Neve még ma is fogalom. Ő játszotta legmeggyőzőbben a vérszívó erdélyi vámpírt, Drakulát. 1921-ben D. W. Griffith megalkotta első hangosfilmkísérletét, Az álmok utcáját. A némafilm egyes részeihez hangot adott. 1924-ben Walt Disney filmtrükkproducer először mutatott be rajzfilmet. Két évvel később az egyszerű, olcsó "kismozikat" óriási filmpaloták váltották fel. A némafilmkorszak végére a film, a "hetedik művészet" is kivívta az őt megillető helyet. 1927-ben hódítani kezdett a hangosfilm a A dzsesszénekessel. A hangosfilmek zenéjének története 2 szakaszra osztható: 1925–1960-ig, illetve 1960-tól napjainkig. A filmtörténet kezdetén nem a szavaknak, hanem a zenének jutott szerep, és eleinte úgy tűnt, a hangosfilm alig különbözik majd a némafilmtől. Ekkor indult el a musical. 1927-ben létrehozták Hollywood első önkorlátozó szabálygyűjteményét. A film története az 1930-as években 1932-ben Velencében megrendezték az első Velencei Nemzetközi Filmfesztivált, kiosztották a fesztivál fődíját, az Arany Oroszlán-díjat.
Pontosan ez történik a Felforgatókönyv fiktív történetében: Harold egy történet szereplőjeként ismer magára, és hamarosan az is világossá válik, hogy Harold mint filmbeli szereplő fölött a beágyazott regény narrátora rendelkezik hatalommal. A film fikciós szerződése, melyet nézőjével köt, tehát a következő: fogadjuk el, hogy ez egy olyan világ, melyben előfordulhat, hogy a regények szereplői a valóságban létező emberek. Ez a narratív határsértés az élet és a narratíva közti különbségre reflektál, vagy a történet keretein belül ezt próbálja felszámolni. A film egyik IMDB-összefoglalója a következő kérdéssel indít: "Mindenki tudja, hogy az élet egy történet. De mi van akkor, ha történetté lesz az életünk? " Az élet és a narratíva közti fő különbség, hogy a saját életünkre nincs rálátásunk annak vége felől. A lezárás nak ez a kiemelt szerepe, melynek fényében az események jelentést nyernek, a narratívák kitüntetett alakzata, melyet saját életünk narrativizálásában csak a vég előrevetítésével tudunk szimulálni.
Az egyes kompozíciók kiválóan nyomatékosítják az egyes helyzetekben rejlő reményt, melankóliát, illetve feszültséget. Sokban hozzájárul ehhez a gyártás-dizájn is (helyszínek, díszletek, jelmezek), ami a korabéli fényképek és sajtófelvételek ismeretében hitelesen és nem túlzóan vagy karikatúraszerűen, mégis stílusosan keltik életre a hatvanas évek második felének Chicagóját. Külön figyelmet érdemel a mindehhez társuló kiváló filmzene, ami elegánsan elegyít jazz, soul, afrikai folk és funk motívumokat. A Júdás és a Fekete Messiás pazar történelmi dráma és thrillernek sem utolsó, azonban a megközelítésmód e kettőssége sajnos nem gerjeszti, hanem éppen kioltja az elérni kívánt hatást. Ezt kompenzálják a színészi alakítások, aminek köszönhetően jó film marad ugyan, ám így képtelen átépni azt a küszöböt, amiért a jövőben klasszikusként tekinthetnénk vissza rá, mint amilyen a hasonló történelmi témát körüljáró Malcolm X (1992) és Selma (2014), valamint a forgatókönyvet ihlető A tégla (2006) voltak.
