7 tétel Mohácsi csata 1, Előzmények: II Ulászló (Jagelló) úgy nyerte el a koronát, hogy a magyar rendek körülbástyázták jogaikat, vagyis nem szedhetett be rendkívüli hadiadót, megfogadta, hogy saját pénzén védi az országot és a rendekkel együtt kormányoz. Nem tudta megerősíteni a királyi hatalmat. A királyi jövedelmek rövid idő alatt apadni kezdtek, a végvári rendszert nem tudta fenntartani, s a zsoldos haderő felbomlott. A bárok a királyi tanácson keresztül irányították az országot, a köznemesség a vármegyékben, országgyűléseken próbálták ellensúlyozni a bárok hatalmát. Werbőczy István a hármas könyvben összefoglalta a szokásjogot. az országot a szent Korona testesíti meg, melyet a rendek és az uralkodó közösen alkotnak. a rendek lemondtak jogaik egy részéről, de megmaradt a joguk a törvénalkotásra. a köznemesség Szapolyai János báró mögött sorakozott fel. Erdélyi vajdaként igényt tartott a koronára, így az országgyűlés elfogadta a rákosi végzést, miszerint csak magyar születésű királyt emelnek a trónra.
A mohácsi csata ábrázolása XVI. századi török miniatúrákon (Kjátib Mohammed záim: i. m. Közli Thúry József: Török történetírók II. ) A miniatúra perzsa felirata: "Így adott választ a hős Lajosnak a bölcs tudós öreg: hogy a királyok bölcsének csel esetén nem szabad bíznia az ellenség mesterkedésében. " A kép felirata szerint is II. Lajos 1526-ban Mohács közelében - Szulejmán oszmán-török hadak élénközeledtének hírére - haditanácsot tart. A nyugati stílusu trónuson ülő uralkodót az ország vezetői ülik kör ül: magas rangjukat a mögöttük buzogánnyal, szablyával álló fegyverhordozók is jelzik. A király tanács tagjai testtartásáról, mozdulatairól leolvashatjuk, hogy uralkodójuknaka török ellenei védelemmel kapcsolatban fejtik ki véleményüket, sőt fontos előterjesztéseket tesznek. A királyi tanácstól jobbra disznóbőr tömlőből 3 hatalmas cserépfazekat töltenek meg borral. A miniatúra sátrainak díszítése eltérő a megszokottól: a gazdag díszatmények mellet valamennyinek a tetején emberarcú, stílizált napot is ábrázolnak.
1526 - Mohácsi csata képekben | Nimród Mohács A csatát földrajzi nevek alapján szokták elnevezni, például a legközelebbi településről ( palási csata), vagy földrajzi területről ( majuba-hegyi csata). Források [ szerkesztés] Hypertextes Révai nagy lexikona V. köt, 1. kiadás, Woodstone Interactive kft. (1998) Hadtudományi lexikon II. (M–Zs). Főszerk. Szabó József. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. 191-192. o. ISBN 963-04-5226-X További információk [ szerkesztés] A történelem nagy csatái (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2011. március 20. ) A csata- és hadszíntérkutatás módszertana (magyar nyelven). [2011. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) Fajtái, típusai [ szerkesztés] A csata folyhat a szárazföldön ( kurszki csata), a levegőben ( angliai csata) és a tengeren ( atlanti csata) vagy lakott területen (városi csata) esetleg kombináltan egyszerre több helyszínen is. Ezek alapján lehet szárazföldi-, tengeri- illetve légiütközet. A csatában részvevő egységek lehetnek reguláris és/vagy irreguláris csapatok és ezek egyszerre több haderőnemhez is tartozhatnak.
