Valószínűleg a 16. században jelent meg Magyarországon. Az évelő pünkösdi rózsa vagy kerti bazsarózsa föld alatti gyöktörzset fejleszt, amelyből 40-80 cm magas mutatós, fényes, összetett levelek és mélybordó, piros, rózsaszínű vagy fehér, illatos virágok fejlődnek. A hosszú szárcsúcsokon súlyos virágfejek fejlődnek, ezért ajánlatos a tő mellé karót tűzni és a szárakat hozzákötözni. A rózsafélékhez nem sok köze van, kizárólag rózsához hasonlító virágai és illata miatt illetik ezzel a névvel. a Paeonia mlokosewitschii elbűvölő, sárga virága még szégyenlős kicsit A pünkösdi rózsa szaporítása A fás pünkösdi rózsa nagyüzemi szaporítása oltással történik. Évelő Paeonia gyökérre oltják a fás Paeonia rügyét. A kereskedelemben kapható fás pünkösdi rózsák 1-2 éves oltványok. Ültetéskor nagyon ügyeljünk arra, hogy az oltás helye a föld alá kerüljön! A növény ugyanis néhány év alatt járulékos gyökereket hoz a nemes részen, a dajkaalanynak használt évelő Paeonia gyökér pedig elpusztul. Hatalmas virágfejeket nevelnek a paeoniák Hová ültessük?
A pünkösdi rózsa minden kertnek a legszebb éke. A pünkösdi rózsát sokan a bazsarózsával azonosítják, ám valójában nem ugyanarról a dísznövényről van szó. A bazsarózsa és a pünkösdi rózsa is a bazsarózsafélék családjába tartozik, ezért szokás azt mondani, hogy minden pünkösdi rózsa bazsarózsa, de nem minden bazsarózsa pünkösdi rózsa. A pünkösdi rózsa látványos virágzása, hosszú élettartama miatt nagyon alkalmas arra, hogy sokáig kertünk ékessége legyen. Vágott virágként is nagy jelentősége van. Mielőtt közelebbről megismernéd a gondozásának legfőbb fortélyait, érdemes megtudni néhány dolgot ennek a gyönyörű növénynek a történetéről. A pünkösdi rózsa Kelet-Ázsiából származik Míg a bazsarózsa Dél-Európából érkezett hozzánk, addig a pünkösdi rózsa kelet-ázsiai eredetű. Időszámításunk előtt 900-ban már foglalkoztak a nemesítésével. A ázadban behozott kínai kerti fajtákat nemesítették Európában, aminek eredményeként nagyszámú fajtája keletkezett. A legismertebb közöttük a késői pünkösdi rózsa (Paeonia lactiflora Pall. )
Idehaza méltán nagyon népszerűek a Rhododendronok, hiszen a jól eltalált helyekre ültetett példányok lenyűgöző látványt produkálhatnak május táján. A probléma viszont az, hogy ezek a növények nagyon érzékenyek a talaj mésztartalmára, így sajnos csak az ország meglehetősen kis területén fejlődnek igazán szépen. Azt viszont kevesen tudják, hogy a nagyszüleink kertjéből ismert, szintén csodás virágpompát produkáló pünkösdi rózsák kiváló alternatívát jelentenek a meszes talajok esetében. Ezekkel a gyönyörű növényekkel fogunk most közelebbről megismerkedni! Bimbóban a pünkösdi rózsa A Kínában majdnem 2000 éve gyógynövényként termesztett egyik legrégebbi kultúrnövényünk növénytani nevét (Paeonia) a görög mitológia isteneit gyógyító orvos, Paion nevéből származtatják. A monda szerint Plútó sebeit gyógyította, kivívva ezzel Aszklepiosz (a gyógyítás istene) haragját, aki elől Plútó úgy rejtette el, hogy bazsarózsává változtatta. A pünkösdi rózsa gyógyhatása A pünkösdi rózsát évszázadokon át elsősorban gyógynövényként termesztették.
Vágott virág pünkösdi rózsa A bazsarózsa virágok nemcsak díszíthetik kertünk virágágyásait, de vázához is tökéletesek. Ugyanakkor azokhoz a növényekhez tartoznak, amelyek virágai a színes rügy fázisában levághatók, mivel vízzel ellátott edényben is fejlődhetnek. Csak ne feledje, hogy virágvágáskor ne fossza el a növényt túl sok levéltől. Ezért ne vágjuk le az összes virágot egyszerre a teljes szárral a földig. Alulról hagyjon néhány levelet a száron, különben a pontyokat túlságosan gyengíthetjük, ami a jövőben gyenge virágzást is eredményezhet. Katarzyna Józefowicz
A pünkösdi rózsa általában az ültetést követő harmadik évben virágzik, és a virágrügyek kialakulásához téli pihenésre és hűvösségre van szükség. Fagyállóak is, mégis az ültetést követő első 2-3 évben érdemes tél előtt talajtakaróval megvédeni őket, mert a túl alacsony hőmérséklet könnyen károsíthatja a fiatal pontyokat. Finom, krémes fehér lengyel bazsarózsa 'Ewelina' Talaj, öntözés A bazsarózsa hosszú, hengeres gyökerekkel rendelkezik, ezért nehéz és nedves talajon nem nőhetnek meg, mivel elrothadnak és megbetegszenek. Azonban nem tűrik a kiszáradást, ezért ne felejtse el rendszeresen öntözni őket, különösen száraz tavasszal. A vízpárolgás és a gyomnövekedés korlátozása érdekében jó a bokrokat kerti kéreggel mulcsozni. A bazsarózsa termékeny, meglehetősen lecsapolt és mélyen megművelt talajban fog a legjobban teljesíteni. A megfelelő talajreakció számukra közepes sav (pH 5-6), bár lúgosokkal is megbirkóznak. Miért nem virágzik a bazsarózsa? A bazsarózsa, máskor bazsarózsa, a lengyel kertek egyik legnépszerűbb virága, tavasztól nyárig varázsol szépségével.