Bár Shaka King nem elsőfilmes rendező (Newlyweeds 2013, illetve több sorozatepizódot és rövidfilmet tud maga mögött), a Júdás és a Fekete Messiás az első nagy költségvetésű játékfilmje. A valódi események által ihletett film alapötlete a Lucas-fivérektől ered, ami nagyjából úgy foglalható össze, mint A megalkuvó (1970) találkozása A téglá val (2006) az amerikai polgárjogi harc színfalai között. 1968-at írunk. Az amerikai polgárjogi mozgalmak fontos mérföldköveket tudhatnak maguk mögött, de súlyos áldozatok árán. Martin Luther King és Malcolm X is merényletek áldozataivá váltak, és számos más feketejogi aktivista vesztette életét vagy került börtönbe a hatvanas évek második felére. A Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI) vezető J. Edgar Hoover (Martin Sheen, Az elnök emberi, A tégla) a Fekete Párducok mozgalmát nevezi meg, mint az Egyesült Államokat fenyegető legkomolyabb nemzetbiztonsági kockázatot, megelőzve a kínaiakat és az oroszokat. Feltett szándéka, hogy a kémelhárítási erők bevetésével elejét vegye egy "fekete messiás" felemelkedésének, aki egyesíteni tudná a kommunista, háborúellenes és újbaloldali mozgalmakat.
Szerző: Ancsy itt: olimpia 2021. 08. 04 15:16 A kanadai Andre de Grasse a 100 méteren szerzett bronz után szerdán 200 méteren aranyérmet nyert a tokiói olimpia atlétikai versenyein. Három amerikai sprinter is esélyesnek számított a 200-as fináléban, közülük a világbajnok Noah Lyles vezetett a célegyenesre fordulva. A hajrában azonban De Grasse mellett Lylest az amerikai válogatón második Kenneth Bednarek is megelőzte, az utolsó méterekre pedig a kanadai futónak maradt ereje újítani. De Grasse négy-négy olimpiai és világbajnoki érem után szerzett először aranyat. Férfi 800 méteren kettős kenyai siker született. Szinte a célegyenesig együtt maradt a mezőny, akkor a minden idők hatodik legjobb idejével (1:42. Újabb hihetetlen világrekord atlétikában. 05 p) rendelkező Kipkurui Korir indított hajrát és lerázta többieket, a vb-bronzérmes Cheruiyot Rotich pedig az utolsó métereken szerezte meg a második helyet. Az olimpiai bajnoki címhez 1:45. 06 perc is elég volt. Akárcsak a nőknél, férfi kalapácsvetésben is lengyeleké lett az arany.
A versenyt a Magyarországot képviselő Pars Krisztián nyerte meg. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben férfi kalapácsvetésben: Világrekord Jurij Szjedih ( URS) 86, 74 m Stuttgart, Németország 1986. augusztus 30. Olimpiai rekord Szergej Litvinov ( URS) 84, 80 m Szöul, Dél-Korea 1988. szeptember 26. A versenyen új rekord nem született. Tokió 2020: világcsúcs hármasugrásban, két bajnok magasugrásban, olasz győztes 100-on - SportFaktor. Versenynaptár Az időpontok helyi idő szerint, zárójelben magyar idő szerint olvashatóak. Dátum Időpont Forduló 2012. augusztus 3., péntek 11:20 (12:20) Selejtező 2012. augusztus 5., vasárnap 20:20 (21:20) Döntő Eredmények Az eredmények méterben értendők. A rövidítések jelentése a következő: Q: 78, 00 méternél nagyobb eredménnyel továbbjutott q: További 12 legjobb eredményt elért versenyző, továbbjutott x: rontott kísérlet SB: 2012-ben addigi legjobb eredménye NM: érvényes kísérlet nélkül H Cs Név Nemzet 1 2 3 E Mj 1. B Pars Krisztián Magyarország (HUN) 77, 11 79, 37 – Q 2. A Murofusi Kódzsi Japán (JPN) 77, 18 78, 48 Q, SB 3.
