Az egykor a Cementgyáráról híres település büszkesége napjainkban az 1222-ben épült ciszterci Apátság, a Bélkő-hegy és az árnyékában megbújó Lak-völgyi tó. Nevezetességei az idegenforgalom legfőbb célpontjai is egyben, ezért számos panzió és vendégház várja a településre látogatókat. Közigazgatásilag Bélapátfalva a szomszédos Mónosbél és Bükkszentmárton településekkel alkot körjegyzőséget. A Polgármesteri Hivatal irodaháza a Bélapátfalvai Ipari Park területén található az Okmányirodával és a Városi Gyámhivatallal együtt. Heves polgármesteri hivatalos. Szintén ez az épület ad otthont a Bélapátfalvai KMB Csoport központi irodájának is. A város központjában található Egészségház az egészségügyi alapellátások mellett járóbeteg szakrendelőkkel is a betegek rendelkezésére áll. A város büszkesége mindezek mellett a felújított Általános Iskola, Óvoda és a Bölcsőde épülete is.
Feliratkozom a hírlevélre
• Elektronikus úton Fodor Géza polgármester részére a … címen keresztül • Személyesen: Fodor Géza polgármester, Heves megye, 3395 Demjén, Kossuth … - 4 hónapja - Mentés kulturális referens Sirok, Heves megye Sirok Községi Önkormányzat …. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.
szakasz példázatát ("Róma ledül... ") is bevezeti: a tölgyfa az ókori Róma hatalmi szimbóluma. A kép egyben a 8. szakasz és az egész mű kulcsfogalmának – "tiszta erkölcs" – párhuzama is. TETŐPONT (9. ) A 9. versszak a vers tetőpontja. A retorikai kérdésre (" Mi a magyar most? –") szentenciaszerű megállapítás felel. A megismétlődő " most" szó az előző szakasz ókori példájához kötődő mitologikus azonosítás. A "sybarita váz" a " rút" jelzővel fölerősítve a jelen állapotainak tarthatatlanságát nyomatékosítja, s rávilágít arra, hogy Berzsenyi számára múlt és jelen ellentétében a cselekvés és nem cselekvés a meghatározó. Elődeink cselekvő emberek voltak. A tatárjárás kora és Zápolya százada is tele van híres, nagy hősökkel, akik e nehéz időben is tenni próbáltak valamit – ezért értékelődnek fel vereségeik is. Berzsenyi dániel a magyarokhoz 1.1. Ezzel szemben a jelen a tehetetlenség, a lustaság kora. A kérdő mondatban ismét elhangzó " magyar" szó egyértelműen a magyarságot, a nemzetet, a közösséget jelenti. Berzsenyi próféta-beszélője hangsúlyozza korának azon hibáját, melyet Kölcsey is megfogalmaz Zrínyi-verseiben: a múlttól való elfordulást, identitásvesztést (10. versszak).
Az utolsó két versszakot leszámítva egy dramatizált monológ a mű. A jeremiádok (panaszos hangvételű gyászdalok – a reformáció kedvelt műfaja, a török korban az ország sorsát panaszoló énekek) gondolatával indul a költemény: Isten jogosan sújtja, bünteti a magyarságot (a bosszús egek ostorai Isten haragját jelképező kép). A lírai én, a versben megszólaló személy nem azonosítható, afféle próféta-beszélőről van szó, aki nem alázatos, nem könyörög, hanem ostoroz. Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I. (elemzés) – Jegyzetek. Nem is a nemzet nevében, hanem a nemzet ellenében szól, felelősségre von. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Fő hangnembeli változatok: patetikus (1-2. versszak), ironikus (9-10. versszak), elégikus (13-14. versszak). A beszélő lelkiállapota izgatott, indulatoktól fűtött (ez zaklatottá teszi az egyébként szabályos gondolatmenetet). Típus a: idő-és értékszembesítő költemény. Stílus a: klasszicista. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4