"A televízió tegnap esti egyik műsorszámában Szepesi György beszélgetett Sarlós Istvánnal, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága elnökével, aki bejelentette, hogy lebontják a Nemzeti Színházat" – írja az Esti Hírlap 1964-es februári 14-i száma az előző esti tévés bejelentésről. Pontosabban egy évvel később, 1965 április 23-án robbantják majd azt a színházat, ahol az ország vezető társulata 56 évig játszott. Az első színház 1837-ben az Astoriánál épült, de 71 éves működés után tűzveszélyesnek nyilvánították, lebontották, így 1908-ban onnan költözött át "ideiglenesen" a társulat a mostani Blaha Lujza téren álló díszesebb és nagyobb Népszínházba, hogy ott ragadjanak fél évszázadra egészen a metró építéséig. (A második épületet végül az első világháború kitörése miatt nem húzták fel. ) Az 1964-es februári bejelentéskor a lapok egyébként ezt az utasítást kapták: "Nem gyászolni. Nem írni, minél kevesebb hírt adni. " Kattintson a romért! "Mint mondotta, az épület útjában áll a városrendezési tervek megvalósításának - folytatta az Esti Hírlap.
A Nemzeti Színház társulata ezért 56 évig játszott a Blaha Lujza téri épületben. 1964. február 13-án jelentették be a televízióban, hogy metróépítés miatt lebontják a Nemzeti Színházat. Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották. 1965. január 15-én elkezdték a színházépület bontását 1964. október 2-án a Nagymező u. 22-ben – a Rádiusz mozi, Ifjúsági Színház, Petőfi Színház helyén, a mai Thália Színház helyén – kezdte az évadot a Nemzeti Színház társulata. A Nagymező utcai színház megnyitásakor Az ember tragédiáját mutatták be. A társulat két évig játszott a Nagymező utcában. 1966. október 1-jén költözött a Nemzeti Színház az átépített Magyar Színházba, a Hevesi Sándor térre. Két év alatt a Hevesi Sándor téri színházépület szecessziós homlokzatát kocka alakúra alakították át az építészek, a belső tereket korszerűsítették. A Hevesi Sándor téri ideiglenes épületben 34 éven át játszott a Nemzeti Színház társulata. 2000. szeptember 1-től 2002-ig a Nemzeti Színháznak nincs társulata. A Hevesi Sándor téri épületben játszó társulat Pesti Magyar Színház néven működik tovább.
A Nemzetiben 1884. június 30-án volt az utolsó operaelőadás, az új évadtól az operákat az 1884. szeptember 27-én megnyílt Operaházban vitték színre. A Nemzeti társulatában kezdetektől a kor legnagyobb magyar színészei szerepeltek: Laborfalvi Róza, Lendvay Márton, Fedák Sári, Újházi Ede, Ódry Árpád, Blaha Lujza, Csortos Gyula, Bajor Gizi, Somlay Artúr, Major Tamás, Gobbi Hilda, Sinkovits Imre, Törőcsik Mari, Garas Dezső és sokan mások. Sokáig kereste új helyét 71 év működés után, 1908 nyarán a Nemzeti Színház épületét tűz- és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták, 1913-ban lebontották. A társulat a mai Blaha Lujza térre költözött, az 1875-ben épült nagyobb és díszesebb Népszínház épületébe. Ezt akkoriban sem tartották végleges megoldásnak, mégis több mint fél évszázadig itt működött a színház. 1964. február 13-án a televízióban jelentették be, hogy a metróépítés miatt ezt az épületet is lebontják. Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották, a bontás 1965. január 15-én kezdődött.
Első igazgatónak Bajza Józsefet nevezték ki, aki a magyar nyelv pallérozása és az erkölcsök nemesítése mellett a magyar dráma felvirágoztatását tekintette céljának. A nyitó előadáson Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című drámáját játszották, később sikerre vitték Katona József Bánk bán ját, Szigligeti Ede, Jókai Mór, Csiky Gergely színműveit, de játszottak népszínműveket, sőt operát is. Az intézmény nevét 1840 augusztusában az országgyűlés XLIV. Törvénycikke változtatta Nemzeti Színházra, megfogalmazva: "mint nemzeti tulajdon országos pártolás alá vétetik. " Az 1840-es évek elejétől a társulatban a kor legnagyobb magyar színészei szerepeltek. Itt játszott: Déryné, Laborfalvy Róza, Lendvay Márton, Egressy Gábor, Megyeri Károly. 1849, a szabadságharc bukása után kezdetben csak a népszínmű virágzott, de ekkor indult hódító útjára a korszak legnagyobb sikere, Szigligeti Ede Liliomfi ja is. Szigligeti, aki 1873-1878 között igazgató is volt, új szerzők egész sorát fedezte fel a színháznak. 1874-ben az épület Skalnitzky Antal tervezte új homlokzatot kapott, 1883-ban villanyvilágítással látták el.