A miniatúra egységes kompozícióján belül is nyugati és keleti művész közös munkája figyelhető meg. "Rohantak... Könyörtelenül kardot rántottak azokra a hitszegőkre. " A kép alsó felén török és magyar lovasok élénk küzdelmét látjuk. Elesettek hevernek a kép alján. A kép felső részén láthatjuk tömtött csatarendben a magyarokat, akiknek középső kisebb csoportja a túlerővel szemben megtorpanni látszik, nagyobb csapattestük viszont a támadó ellenség elől hátrál. A bemutatott csatakép megfestésében magyar mester is részt vehetett. A mohácsi csata összes török ábrázolásai közül ez a leghitelesebb. Ez ugyanis az egyetlen krónika illusztráció, amelyen a Csele-patakot is feltüntették. A kép közeppontjában hadikíséretével Szulejmán foglal helyet. Az előtte ágyúkkal garcoló tüzérség utat nyit uralkodójának és a zászlókkal felvonuló lovas egységeknek. A csatajelent török alakultai főleg szpáhik, janicsárok és szolákok. Johann Schreire: A mohácsi csata (1555) Wenczel Pohl: Mohácsi csata (1765) Dorfmeister István: Első mohácsi csata (1783) Dorfmeister István: Második mohácsi csata (1783) A mohácsi csatatéri emlékkápolnában található 2 festményről készített további képeket ITT lehet megnézni.
Komolyabb ellenállást a Pilismarót mellett összegyűlt kb. 25 ezer fős paraszt- és jobbágysereg tanúsított, amely szekértábort hozott létre, de a jól felfegyverzett törökök hamar szétverték és lemészárolták őket. A tél közeledtével a szultán úgy döntött, hogy csapataival visszavonul Törökországba (1526. október), de közép-európai hódításairól nem szándékozott lemondani: 1529-ben Magyarország középső részén most már zavartalanul áthaladó hadai Bécset is megostromolták, de a várost nem tudták bevenni. Elesett viszont több magyar vár is. 1526 őszén megindult a rivalizálás a koronáért Ferdinánd osztrák főherceg, Habsburg Mária királyné unokatestvére, és Magyarország választott királya Szapolyai János között. Először Szapolyai, majd Ferdinánd is királlyá koronáztatta magát. Fegyveres harcot robbantottak ki a szerbek Cserni Jován vezetésével, akik Ausztria alá adták magukat (Jován annak idején harcolt a mohácsi csatában). 1541-ben az ország három részre szakadt: nyugaton a Habsburgok uralkodtak, akik megszerezték a magyar királyi koronát, keleten Szapolyai János szintén viselte a királyi címet, de elismerte a török fennhatóságot, végül az ország belsejében Budáig nyúló ék alakú területet a törökök (Szapolyai János halála után) végleg megszállták, és pasalikká (Budai vilájet) alakították.
A szultán 1532-ben újabb hadjáratot indított Bécs ellen. Ekkor azonban nem a Duna mentén, hanem a Dunántúlon keresztül vonultak, hogy lerövidítsék az utat. Szulejmán hadai Kőszeg váránál megálltak és ostromba kezdtek.. A kőszegiek hősies helytállásának köszönhetően elmaradt az erőviszonyokat eldöntő küzdelem. A váradi béke: Ferdinánd és Szapolyai 1538-ban Váradon a megkötött egyezség értelmében kölcsönösen elismerték egymás királyságát. A béke értelmében Szapolyai halála után az egész ország Ferdinándra vagy utódaira száll. Szapolyai utódai nevében is lemondott a trónról. Esetleges fiúági örökösei számára a Szepességet és hercegi rangot biztosított a béke. Azonban Szapolyai másként értelmezte a békét, miután fia született a lengyel király lányával, Izabellával kötött házasságából. Az ország három részre szakadása: Szapolyai halálával (1540) megváltoztak az erőviszonyok. Halálos ágyán megeskette Fráter Györgyöt és Török Bálintot, hogy a váradi béke megszegésével a csecsemő János Zsigmondot választják királlyá.