A fiatal versenyző nem sokat gondolkodik (ez kiforrott, rutinos sportolóra vall), [... ] Újra versenyezni szeretne a férfi kalapácsvetés olimpiai és világbajnoka. A hazai közönség előtt szereplő olimpikon nyerte meg az egykori mestere emlékére rendezett viadalt. Az Eb-bronzérmes kalapácsvető első dobásával megnyerte a magyar bajnokságot. Magyar siker született a junior atlétikai-világbajnokságon. Úgy tűnik, van utánpótlás a kalapácsosoknál. A nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) helyt adott csütörtökön a fehéroroszok fellebbezésének a 2008-as pekingi olimpia férfi kalapácsvető döntőjével kapcsolatban. Schmitt Pál levelében leírja, hogy a magyar kalapácsvető Pekingben eredetileg negyedik lett, de az előtte végzett két fehérorosz, Vagyim Gyevjatovszkij és Ivan Tyihon eredményét doppingvétség miatt törölték. Elhunyt a kalapácsvetés férfi világcsúcstartója - Hírnavigátor. "A magyar atléta - amint erről a NOB végrehajtó bizottsága már határozatot hozott - a hivatalos eredménylistán a második helyre lépett előre. Pars Krisztián azonban ennek ellenére sajnálatos [... ] "Hát, már jobban vagyok, szépen gyógyulnak a sebeim és két hete rendesen tudok edzeni – nyilatkozta szerdán az MTI érdeklődésére a tavalyi világbajnokság negyedikje.
Karibi-, Észak- és Közép-Amerika-rekord Lance Deal USA 82, 52 m Milánó, Olaszország 1996. szeptember 7. Dél-Amerika-rekord Juan Ignacio Cerra Argentína 76, 42 m Trieszt, Olaszország 2001. július 25. Európa-rekord Óceánia-rekord Stuart Rendell Ausztrália 79, 29 m Varasd, Horvátország 2002. július 6. A versenyen új rekord nem született. Versenynaptár Az időpontok helyi idő szerint, zárójelben magyar idő szerint olvashatóak. Dátum Időpont Forduló 2015. augusztus 22., szombat 9:30 (3:30) Selejtező 2015. augusztus 23., vasárnap 18:30 (12:30) Döntő Eredmények Az eredmények méterben értendők.
2021. 10:25 Pap Bianka megszerezte a harmadik érmét is a tokiói paralimpián, miután másodikként végzett az SM10-es kategória 200 méteres vegyesúszódöntőjében.
AFP PHOTO / FRANCK FIFE Fotó: FRANCK FIFE A női 10 000 méter és a férfi 400 után most női kalapácsvetésben is megdőlt a világcsúcs a riói olimpián. Azt előre lehetett sejteni, hogy az aranyérem a lengyel Anita Wlodarczyké lesz, és tulajdonképpen a világcsúcs is reális volt, de az azért nem, hogy ekkorát fog dobni. Wlodarczyk korábbi rekordja 81, 08 méter volt még 2015-ből, Rióban viszont mindjárt harmadikra 82, 29-et dobott, és ötödikre is tudott 81, 74-et. A második kínai Zsang 76, 75-öt, a harmadik brit Hitchon 74, 54-et tudott, ami elég jól mutatja a lengyel fölényét.
Sydney McLaughlin világcsúccsal győzött női 400 m gáton szerdán a tokiói olimpia atlétikai versenyein. Fotó: AP Akárcsak a férfiaknál ebben a számban, a nőknél is idén már megdőlt egyszer a világrekord, az ötkarikás játékokon pedig újra. A két amerikai sztárfutó, McLaughlin és a címvédő Dalilah Muhammad közül az utóbbi alaposan bekezdett a döntőben, a kanyarban jelentős előnyre tett szert. Ez azonban az utolsó gátakra elfogyott és vetélytársa a célegyenesben nemcsak utolérte, hanem az utolsó métereken le is hajrázta. McLaughlin 51. 46 mp-cel saját, idén júniusban futott 51. 90 mp-es csúcsát javította meg. Muhammad is a régi rekordon belül ért célba 51. 58-cal, a harmadik holland Femke Bol pedig 52. 03-mal minden idők negyedik legjobb idejét érte el, s megjavította saját, 52. 37 mp-es Európa-rekordját. Eredmények: Női 400 m gát, olimpiai bajnok: Sydney McLaughlin (Egyesült Államok) 51. 46 mp - világcsúcs 2. Dalilah Muhammad (Egyesült Államok) 51. 58 3. Femke Bol (Hollandia) 52. 03 Később, döntők: női 3000 m akadály, 13.