1914 júliusában az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló törvényjavaslatot már nem lehetett beiktatni az országgyűlés napirendjébe, mert kitört az első világháború. 1920 márciusában a Népszínház előtti teret Blaha Lujza térnek nevezték el. 56 évig játszott a Blaha Lujza téri épületben a Nemzeti Színház társulata. 1964. február 13-án jelentették be a televízióban, hogy metróépítés miatt lebontják a Nemzeti Színházat. 1964. június 28-án tartották meg az utolsó előadást. 1965. január 15-én elkezdték a színházépület bontását. 1965. március 15-én felrobbantották a színház pincéjét és tartófödémeit (l. robbantás). 1965. április 23-án a színház utolsó falszakasza is leomlott (4., utolsó robbantás). III. Nemzeti Színház a Nagymező utcában /1964-1966/ 1964. október 2-án a Nagymező u. 22-ben /a Rádiusz mozi, Ifjúsági Színház, Petőfi Színház helyén, a mai Thália Színház helyén/ kezdte az évadot a Nemzeti Színház társulata. A Nagymező utcai színház megnyitásakor Az ember tragédiáját mutatták be. Két évig játszott a Nemzeti Színház társulata a Nagymező utcában.
A sérülések részletezése is érdekes: "A Színház Rákóczi úti oldalán a lemezből készült párkányzat lóg. A Blaha Lujza téri oldala nagyrészt hiányzik, ami pedig meg van az szintén a levegőben lóg, s az ostrom behatásai miatt lukacsos. Rajta a csapadékvíz beszivárog és ez okozza a műkőpárkány leválását. A közvetlen bejáratok felett elhelyezett és meglazult párkányrészeket eltávolíttattam, amellyel újabb foghíjakat okoztunk az amúgy is elég tarka épületnek. A tetőzetnél meglazultakat házilag eltávolítani nem tudjuk. A főbejárat felett a szobrokat védő drótháló teljesen elrozsdásodott és leszakadással fenyeget. A ma már műemlék számba menő Nemzeti Színház épületének külső frontja egyáltalán nem a hivatásának megfelelő képet mutatja. A további esetleges szerencsétlenségek elkerülése végett kérem tisztelt Igazgatóság szíves intézkedését a Színház külső részének tatarozására. " Később is csak a minimális javításokat végezték el, így a helyzet 15 évvel később sem javult: "Alig néhány évvel ezelőtt erősítették meg a tetőszerkezetet és a nézőtéri mennyezetet, s már ismét nagyon sok és költséges javításra lenne szükség - írja a 64. február 14-ei számában a Népszabadság a Nemzeti állapotával is indokolva a bontást: A színházi épület elavult, már évtizedek óta nem tudja biztosítani a korszerű színjátszás feltételeit. "
Charlie és a csokigyár leírása Willy Wonkát, a világ legkülöncebb csokigyárosát régóta nem látta senki, épp ezért kelt nagy szenzációt, amikor egy napon kihirdeti, hogy pár gyerek elmehet hozzá. Charlie is a szerencsések között van, s izgatottan készül a látogatásra – amint belép a gyárkapun, elképesztő kalandok sora veszi kezdetét.
Tartalom A csokigyár, amelyről a szegény családban élő Charlie álmodik, borzasztóan titokzatos. Charlie a csokigyar teljes film magyarul videa. Tizenöt éve senki nem látott egyetlen munkást se bemenni, se kijönni, nem látták a csokoládégyáros Willy Wonkát, csak az irtózatos mennyiségű csoki áramlik ki a gyárból. Azután fantasztikus hír röppen világgá: Willy Wonka bejelenti, hogy kinyitja gyára kapuit az öt szerencsés nyertes előtt, aki egy-egy aranyjegyet talál csokoládéja csomagolópapírjában. Charlie is a kevés kiválasztott közé kerül. Találkoznak a titokzatos férfival és arra is fény derül, mi a látogatás megszervezésének igazi célja.
Persze az Animus kiadó megjelentette a könyvet Karcsi és a csokigyár címmel, ami nyilván nem lett itthon bestseller, de legalább lesznek az országban olyanok, akik néminemű előképzettséggel ülnek be a Nagy Fehér Vászon elé kukoricát ropogtatni. Charlie a csokigyar teljes film. Klikk a képekre a nagyobb változathoz A sztori szerint, amit az előzetes jól az orrunkra köt, Charlie szegény, mint a templom egere, a család (papa, mama, 2 nagyi, 2 nagyfater) általában káposztát eszik káposztával, mindezek ellenére zokszó nem hagyja el a házat. A cselekmény másik szálán az excentrikus Willi Wonka (a könyv ismerőinek: Vonka Vilmos) - aki egy dolgozók nélküli csokigyárat tulajdonol - meghirdet egy gyárlátogatást annak az öt szerencsés gyereknek, akik megtalálják a Wonka-féle csokikba elrejtett aranytallérok egyikét. Szegény Charlie ennek a jegynek reményébe nyitja ki szülinapi ajándékát, az évenkénti egyetlen csokiját, amiben mindenki meglepetésére... Szögezzünk le pár dolgot. A film először is Tim Burton film, és csak másodszor gyerekfilm.
