Székelyszentlélek - Becsali Panzió Székelyszentlélek a Székelyföld szívében helyezkedik el, Székelyudvarhelytől 9 km-re, Tamási Áron szülőfalujától, Farkaslakától pedig 1 km-re. A falu a Fehér Nyikó mentén helyezkedik el, a Baknya tető, a Gordon és a Firtos hegye védőbástyaként emelkedik a település körül. Becsali Panzió Székelyszentlélek – Travelminit.ro. A Becsali Panzió Székelyszentléleken, a Főúttól alig 50 méterre, a falu központjában található. A tágas udvar biztonságos parkolási, grillezési valamint bográcsozási lehetőséget nyújt a pihenni vágyó turisták számára. Csoportos foglalások esetén zenés-táncos mulatságot szervezünk. Férőhelyek: 21 szobában összesen 50 személynek 15 db kétágyas szoba 6 db 3 ágyas szoba 2 pótágy 18 szoba saját belső fürdőszobával rendelkezik, 3 szobához közös fürdő tartozik Árajánlat / Székelyszentlélek - Becsali Panzió Szállás: 10 EUR/nap/fő Szállás + félpanziós ellátás: 20 EUR/nap/fő Reggeli: 4 EUR/nap/fő Vacsora: 6 EUR/nap/fő A településen - faluturizmus keretében - nagyobb csoportok elszállásolása is lehetséges (100 fő).
A Becsali Vendégház egy Második Otthon: egyszerre biztosítja vendégeinek a nagyváros és a civilizáció minden kényelmét a vidéki élet nyugalmával. Koltón mi nem csak szállást nyújtunk, hanem vendéget várunk. A hozzánk érkezőket a koltói házaknál családtagnak tekintik. 3 csillagos Everest Szálloda egy csendes zöld övezetben épült, Marosvásárhely központjának közelében a helyi Sportcsarnok mellett. Vendégházunk a főút mellett található, mégis csendes hely. 2000 m2 -es telek, parkolóval a ház előtt, nagy kerttel a ház mögött. Györgyfalva 8 km-re fekszik Kolozsvártól, lombhullató erdőkkel körülvett magyar falu, pehenésre, kikapcsolódásra ideális hely. Szállás Székelyszentlélek: 14 ajánlat + 484 alternatíva – Travelminit.ro. Családias hangulat, kényelem, csendes övezetben, Kalotaszeg Alszegén egy méhészkedő lelkészcsalád panziójában. A panzió Romániában, Bihar megyében, Várasfenesen található, a határtól mintegy 40 km-re.
Nagyon finom és bőséges ételeket ettem. Még egyszer köszönök mindent. Erzsébet Simon Lászlóné Nagyon jól éreztük magunkat nálatok, remélem, hogy még eljutunk Erdélybe. Kívánunk nektek mindig teltházas panziót. Hartai Sánorné, Budapest Nagyon szépen köszönjük a vendéglátást. Igazán nagyon jól éreztük magunkat. Szerencsésen megérkeztünk, jól utaztunk. Felejthetetlen élmény volt számunkra ez a két nap.
Nagyon kedvesek, ès nagyon finoman főznek! Biztosan találkozunk mèg! 10 Vendég névtelenül 6 éve Nagyon kedves, barátságos emberek! 9, 3 Csaba 6 éve családdal, kikapcsolódásból Rendkívüli hozzáállás. Bőséges reggeli, szervezett vacsora, imádni való emberek. 9 Demendi Erika 7 éve családdal, kikapcsolódásból Fantasztikus volt az ellátás, családias a hangulat. Maris mint egy tyúkanyó gondoskodott rólunk. Nincs:) 10 Miklós, hajdú-Bihar 7 éve családdal, kikapcsolódásból Az étkezés bőséges, a vendégszeretet példamutató, a szállás Romániához mérten jó. Mintha itthon lennénk Magyarországon. 9, 2 Gábor 7 éve párosan, kikapcsolódásból A szállásadók nagyon kedvesek, segítőkészek. A reggeli bőséges, az ételek ízesek és finomak voltak. Köszönet érte Marinak nincs 8, 4 Péter 7 éve családdal, kikapcsolódásból Kellemes szobák, segítőkész személyzet, finom, bőséges házias jellegű ételek. Kisgyermekes családoknak, pihenni vágyóknak, esténként nem ideális az élőzene túlzott hangereje miatt. A szórakozni vágyók viszont kimulathatják magukat kedvükre!
Az ünnepélyes szentté avatásra a perugiai domonkos kolostorban került sor 1235 pünkösdjén, majd ezt követően nagymértékű Erzsébet-tisztelet alakult ki a közép-itáliai domonkosok körében. A 13. századi magyarországi és csehországi Erzsébet-kultusz is részben a domonkosokhoz köthető. V. István lánya, Mária királyné révén Erzsébet kultusza átterjedt a 14. századi Nápolyra is: valószínűleg ő volt a megrendelője a nápolyi Santa Maria Donna Reginaban található, Szent Erzsébet életét bemutató falkép-ciklusnak is. Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-ére. Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét visszatették november 17-ére, halálának napjára, Magyarországon azonban maradt az eredeti napon. Erzsébet tisztelete a 13. századtól nagyon gyorsan elterjedt egész Európában. Egymás után alakultak a Szent Erzsébet-kórházak, templomok, kápolnák és kolostorok. Az egyik legismertebb Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyház a kassai Sze nt Erzsébet-dóm. A bogotai székesegyház az ő tiszteletére van szentelve.
