A betolakodók elleni küzdelem már az 1700 évvel ezelőtti eleinknek is mindennapos terhet okozott. Ennek a védekezésnek volt az egyik módja a sáncrendszerek kiépítése, melynek Hajdú-Biharban is maradtak fenn darabjai. Ördög árka, (Debrecen) Csörsz árka néven egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet: a Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik. A Csörsz-árok pontos keletkezése és funkciója a mai napig vita tárgyát képezi. Tájanként több elnevezése ismert: Ördög árka, Avarárok, Ördögárok, Ördögborozda, Csörsz-árok, Rasponné útja, Ördögszántás, Kakasborázda. Az árkot 1067-ben említi először oklevél. Lehel kürtje (monda), A thermopülai hősök sírfelirata ( epigramma), Csörsz.... Több mint 1600 évig maradványai jól láthatóak voltak, a 19. században ipari méretekben megindult talajrendezések nyomán azonban mára már csak kis szakaszai ismerhetők fel világosan. Helyének pontos meghatározásában nagy segítséget nyújt a légirégészet.
78 László király és Deák Balázs (B. ) 82 Bánk bán bosszúja (B. ) 84 Záh Felicián visegrádi merénylete (B. ) 86 Fraknó vára és Rozália emléke (R. ) 88 Drakula vajda Mátyás király börtönében (B. ) 90 A Kórógyi család különös bűnhődése (B. ) 92 Mátyás király és a velencei üvegedények (B. ) 94 Egyszer volt Budán kutyavásár (R. ) 96 Nagy erejű Kinizsi Pál (R. ) 97 "Dobzse" László és Szent Lukács ökre (B. ) 100 II. Lajos király halála (B. ) 102 Dobozy Mihály és hitvese (B. ) 104 A győri vaskakas meg a törökök (R. ) 106 A budai boszorkányok szombatja (R. ) 108 Bocskai István és a hírhozó leány (B. ) 110 "Életünket és vérünket! " (R. ) 112 Az ördög szántotta siklósi várhegy (R. ) 115 Hany Istók, a vízi ember (R. ) 116 Magyarország koronázatlan királynéja (B. ) 118 Mit ér a pisztoly kakas nélkül? (B. ) 122 Az óbudai kincsásók (B. ) 124 Sobri Jóska legendája (R. Csörsz árka monde.fr. ) 128 Széchenyi István és a magyar paraszt (B. ) 131 Felvidék A fehér ló és a honfoglalás (B. ) 134 István király és a hálátlan Vazul (B. )
(Nagy) Constantinus (uralkodása: 306-337) korában. Az árokrendszer megépítése során nagyjából 15 millió köbméter földet mozgattak meg. Vélemények szerint a Csörsz-árkot 15 éven keresztül készítette 5500 fő. Az árok a maga 2 méter mélységével és 5-8 méter szélességével a rómaiak védelmi vonalaként funkcionált, amely a népvándorlás során kialakult támadások kivédéseként szolgált. Csörsz árka monda. A Csörsz-árok első írásos emléke egy 1067-es oklevélhez vezethető vissza, amely a Zászty apátság alapító levele volt. A Csörsz-árok ma A Csörsz-árok 1600 éven keresztül jól látható volt, azonban a 19. századtól kezdődően a beindult gazdaság miatt, a talajrendezéseknek és folyamatos épületek, utak építése miatt ma már csak kisebb szakaszait láthatjuk. A régészek és a légirégészek a mai napig folyamatos kutatásokat végeznek a Csörsz-árok megismerése céljából. A Csörsz-árok nyomvonala az alábbi településeken fut végig: A Dunától a Tiszáig tartó délebbi árok nyomvonala: Dunakeszi, Fót, Mogyoród, Kerepes, Gödöllő, Isaszeg, Valkó, Vácszentlászló, Tura, Zsámbok, Boldog, Jászfényszaru, Pusztamonostor, Jászágó, Jászberény, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jászapáti, Jászivány, Pély, Tarnaszentmiklós, Kisköre.