Másodszor pedig ugye egy feldolgozás, hiszen Gene Wilder főszereplésével már 1971-ben készült egy amolyan horror-gyerekfilm a könyvből. Harmadszor pedig, aki a trailer megtekintése után a filmet valami gyerekes idétlenségnek tartotta, az is adjon neki egy esélyt, mert egyáltalán nem olyan gyerekes idétlenség, hanem cukormázba csomagolt kőkemény mese, aminek szenzációs látványvilága szinte mindenkit le fog nyűgözni. Tim Burton ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy minél kevesebb CGI-t tartalmazzon a film, ezért igazi csokifolyótól kezdve, a rengeteg trenírozott mókuson át egészen a kellő hatás érdekében több tucatszor felvett jelenetekig minden megtalálható a filmben. Roald Dahl sztoriját remekül mentette át filmvászonra a Nagy hal forgatókönyvírója, John August, és ugyancsak nagyszerűek lettek a Danny Elfman által megírt és előadott musicalbetétek. Színészfronton talán jobb nem is lehetne a film. Charlie és a csokigyár - Roald Dahl - Book24.hu. Bár érdekes elképzelni, hogy miképp nézett volna ki a többi Willy Wonka-aspiráns a filmben (Robin Williams, Steve Martin, Marilyn Manson, Nicolas Cage vagy Christopher Walken), az ember úgy érzi, hogy a Burtonnel már ötödjére együtt dolgozó Johnny Depp a legjobb Vonka Vilmos mind közül.
Mi volt az első reakciód, amikor megláttad Augusztust? A kövérség (elhízottság) bűn? Miért vagy miért nem? Milyen okai lehetnek annak, ha valaki túl sokat eszik? Milyen okai lehetnek annak – az ételeket nem számítva – ha valaki túlsúlyos? Milyen fizikai problémák okozhatnak elhízást? Milyen érzelmi problémák? Milyen lelki problémák? Milyen hátrányos megkülönböztetést tapasztalhatnak a kövér (elhízott/túlsúlyos – lehet szépíteni) emberek? Hogyan tehetjük mi ezt a szolgálatot olyan hellyé, ahol az emberek – nem számít, milyenek – érezhetik Isten szeretetét? 2. Miért volt Violet olyan versenyképes/(karrierista? )? Mit gondolsz ez jó dolog? Miért vagy miért nem? Te szeretnél /elhatároztad magadról, hogy versenyképes leszel? Miért vagy miért nem? Milyen haszna van annak, ha valaki? Mik a lehetséges problémák ezzel kapcsolatban? Láttál már olyan embert, aki valahogy kompromittálta a tisztességét/(tisztességtelen dolgot tett) azért, hogy győzzön? Mit gondolsz, szerinted volt lelkiismeretük? Charlie és a csokigyár – Tonhal Prémium. Hol van a határ az egészséges és a nem egészséges verseny között?
És itt most nem a StarWars-ra gondolok, hanem más filmekre. Vajon vesznek fáradságot arra, hogy megnézzék? Na mindegy. Éjjenek a látványos filmek bakker. Minél több CGI-t vagy mit beléjük és fröcsögjön az intergalaktikus nyálka. Én is elmennék filmestésztának, de az a baj, hogy akkor a kib***ott művészfilmeket is meg kellene néznem és az ilyen hatással lenne rám tusé. egyedül a kossuth 1. terme, vagy pedig a széles sorokkal rendelkző mozitermek, mint a dunaplaza HM 9-es termének 13. sora. nos Blasta nem a széksorok fogtak meg, de mondj már nekem légyszíves pesten egy olyan mozit ahol kényelmes tudsz ülni a 195cm magasságommal hát lucas legnagyobb tévedése jar jar binks és c3po. meg az ep3 ban az elbaszott vívások mert az még mindig ep1 ben a legjobb (maulos duel) annál valóban jobb volt, de mivel fox, ezért nem is vártam tőle sokat:) Talán a Robots-szal szemben nem, mert az meg átlagon aluli CGI film volt. Sg.hu - A Charlie és a csokigyár is második részt kaphat. Menéztem a Csokigyárat, és egyetértek vele, hogy Tim Burton egy állat! :) Nézzétek meg ti is...