Népi kultuszáról keveset tudunk, elhalványodott, vagy a szakkutatás késett el a földerítésével. Neve gyermekjátékokban, pünkösdölőkben bukkan fel. Az Erzsébet név évszázadokon át a legkedveltebb magyar női keresztnevek egyike volt. Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumával tisztelgett a szent előtt. Reményik Sándor: Bánk Bán utolsó monológja (részletek) Egy kicsi-kis leányka-csillagot Láttam egyszer sok esztendő előtt, Pozsony várából napnyugatra ment A csillag-gyermek, s szent asszonnyá nőtt. A fáma mint a rózsaillatot Nevét országokon át lengeti, Be jó volna a köntöse szegélyét Ájtatos ajkkal megérinteni. Idegen népek jóltevője lett, Míg anyja itthon dúlt a magyaron... Most anyja vére ég a kezemen – – Mért mentél el, királykisasszonyom? Szűz lelked egyetlen lehellete Szétfújta volna a tragédiát, – Vagy úgy kellett, hogy későn, s messziről Szívjuk be lényed rózsaillatát? [... ] Megyünk, megyünk, feléd Erzsébetünk. Boldog, ki leghamarább odaér. Forrás Diós István: A szentek élete Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.
Iskolánk bemutatása Aki Gyöngyösön átsétál a Fő téren, láthatja a Szent Bertalan Templom tornyait, melyek, mintha óvó tekintettel figyelnék az iskolánkban folyó munkát. A Rákóczi Katolikus Iskola nem csupán egy épület, hanem szellemiség, hit, eszmeiség, szeretet és nyitottság. A II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda belvárosban működő, történelmi hangulatú, modern szellemiségű iskolánk összetett feladatot lát el, egyrészt általános iskolai, emelt szintű német nyelv oktatásban, illetve alapfokú táncművészeti képzésben vehetnek részt a tanulók, melyen belül balett és modern tánc, történelmi társastánc és néptánc oktatás folyik. Iskolánk 2011. óta katolikus iskolaként a keresztény értékeket adja át az ide beiratkozó gyermekeknek. Az iskola közel 140 éves múltja kötelez a hagyományőrzésre, hagyományápolásra. 2012. szeptembere óta hozzánk tartozik a Pátzay János Katolikus Zeneiskola és a Szent Erzsébet Római Katolikus Óvoda, melynek gyermekei a jelentkezési lap leadását követően automatikusan bekerülnek iskolánkba.
Ki volt Szent Erzsébet? Árpád-házi Szent Erzsébet II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya volt. 1207-ben született az öt gyermek közül harmadikként. Bátyja a későbbi IV. Béla magyar király volt. Erzsébetet négy éves korában eljegyezték I. Hermann türingiai tartománygróf fiával, Hermann-nal, aki később meghalt, így Erzsébet annak öccsével, Lajossal lépett frigyre 1221-ben. Boldog házasságban éltek, három gyermekük született. Ám Lajos már nem láthatta harmadik gyermeküket, mert életét vesztette egy keresztes hadjáratban. Lajos öccsei igen keményen bántak Erzsébettel: a 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől. A kialakult helyzet miatt elhagyta Wartburgot gyermekeivel. Fonással tartotta fenn magát és megmaradt ékszerei eladásából nevelte gyermekeit. Hányattatásai ellenére sem tért haza Magyarországra, és nemet mondott az őt házassági szándékkal megkereső II. Frigyes császárnak is. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt.
András király (III. Béla másodszülött fia) és merániai Gertrúd (IV. Andechsi Bertold isztriai és krajinai őrgróf és merániai herceg leánya) harmadik gyermekeként 1207. július 7-én született (születési dátuma feltehetőleg nem pontos). Négyéves korában eljegyezték I. Hermann thüringiai őrgróf legidősebb fiával, ettől kezdve Eisenachban, majd Wartburgban nevelkedett. Amikor betegeskedő vőlegénye meghalt, némi politikai huzavona után annak Lajos nevű öccsével – Erzsébet legkedvesebb gyermekkori játszótársával – jegyezték el. Az esküvőre 1221-ben került sor, és a boldog házasságból néhány év alatt három gyermek született. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban. Hatására férje korában szokatlanul igazságos elöljáró lett, Caesarius így ír róla: "Alattvalói számára boldog idők következtek. Rablás, betörés és erőszakos cselekmények esetében nem volt tekintettel a személyre.
Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt. Bár II. András hívta, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt. Erzsébet 3 nappal előbb megmondta halálának napját. Sírja mellett számos csodás esemény történt. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben. A szentté avatás ugyanott történt, ahol 7 évvel korábban Assisi Szent Ferencé. A szertartás IX. Gergely pápa prédikációjával végződött. Beszédének szövege azonos lehetett, amelyet a pápa Kasztíliai Beatrixnek küldött az ezt követő napokban. Ebben a pápa összefoglalja Erzsébet nemes cselekedeteit és követendő példaként állítja Beatrix elé. Marburgi sírja fölé 1236-ban elkezdték építeni az Erzsébet-templomot, mely 1283-ban készült el. Magyarországon IV. Béla, Erzsébet testvére építtette tiszteletére az első templomot Kápolnán. Erzsébet és a rózsák Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről.
Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettől kezdve gyászruhát hordott. Lajos 1227. szeptember 11-én elhunyt. Szeptember 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta. IX. Gergely pápalevelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki. Lajos öccsei, Raspe Henrik és Konrád igen keményen bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől. A kialakult helyzet miatt egy októberi napon észrevétlenül elhagyta Wartburgot újszülöttjével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Eckbert bambergipüspök befogadta Pottenstein várába, és Erzsébetnek az újraházasodást javasolta. II. Frigyes császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni. Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgba költözött.