Gyerekekkel a magok csíráztatása izgalmasnak bizonyul, főleg akkor, ha napról napra figyelemmel tudjuk kísérni a változásokat. Ahhoz, hogy láthassuk a növekedés különböző fázisait, használjunk befőttesüveget (vagy PET palackot). A magoknak szükségük van a nedves környezetre, amit legkönnyebben vatta segítségével biztosíthatunk. A vatta megtartja a vizet, ezáltal biztosítja a magoknak a megfelelő környezetet a csírázáshoz. Amennyiben nincs elegendő vattánk, pótolhatjuk gézzel is. A befőttesüvegbe beletesszük a vattát. A vatta elhelyezése után következnek a csíráztatásra szánt magok. Így biztos túléli az otthon nevelt fűszernövény - Blikk. Lehet például bab, kukorica, lencse, vöröslencse vagy bármi egyéb, ami alkalmasnak bizonyul a csíráztatáshoz. A magokat egymástól kellő távolságra helyezzük a vatta és a befőttesüveg fala közé. Locsoljuk meg, majd következhetnek a várakozás napjai. Napi szinten ellenőrizzük, figyeljük meg a magokat, hajtásokat, csírákat, végül a kis palántát. Amikor már elég nagyra nőtt és kevés neki a hely a befőttesüvegben, ültessük át cserépbe vagy kertünkben a földbe.
CSÍRÁK HASZNÁLATA A magas tápanyagtartalmú és enzimekkel teli csírákat alapvetően nyersen fogyasztjuk, mégpedig elsősorban főtt ételekre szórva - mintegy zöld-fűszerként. Különösen a kora tavaszi időszakban fontos kiegészítői lehetnek az étrendünknek, amikor már nagyon ki vagyunk éhezve a zöldségekre, de még igazán nincs semmi friss. Aztán a melegebb időszakban is használhatjuk még, ugyanis hűtő hatásuk jól ellensúlyozza a meleg időjárás által okozott kellemetlenségeket. A csírákat használhatjuk tehát ízesítőként, frissítőként ragukhoz, párolt zöldségekhez, pizzára, szendvicsekbe, levesekre. Alább egy olyan receptet mutatok be, ahol a csíra a főszereplő, és hummusz készül belőle. A mungóbabból készült hummusz igazi frissítő, tavaszi, tisztító étel - leginkább a zöldborsó frissességét idézi. Tehát amíg meg nem érkezik az első friss borsó, itt egy lehetőség a türelmetlenek számára. FONTOS! Csíráztatás lépésről lépésre - Próbáld ki minél hamarabb!. A hüvelyesekből készült csíráknál fontos, hogy mindig pároljuk meg illetve főzzük néhány percig. Csírák ezek is, ezért könnyebben emészthetőek, de egyidejűleg mégiscsak hüvelyesek, amik alapvetően sokaknál okoznak emésztési problémákat - puffadást például.
A maghéj megrepedése után kibújik a gyököcske és kialakul belőle a gyökér, illetve kibújik a rügyecske és kialakul belőle a hajtás. A többnyire zöld sziklevelek megjelenésével elindul a növény fotoszintézise, azaz szerves anyagok készítése. Erre szükség is van, hiszen ekkorra már a mag tartalék tápanyagai fogyóban vannak. Az élelmiszerként felhasznált csíranövényeket kétféleképpen csíráztathatjuk. Normál megvilágítás mellett, amely esetben idővel a megjelenő levélkék zöldülnek, illetve sötétben történő csíráztatás esetén világosak, haloványak lesznek a kis sziklevelek. Beltartalom tekintetében előnyösebb a normál megvilágításban történő csíráztatás, mivel a klorofilnak is vannak kedvező élettani hatásai. A jelen helyzetben csíráztatásra javasolt növények vonatkozásában a maximum 7-8 napos csíráztatást javasoljuk, mivel ezen időszakon belül az ízhatás kellemesebb. A fent megjelölt időn túl történő csíráztatás során a növénykék kesernyés ízt vehetnek fel, illetve hajlamosabbak lehetnek a mikrobák megjelenésére – penész, gombák.
