek szerint a Merényi által kifejlesztett covid kezelési protokoll (korábban Budapest-protokoll) ugyanis igazi áttörést hozott a koronavírus lefolyásának kezelésben, és világszerte rengeteg ember életét mentette meg.
Állatok féreg- és élősködő mentesítésére szerte az egész világon alkalmazzák – erre a célra Magyarországon is elérhető Hatékony a rovarok okozta fertőzések (rüh, fejtetű, lapostetű) ellen, sőt ha Ivermectin bevétele után éri szúnyogcsípés az embert, még a szúnyogot is képes elpusztítani. Antibakteriális hatással is rendelkezik a tébécé kórokozójával és a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureussal (MRSA) szemben, bár eddig ilyen irányban csak in vitro vizsgálatok történtek. Ivermectin: új jelölt a SARS-CoV-2/COVID-19 ellen. Fotó: ♦ In vitro vizsgálatokban széles spektrumú antivirális hatását tapasztalták RNS (zikavírus, influenza A vírus, chikungunya láz, kullancs enkefalitisz, dengue láz, nyugat-nílusi láz, sárgaláz, venezuelai lóekefalitisz, HIV-1 és tucatnyi további) és DNS (sertés cirkovírus, VSV, vagyis vezikuláris stomatitisz vírus, parvovírusok és 1-es típusú bovin herpeszvírus) vírus ellen. In vivo azonban eddig csak a baromfipestis (NDV), a nyugat-nílusi láz, a VSV és parvovírusok ellen alkalmazták.
Az Index -cikkben idézett dr. Tóth Sándor eredményeire hivatkozik egy oltásellenes blog szerzője, aki szarkasztikusan így ír az ivermectinről: "bízni kell a hivatalos orvostudományban és -ellátásban, amely jelenleg elutasítja ezt a veszélytelen gyógyszert, amiről itt írtunk s inkább megvárni, amíg lélegeztető-gépre raknak, ami kezelés annyira hatásos, hogy a páciensek 80%-a nem éli túl". A második blogbejegyzés gyakorlatilag megegyezik az Index -cikk "tudományos" tartalmával, záró mondatai ezek: "Mit szóltok? Úgy látszik, az olcsó gyógymód senkinek sem érdeke? Sokkal kifizetődőbb lenne beoltani a fél világot? Vagy inkább az egészet??? " Mindeközben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) határozott figyelmeztetést adott ki arról, hogy az ivermectin kizárólag az állatgyógyászatban engedélyezett gyógyszer, emberekre veszélyes. Az Index en megjelent cikkek talán azért okoztak bennem akkora felháborodást, mert kutatócsoportunk évtizedek óta foglalkozik az ivermectin hatásmechanizmusával és gyógyszerként történő alkalmazásával, főleg veszélyeivel.