Csörsz király tehát éppen nem históriai személy, hanem egyszerüen az ördög (szláv: csert). Magyarország területén, különösen a Székelyföldön, sok olyan őskori erődítmény maradt fenn, melyeknek építését a néphit az ördögnek, tündéreknek vagy óriásoknak tulajdonítja. Sajátságos vonása e mondának, hogy az építést rendesen az ördög házasságával hozzák kapcsolatba s kétségkivül összefügg egy népmeséinkben is gyakran előforduló motívummal, hogy t. i. a mesehős csak bizonyos rábízott feladatok teljesítése után (várkastélyépítés, föld fölszántása s bevetése egy éj alatt) nyerheti el kedvesét. Csörsz árka | Legendák, Mondák, Mesék. Amit még Székely I. mond a Csörsz-árok megvivásáról s egykori alakjáról: abban kétségkivül valamelyik avarkori nyugat-európai annalistának az avar ringekről szóló leirását használta föl. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
A cívisvárostól 6, 8 kilométerre megbúvó védvonalrészt is a szarmaták hozhatták létre – állapították meg a kormeghatározó vizsgálatok. A folyamatos támadásoknak kitett nép az Alföldet például mintegy 550 kilométer hosszú erődítménnyel vette körbe, s ez a köznyelvben az Ördög árka nevet kapta. A gyilkos labirintus szemből közelítve sokáig szinte alig volt észrevehető, s mire meglátták az erős, hegyes karóit, addigra sokszor már késő volt. Ha pedig mégis átjutott rajta valaki, akkor következett az újabb, alattomos dárdasor. Ezeket az árkokat úgy építették meg, hogy a 2-4 vonalban húzódó oszlopsorok 3-15 kilométernyi távolságban leselkedtek az illetéktelen behatolókra. A rejtélyes legenda nyomában: A Csörsz-árok. A köztük kikapart gödrök pedig 1, 5-3, 1 méter mélyek voltak, és 3, 4-10, 4 méter szélesek. Debrecen határát az Ördögárok két vonalban is átszeli. Az egyik a Hadházi-erdőből lép át a Monostori-erdőbe, majd a Nagyerdőn fut keresztül; végül jól látható a Paci-erdőben is. A másik a hajdúhadházi Nagyerdőből jön át Pallagon, majd délkelet felé kanyarodva keresztezi a Fancsikai- és a Bánki-erdőt.
Szegeden nem volt szabad az örvény szót kiejteni, nehogy az a szó ereje által valósággá váljon. Helyette a "Szent Pétör vize" kifejezést használták – ami akár a folyó eredetmondájára is visszavezethető. Rekordfogás Szegednél: több mint kétméteres és 105 kilós harcsa (fotó: Dé) Olyan óriási harcsákról is meséltek, amelyek szállításkor elöl és hátul is lelógtak a szekérről. Több ilyen típusú visszaemlékezést hallott Szilágyi Miklós, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója. A Társadalomnéprajzi Osztály vezetőjeként a halászat néprajzát kutatja, így találkozott például a vezérhalak történetével is. A halászati törvény megszületése előtt az ártérre kerítéseket, úgynevezett rekeszeket építettek, s ezzel fogták meg a halakat. A mondabeli vezérhal sokkal intelligensebb volt a társainál: képes volt arra, hogy az akadályokat átugorja, vagy átfúrja magát rajtuk, és a többi hal követte ebben. Ez a "szuperhal" összefogásra késztette a társait, megmentette őket a pusztulástól. "Temető a Tisza, mikor kivirágzik" Rengeteg dalunk – a legújabbak között például egy musical – szól a tiszavirágokról.
A cáfolás során az ellenérveket sorakoztatjuk fel. A befejezésben történik a tanulságok összegzése, a fő gondolatok megismerése, a jövőre való kitekintés, a téma továbbgondolása, cselekvésre buzdítás. A szónoki beszéd előadásához a szöveg megszerkesztésére van szükség. Szolnoki beszed mintak mav. A szövegszerkesztés menete: - A téma kijelölése: Címadás, elő vázlat készítése Anyaggyűjtés: Előkészületi munka Az anyag elrendezése: ügyelve a szerkezeti egységekre. Vázlatkészítés: Az összegyűjtött anyag logikai sorrendbe helyezése. A szöveg megformálása Emlékezetbe vésés.
Ingyenesek, és még kölyköket is lehet találni. Sokkal több szeretetet fognak adni azok az állatok, hiszen megjárták a kutyák poklát, és csak jobb lehet nekik egy család körében. Köszönöm, hogy rám szántátok ezt a néhány percet, és meghallgattatok!
:politikai beszéd) - törvényszéki beszéd (pl. :vádbeszédek, védőbeszédek) - alkalmi beszéd (pl.
Őrizd eszelősen néhány jelződet, álmodat, Ne mukkanj, amikor a boss megszámolja fogad. Szorongasd még a bugyrodat, rongyaidat, szegény Emlékeid: egy hajfürtöt, fényképet, költeményt – Mert ez maradt. Zsugorin még számbaveheted A Mikó utca gesztenyefáit, mind a hetet, És Jenő nem adta vissza a Shelley-kötetet, És már nincs, akinek a hóhér eladja a kötelet, És elszáradnak idegeink, elapad vérünk, agyunk, Látjátok feleim szem'tekkel, mik vagyunk? Íme, por és hamu vagyunk. A vers műfaja halotti beszéd, címe utalás a műfajra és első összefüggő magyar nyelvemlékünkre. A nyelvemlék szövegét szó szerint, de kissé szabadon idézi Márai – ezzel olyan összefüggést teremt, amelyet minden magyar ember ismer. Versében Márai Sándor a szétszóródás, a széthullás veszélyeiről vall. Halotti beszédet írt, amely nem egy emberért, hanem egy teljes kultúráért, nyelvért, emberek ezreiért szóló rekviem. Szolnoki beszed mintak szent. Hangvétele keserű, fájdalmas, reménytelen, céltalan, lemondó. A kérdések, felkiáltások vádként hangzanak, a költő indulata egyre fokozódik, míg végül a lemondás teljesen le nem csillapítja.