csúcs (1410 nm); (3) – Víz III. csúcs (1900 nm); (4) – Szénhidrát I. csúcs (1590 nm); (5) – Szénhidrát II. csúcs (2280 nm); (6) – Fehérje I. csúcs (2060 nm); (7) – Fehérje II. csúcs (2180 nm); (8) – Lipid I. csúcs (1765 nm); (9) – Lipid II. csúcs (2310 nm) Jellemző rezgések 10. Makrokomponensek változásának nyomonkövetése Víz I. O-H vegyérték és def. rezgések kombinációja (ν1, 3+ν2) O-H vegyérték rezgés első felhangja és a def. rezgések kombinációja (2ν1, 3+ν2) F I. F II. C-H vegyérték és def. rezgések kombinációja ´ csúcs abszorbanciájának nagysága ~ komponens koncentrációja komponensek mennyiségének változása nyomonkövethető a csírázás során ´ mennyiségi változások bemutatása: 2. derivált spektrumok használata ´ adott hullámhossznál megjelenő negatív csúcsok lokális minimumának inverzét ábrázoltuk Nedvességtartalom változása 11. Búza minták, − Víz I. csúcs (1160 nm); − Víz II. csúcs (1410 nm); − Víz III. csúcs (1900 nm) Szójabab minták ´ kezdeti nagyarányú vízfelvétel ´ további fokozatos vízfelvétel 12.
Mi a kognitív fejlődés? Piaget kognitív fejlődés elmélete nyelv szókincs emlékezet figyelem észlelés intelligencia A Piaget kognitív fejlődésének 4 fázisa Érzékelőmotor fokozata Műtét előtti szakasz Konkrét cselekvési szakasz A hivatalos műveleti szakasz Mi a kognitív fejlődés? A kognitív fejlődés minden olyan folyamat, amelyen keresztül az ember olyan készségeket szerez, amelyek lehetővé teszik a valóság értelmezését és hatékony módon történő interakcióját. Ezért a kognitív vagy kognitív fejlődést úgy értjük, mint az intellektuális képességek fejlődését, amelyek közül az intelligencia az egyik legfontosabb. Számos szerző dolgozott ki kognitív fejlődés elméleteit. Jean Piaget, az emberi viselkedés területén vezető svájci kutató azonban e tekintetben a XX. Században tette a legtartósabb hozzájárulást. Piaget kognitív fejlődés elmélete A 20. század közepén Jean Piaget azt állította, hogy a kognitív fejlődés a születéskor kezdődik, és hogy ez a környezeti tényezők és a biológiai érési folyamatok kombinációja.
Szisztematikusan gondolkodhatnak több változóról, hipotéziseket fogalmazhatnak meg, és fontolóra veszik a lehetőségeket. Ők is gondolkodhatnak absztrakt kapcsolatokról és fogalmakról, mint például az igazságszolgáltatásról. Bár Piaget hitt az egész életen át tartó szellemi fejlődésben, ragaszkodott ahhoz, hogy a formális működési szakasz a kognitív fejlődés utolsó szakasza, és hogy a felnőttek szellemi fejlődése a tudás felhalmozódásától függ.
Önközpontú gondolkodás: Az empátiát és a tudatosságot nem fejlesztették ki más igények vagy nézőpontok megértésére. Alulfejlett logikai gondolkodásmód: A gyermek reakcióit és a problémamegoldást nem logika, hanem utánzás irányítja. Konkrét cselekvési szakasz 7 és 11 év között tapasztalható meg a konkrét cselekvések szakasza. Ez néhány jellemzője: A logikai gondolkodás felhasználása a valóság megértésére: a reakciókat és a problémamegoldást nem utánozás, hanem önreflexiós folyamat végzi. Különbség a valós világ és a fantázia között. Objektumok osztályozásának és hierarchiák kialakításának képessége: a gyerekek objektumokat rendezhetnek szín vagy alak szerint, számsorokat készíthetnek stb. A hivatalos műveleti szakasz A kognitív fejlődésnek ez a stádiuma 11 éves korban kezdődik és 15 éves korban fejeződik be, egybeesik a serdülőkor fizikai, biológiai és érzelmi változásaival. Kiemelkedőbb tulajdonságai között szerepel a következők: Megkezdődik az identitás meghatározásának folyamata: a gyermeket kiválasztják azokhoz a dolgokhoz, amelyekkel azonosul: érzés, hobbi, ízlés, öltözködés, gondolkodás és kapcsolat, stb.