Felföldi László atya személyében hosszú várakozás után új püspököt kapott Pécs városa, aki az ország másik feléből, Szabolcsból érkezik az egyházmegye élére. Az új püspök 59 éves, Geszteréden született, 1986-ban szentelték pappá. Legutóbbi feladata a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye akolitus csoportjának koordinálása volt, valamint a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház plébánosaként dolgozott 2017-től egészen a mai kinevezéséig. Felföldi László atya 2018-ban nyíregyházi plébánosként mesélt gyermekkoráról és hivatásáról a nyíregyházi Program Infónak:,, Egy ember életében a legnagyobb titok, hogy megtalálja a helyét a mindennapokban. Én is – geszterédi falusi fiúként – sokat gondolkodtam azon, hogy mi lesz a sorsom. Sok álmom volt, ahogy minden embernek! Csodálatos falusi körülmények között születtem és nevelkedtem gyermekként. Úgy éltünk, mint egy nagy család, az egész falu így élt. Ez különösen megjelent az ünnepekben, karácsonykor és húsvétkor. Ebben a természetes, közvetlen környezetben nőtt a hitem is, alakult a közösségi életem és formálódott a sorsom.
Hagyomány a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán, hogy a megyéspüspök nyitja meg az új szemesztert. Felföldi László püspök atya február 13-án első alkalommal tartott előadást a főiskolán. Az eseményt a termekben kivetítőn keresztül és az online oktatási felület segítségével otthonaikból követték a hallgatók, akiknek nem csupán egy izgalmas, hanem felemelő találkozásban volt részük. A főpásztort Dr. Kovács Gusztáv a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektora köszöntötte. Felföldi László püspök atya örömmel üdvözölte a hallgatókat, akikhez egyszerre jó kedéllyel, könnyedén, mégis nagyon elgondolkodtatóan szólt. Az esemény zárásaként püspök atya átadta a diplomákat a végzős hallgatók számára.
A húsvét felnyitja a szomorúságba, a kudarc érzésébe, csalódásba zárt szívünk kapuit. Emberi méltóságunk kéri, sóhajtozva könyörög mindnyájunk szívében, a te szívedben is, hogy elinduljunk a hit útján, hogy belépjünk a hit kapuján. Erről az útról, az erős hitről így ír Eötvös Károly: "Hogy hit támadjon bennünk: a léleknek önmagába kell szállania, önmagával kell foglalkoznia. Távol a világtól, a várostól, a zsibongó sokaságtól, a zakatoló gyáraktól, a kufárok viaskodásától, a papok szemforgatásától, a tudósok feleselésétől. Erdők magányában, vizek partján, sivatagnak rónavidékén: ott készül az ábránd, a sejtés, a szeretet vágya, a gondolatok szárnyalása, az érzések igazsága, a költészet, a végtelennek imádása, s ha mindezek együtt vannak a lélekben: ott készül a hit. Az erős hit, mely méltó erre a névre. " Valahányszor sikerül eloszlatnunk egy kis darab sötétséget, valahányszor a kétségbeesés és a szorongás a szeretet fénysugarával találkozik, a könnyek felszáradnak, és valaki a magányban társra lel, az idegenből testvér lesz, akkor a világ feltámad.
"Keresek valami szépet az elhunyt életében, s miközben erről beszélek, az emberek elkezdenek velem együtt gondolkodni. A halállal szembesülve felébred bennük a vágy, hogy jobb emberek legyenek. Meghívom a gyászolókat a temetés utáni vasárnapra, a misére, hogy imádkozzunk együtt az elhunytért, a gyászolókért. És sokan közülük ott maradnak ezután, mert részeseivé lesznek egy olyan közösségi találkozásnak, amilyet még nem tapasztaltak. " A plébánián nagy a közösségi élet, minden korosztályhoz tartozó és mindenféle életállapotú hívő tud hova tartozni. Ez Laci atya szívügye. "Ma akár évtizedekig is járhat valaki templomba anélkül, hogy megszólítanák. Az Egyház legnagyobb vesztesége, hogy a liturgiáért feláldoztuk a közösséget. Gyönyörűek a liturgiáink, de azt a pap mutatja be, a hívek pedig szinte nézőként vannak jelen. Eredetileg az Egyház közössége tartott magának liturgiát, a közösség teremtette a szertartást, és nem fordítva történt. A liturgián ma találkozhatunk Istennel, de egymással nemigen.