), egy műanyag tálra, egy hajfestő ecsetre, kesztyűre, esetleg műanyag kiskanálra a keveréshez, valamilyen műanyag edénykére vagy mércére, amivel mérni tudjuk a mennyiséget (én egy aprócska feles pohárral mérem a cuccokat, így nem nagyon lehet pofára esni). Ne használj fém edényt, se fém keverőeszközt! Szőkítés menete Először is tájékozódj: nyugodtan zaklasd a fodrászkellékeseket, fodrászokat, ez a munkájuk. Úgyis megpróbálnak majd lebeszélni, de azért na. Ezután bevásárolhatunk. Otthon lelkiekben felkészülsz, hogy egy óra múlva elfogadhatatlan színe lesz a hajadnak, úgyhogy nem tervezel semmit másnapra. Fogod a - most beszéljünk akkor feles pohár mércéről - pohárkádat, és beleöntöd a szőkítőport (én kis zacskós szőkítőport szoktam venni, az egy kicsit több, mint a feles pohár). A mérce azért fontos, hogy pontosan tudd, mennyi oxit kell hozzá önteni. 5 egyszerű módszer, amivel otthon is kivilágosíthatod a hajad - Ripost. Fogod az oxigentát, és minimum kétszer annyit öntesz a tálkádba, mint amennyi szőkítőport. Én mindig többet teszek rá, hogy tuti elég legyen.
Otthoni praktikák a hűtőből és a konyhaszekrényből 1. Citrom és olívaolaj Csak semmi hidrogén-peroxid, szőkítőpor, még a nevük is elrettent! Inkább facsard ki egy citrom levét, keverd el egy evőkanál olívaolajjal és annyi vízzel, hogy még kenhető elegyet kapj. A citrom savassága miatt önmagában ártana, vízzel hígítva és az olívaolaj ápoló hatásával azonban hibátlan. Kend át vele a hajadat, majd ülj ki a napra. A napsugarak és a citrom hatására a hajszíned világosabb lesz, de sajnos nem egy délután alatt. Minimum háromszor ismételd meg a műveletet. Ha nem süt a nap, esti filmnézés közben is felteheted a szőkítő citrompakolást. Néhány óra elteltével mosd le, és ha szárazabb a hajvéged, ricinusolajjal vagy kókuszzsírral ápold őket. 2. A nyugtató kamillatea is szőkít Egy liter forró vízzel készíts erős kamillateafőzetet, és a hajmosás végén ezzel öblítsd át a hajadat. Még jobb, ha a fent említett citromos pakolást ezzel öblíted le a művelet végén. A kamillát már az ókorban is használták szőkítésre.
A legtöbb nő ma már festi a haját, akár azért, mert nem szereti az eredeti, természetes árnyalatot, akár azért, mert elszaporodtak az ősz hajszálak, illetve csupán a változatosság kedvéért. Az ok tulajdonképpen mindegy, az azonban korántsem, hogy a színezés után milyen lesz az eredmény. A fodrásznál, a nagy színbakikat kivéve, azt kapod, amit kérsz, de otthon sem lehetetlen profin véghezvinni a feladatot. Ha úgy döntesz, hogy magadnak fested a hajad, be kell tartanod néhány alapvető szabályt, és nem árt, ha fodrászoktól lesett trükköket is alkalmazol. A megfelelő festék Rengeteg színezőből, kimosható és tartós festék ből válogathat a vállalkozó kedvű házi fodrász. Van, amelyik festék kel időleges eredményt érhetsz el, de a legtöbben mégis a valódi, tehát tartós eredményt hozó festéket választják. Hogy melyik számodra az ideális, azt a hajad dönti el, de jó, ha figyelembe veszed, hogy az összes festék, legyen benne olívaolaj, gojibogyó-darabka vagy gyümölcskivonat, erős kemikáliákat tartalmaz, melyek megbontják a haj szálak fehérjeszerkezetét, így egyik sem tekinthető természetesnek, a henna kivételével.
Az elmaradt Nobel-díj; Medicina, Budapest, 2017 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Lázár György orvos, az orvostudományok MTA doktora Selye János Egyetem [1] Selye János Gimnázium Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 109027342 OSZK: 000000016023 NEKTÁR: 112827 PIM: PIM69755 LCCN: n50007283 ISNI: 0000 0000 8174 1054 GND: 118613103 LIBRIS: 199261 SUDOC: 03505056X NKCS: nlk20010092142 BNF: cb125733667 BNE: XX831815 KKT: 00456079 BIBSYS: 90240163
110 éve született Selye János, a stresszelmélet atyja, aki 1936-ban közzétett publikációjával tette ismertté a jelenséget, emlékeztet a. Az 1907. január 26-án született Selye János elmélete, melyet 1936-ban a Nature című lapban közölt Károsító tényezőkkel előidézett szindróma címmel, később több száz kutatás inspirációjává vált. Selye János osztrák-magyar származású kanadai orvoskutató patkányokon tanulmányozott hormonális változásokat, és az 1930-as évek végén arra a felfedezésre jutott, hogy a patkányok nemcsak a placebókra és hormoninjekciókra reagálnak, de a kísérletek által okozott stresszre is. Ez a stressz okozta több ízben a patkányok megbetegedéseit, valamint halálát is. A legfrissebb kutatások – amelyek többek között az 1936-ban született tanulmányt is alapul vették – ma már számos tanáccsal szolgálnak stresszhelyzetekre, valamint a megbetegedések kialakulásának megelőzésére. Selye jános életünk és a stresz. És habár még mindig a kutatások alapját képezi a stressz, néhány dologban már biztosak lehetünk a kérdést illetően.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A támogatást előre is köszönjük minden felhasználó nevében. Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.