A legenda szerint Dean a gázba taposott, mikor látta, hogy már nem kerülheti el az ütközést, ezt azonban utólag megcáfolták. Rolf Wütherich német autóversenyző és a színész barátja, aki szintén a kocsiban ült az ütközéskor, a Dean-rajongók gyülöletének tárgyává vált, amiért túlélte a balesetet. 26 évvel később, 1981-ben ő is meghalt, szintén autóbalesetben. Jayne Mansfield, Marilyn Monroe mellett - akinek korai halála (36) számos összeesküvés-elmélet részét képezi, és sokan nem hiszik, hogy öngyilkos lett - az ötvenes évek legnagyobb szőke szexikonja is autóbalesetben halt meg 1967-ben, Mansfield gyerekei (Miklós, Zoltán és Mariska) is a kocsiban ültek, mikor belehajtottak egy kamionba. A gyerekek túlélték. A városi legenda, mely szerint a színésznőnek leszakadt a feje a balesetben, azonban nem igaz. A baleset erősen fetisiszta rekonstrukcióját megtekinthetjük Cronenberg Karambol című filmjében. 27 éves volt csupán a csodaszép és titokzatos Soledad Miranda is, a spanyol trash-isten, Jesus Franco egyik kedvenc színésznője, olyan filmek főszereplője, mint a Vampyros Lesbos, a She Killed In Extasy, az Ördög Akasawából érkezett, de számos pszichedelikus-vámpíros szoft-szexfilmben játszott még.
Tényleg Mr. Universe volt, tényleg Jayne Mansfield volt a felesége, western-hősöket játszott, felépítette a házát, és most, hatvanöt évesen, kisimult arccal, elégedetten nézhet a kamerába. Az ember ránéz, és az első gondolata, hogy de jó is volna annyi idős korban ilyen kiegyensúlyozottnak lenni. " Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy Hargitay igazi sportember volt, nem egyszerű testépítő. "Mickey nem body-builder, hanem komplex sportember, aki pontosan fel tudta mérni az erejét, állandóan kontrollálta magát, és nagy teljesítményekre volt képes. Az identitás szobra, ami ma ritka. " Érdekesség, hogy az 1982-es The Jayne Mansfield Story című életrajzi filmben Arnold Schwarzenegger játszotta Mickey Hargitay szerepét. Utolsó filmes feltűnése az Esküdt ellenségek: Különleges ügyosztály -ban volt, ahol lányával, Mariska Hargitay val játszott együtt.
2021. június 29. 15:54 MTI 54 éve, 1967. június 29-én halt meg Jayne Mansfield amerikai filmszínésznő, az ötvenes-hatvanas évek szexideálja. A szőkeség nemcsak szép volt és vonzó, hanem okos is: 163-as intelligenciahányadossal rendelkezett, öt nyelven beszélt, kiválóan hegedült, de legfőképp saját maga menedzselésében jeleskedett. Összesen 25 filmet forgatott, és az amerikai tömegkultúra ikonja lett. Jayne Mansfield Barry Coe színésszel a Follow the Sun c. tévésorozatban, 1962. Mansfield 1933. április 19-én született Pennsylvaniában Vera Jayne Palmer néven. Hároméves volt, amikor ügyvéd apja vezetés közben végzetes szívrohamot kapott, a tragédiát sohasem tudta feldolgozni. Anyja nem sokkal később újra férjhez ment, és Texasba költöztek. Tizenhárom évesen turistaként járt először Hollywoodban, és megesküdött, hogy egyszer az ő aláírásáért fognak tülekedni az emberek. Ám erre még várnia kellett: tizenhat évesen férjhez ment egy Paul Mansfield nevű fiatalemberhez, akinek tizenhét évesen gyermeket szült.
A férfi csak négy hónapig bírta, aztán hazament Texasba, Jayne házasságából csak a nevét tartotta meg. Jayne nemcsak szép volt és vonzó, hanem okos is: 163-as intelligenciahányadossal rendelkezett, öt nyelven beszélt, kiválóan hegedült, de legfőképp saját maga menedzselésében jeleskedett. A korántsem szégyenlős szőkeség kezdetben mozikban árult cukorkát, de nem sokáig. Egy médiaeseményen fürdőruhában ugrott a medencébe, és a férfiak legnagyobb örömére már felsőrész nélkül bukkant elő a habokból. Még aznap modellszerződést kapott, kisvártatva a Playboy címlapjára került. Hasonló mutatványt vitt véghez 1957-ben, amikor a Paramount Stúdió Sophia Loren hivatalos bemutatására szervezett partijára utolsóként érkezett és az olasz szépség melletti székre huppant le merészen dekoltált ruhájában. Ezután az ünnepelt helyett mindenki a kikandikáló kebleket bámulta, a vetélytársára sandító Lorenről készült kép (legfelül) bejárta a világsajtót. Mansfield úgy akart kiríni a többi szőkeség közül, hogy a rózsaszínt tette meg védjegyének: rózsaszín ruhákban járt, rózsaszín autót vezetett, még a házát is rózsaszínre festette.
Ezen gépek működési elve úgynevezett neurális hálók használatával valósítható meg, amely a hagyományos rendszerek gyökeres ellentéte. Az ötödik generációs számítógépek fejlesztése még kezdeti stádiumban van, ezért piacon való megjelenésükre a közeljövőben nem számíthatunk.
Tulajdonságaik: • az elektroncsöveket jóval kisebb méretű és energiaigényű tranzisztorokkal helyettesítették, • helyigényük szekrényméretűre zsugorodott, • üzembiztonságuk ugrásszerűen megnőtt, • kialakultak a programozási nyelvek, melyek segítségével a számítógép felépítésének részletes ismerete nélkül is lehetőség nyílt programok készítésére, • tárolókapacitásuk és műveleti sebességük jelentősen megnőtt. A gép tulajdonságai: működésük nagy energia-felvételű elektroncsöveken alapult, terem méretűek voltak, gyakori volt a meghibásodásuk, műveleti sebességük alacsony, néhány ezer elemi művelet volt másodpercenként, üzemeltetésük, programozásuk mérnöki ismereteket igényelt.
Két szám összeadását az alábbi módon kell végrehajtani: 1. Olvassuk be az első számot az EAX regiszterbe a memóriából. 2. Az EAX regiszterhez adjuk hozzá a második számot. 3. Az eredményt (az EAX regiszter új értékét) tároljuk a memória egy másik pontján. 2. ábra: Számok összeadása Az utasításokat számkódok jelölik. AZ ELSŐ GENERÁCIÓS SZÁMÍTÓGÉPEK. – A számítógép története. Ezek a számok 0.. 255 közötti egész számok. A számkódokat leggyakrabban hexadecimális formában adják meg. A bal oldali oszlopban a memóriacímeket adjuk meg (0044F02B, …) ahol az adott gépi kódú utasítást tároljuk. A gépi kódú utasítások a második oszlopban vannak (a 8B45F4 számsorozat egyetlen gépi kódú utasítást (8B), valamint a paramétereit jelöli: honnan kell beolvasni az értéket az EAX regiszterbe (45, F4)). A fentieken is látszik, hogy a gépi kódú programozási nyelv nehézkes, nehezen tanulható. A kész program nehezen megérthető, nem áttekinthető. Sok más hátránya mellett külön kiemelendő, hogy a gépi kódú programokat alkotó utasítások csak az adott mikroprocesszor számára érthetőek.
Ez volt az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is. Ennek a számítógépnek a terve és a továbbfejlesztett Neumann-elvek alapján készülnek a mai számítógépek is.