Az Európai Unió polgárainak a negyede gondolja, hogy a következő generációk jobban fognak élni, mint a maiak. A franciák 57, a belgák 53, a németek 44 százaléka gondolja, hogy rosszabbul fognak. Az Európai Unió jövőjéről 2021 májusában indítottak nyilvános konzultációt, többnyelvű konferenciasorozatot az állampolgárok bevonásával, amelynek eredményei az Európai Bizottság szerint a lisszaboni szerződést is módosíthatják. Erről Orbán Viktor azt mondta, a történelem megadta a lehetőséget, hogy végre nyíltan beszélhet a bajokról. A pódiumot is megácsolták számunkra – remélem, annak látom, ami – engedett el egy poént a miniszterelnök. A független Magyarország napja. Előtte a konferencián felszólalt Varga Judit igazságügyi miniszter és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is. (Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond A magyar függetlenség napja című konferencián a Pesti Vigadóban 2021. június 19-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)
Ez az egy példa is világosan mutatja, a tudás, ismeret, hatékonyság bővülése, növekedése nem egy közösség létszámának nagyságától függ, hanem a közösségben meghúzódó problémamegoldó képességtől. Erre volt fényes bizonyíték Periklész kora is, amikor a kicsiny Hellász legyőzte a nála létszámban, erőforrásban nagyságrendekkel nagyobb perzsa szuperhatalmat. A magyarázat pedig abban a politikai rendszerben keresendő, amely az öngondoskodó családok egyenlőségére építve, azaz a horizontális emberi kapcsolatokat dominánssá téve, a tudás, ismeret bővülésének szabad teret adott az erős indentitású, a közös származástudatú, összetartó közösségben. Ezzel az értéktermelés bővülését a többlet tudásból származó újításokra alapozta a természeti és emberi erőforrások kiaknázása, "kizsákmányolása" helyett. A lengyel függetlenség napja. Ez történt Ausztria-Magyarországon is a dualizmus korában. A monarchia gyarmatosítás nélkül vált korának egyik meghatározó hatalmává. Agitatio elemzésével összhangban mondhatjuk, azok a közösségek képesek sorsukat saját maguk irányítani, amelyek az öngondoskodó családokra, azok politikai egyenlőségére építenek.
Kiemelt képünk illusztráció! Fotó: Körös Hírcentrum Április 28-tól (vasárnaptól) Budapest és a dél-alföldi városok között az autóbuszok új, ütemes menetrend szerint közlekednek. A változás egyik fő eleme, hogy Makó, Hódmezővásárhely, Szentes és Csongrád, valamint Budapest között összesen 12 db új expresszjárat közlekedik, melyekkel a főváros a jelenleginél akár 45 perccel rövidebb menetidővel elé rhető. Ehhez kapcsolódóan a Kecskemét–Kiskunfélegyháza –Csongrád–Szentes, a Kecskemét–Kunszentmárton–S zarvas–Békéscsaba és a Szentes–Hódmezővásárhely–M akó autóbuszvonalak járatai is új, ütemes menetrend szerint közlekednek, kedvezőbb csatlakozási kapcsolatokat biztosítva az országos autóbuszokhoz. hirdetés A 28 oldalas tájékoztatás szerint, több járat megszüntetésre kerül, illetve több vonalon történnek változtatások, így például a 4825 Békéscsaba – Gyula 4835 [Gyula] – Békéscsaba – Csanádapáca – [Orosháza] 4840 Békéscsaba – Csorvás – Orosháza 4850 Békéscsaba – Kondoros – Szarvas 4855 [Gyula] – Békéscsaba – Szarvas – Kunszentmárton 4930 Orosháza – Nagyszénás 4935 Orosháza – Nagyszénás – Kondoros 4938 Orosháza – Csorvás – Gerendás 4971 Szarvas – Gyomaendrőd 4980 Szarvas – Nagyszénás – Orosháza 4985 Szarvas – Békésszentandrás vonalon.
A változások teljes listája ide kattintva érhető el. hirdetés Kövessen minket Facebookon!