A kerti vagy illatos bazsarózsa nagy becsben tartott, különlegesen szép lágyszárú dísznövény, melynek álomszép virágai május vége felé díszítik a kerteket. Eredetileg Kínából származik, és az egyik legősibb dísznövény. Hihetetlenül hosszú életű évelő csakúgy, mint fásodó szárú rokonai (pl. Paeonia x suffruticosa, Paeonia rockii). Virágainak színe a fehértől a rózsaszín különböző árnyalatain át a vörösig terjed, s vannak közöttük teltvirágú fajták is. Erőteljes szárai tavasszal hajtanak ki a talajból, és szeldelt leveleivel sűrű lombozatú, kb. 1m magas bokrot alkotnak. Az ágak végén egyesével állnak a tömött bimbók, melynek kifeslő szirmai lágyak és áttetszők. Virágzási ideje 2-3 hét, s vágott virágként is nagyon népszerű. A fás bazsarózsa ( P. x suffruticosa) lágy szárú rokonával szemben laza, fásodó hajtásrendszert nevel, amely azonban ritkán nő egy-másfél méternél magasabbra. A hajtások végén kevés rügy hajt ki, azonban többségükből tenyérnyi virág fejlődik. Az illatos bazsarózsa alapvetően igénytelen növény, amely azonban napos fekvést és elegendő teret igényel magának.
A madarakat minden állatbarát szereti, mert szépek, érdekesek, és csicsergésükkel felvidítják a napunkat. Szeretjük megfigyelni az életüket, és ehhez remek alkalmat nyújt, ha a kertünkbe csalogatjuk őket. A téli etetésük nagy élménnyel ajándékoz meg bennünket, számukra pedig a túlélést jelentheti. Hogyan szoktathatod őket a kertedbe? Eláruljuk! Bővebben...
Árpádházi Szent László király (kb. 1040 – 1095) Szent László, Szent István mellett a magyar uralkodói eszmény egyik legtökéletesebb kifejezője, a kereszténység következetes védelmezője és terjesztője, aki a legkeményebb csatában is tudott nemeslelkű lenni, s akiről egyszerre mondták, hogy,, lovagkirály" és hogy,, szent". Atyjának I. Béla királynak a vitézségét, míg anyjának a lengyel Richezának a vallásos lelkületét köszönhette, melyek állandó tulajdonságai maradtak élete végéig. László még hercegként tért haza lengyel száműzetéséből, hogy bátyját, Gézát támogassa I. Salamon király ellen, biztosítva maguknak ezzel a dukátust (hercegi uradalom). László herceg Salamon uralkodása alatt a kerlési csatában tüntette ki magát először jelentősebben, amikor a betörő fekete kunokat sikeresen kiverte az országból és még az egyik menekülő kun vezértől is visszaszerezte az elrabolt magyar leányt. Ez a hőstette még életében nagy dicsfénnyel övezte felőt. A pártoskodásban még többször is Géza mellé állt a harcban, amíg csakőt uralomra nem segítette.
Szent LÁSZLÓ Szent KÁLMÁN ❬ ❭ Szent PIROSKA / EIRÉNÉ I. Béla és Richezza hercegnő fia, Vazul unokája lengyel földön látta meg a napvilágot. Családja 1048-ban került Magyarországra. László feltételezett első feleségének nevét nem ismerjük, második hitvesétől, Adelheidtől született Piroska nevű leánya. László herceg 1068-ban Kerlésnél döntő szerepet játszott a Salamon uralkodása alatt betört besenyők legyőzésében. A mogyoródi csatában (1074) bátyját, Géza királyt védte meg Salamon ellen. Géza halála után 1077-ben koronázták meg. László élete nagyobb része harcban telt el úzok, kunok és besenyők ellen. Közben megszervezte az ország közigazgatását, egyházi zsinatokat tartott, törvényeket alkotott, templomokat rakatott, monostorokat építtetett (Szentjobb, Somogyvár). 1083-ban, az első magyarországi szenttéavatás (István, Imre, Gellért, Zoerárd és Benedek) alkalmával László közkegyelmet hirdetett, ismét megbocsátott az ellene támadó Salamonnak. 1089-ben létrehozta a zágrábi püspökséget. A legenda tanúsága szerint "folytonosan böjtölt és imádkozott, népe bűneiért zokogott, s szíve oltárán eleven áldozatként önmagát ajánlotta fel Istennek. "
A király azonban 1095-ben megbetegedett. Mivel fiú örököse nem volt, hazahívta Lengyelországból testvére fiát, Könyves Kálmánt, és őt jelölte ki utódjául. 1095. július 29-én halt meg. A somogyvári apátságban temették el, majd – akaratához híven – Váradon (ma Nagyvárad) helyezték örök nyugalomra. A legenda szerint a lovak a Szent László holttestét szállító szekeret maguktól vitték Váradra. Sírjánál csodás gyógyulások történtek, és hamarosan zarándokhellyé vált. Közel száz év múlva, III. Béla uralkodása alatt, 1192. június 27-én Váradon avatták szentté. Pázmándi Katalin összeállítása
Henrik német-római császár (ur. 1056-1106) támogatásával – kezdetben Moson környékén rendezkedett be. László helyzetét nehezítette, hogy a hatalomra áhítozó Salamon felajánlotta hűbérül Magyarországot a császárnak, tehát Henrik támadása állandó veszélyként fenyegetett. A regnáló király mozgásterét ez a