Felszereltség: - légkondicionáló berendezés - színes TV+ műhold - saját fürdőszoba - mikrohullámú sütő - kávéfőző - hűtőszekrény - vasaló Szolgáltatások: - zárt parkoló - fedett és szabadtéri terasz - grillezési lehetőség - központi fűtés (évszaktól függetlenül) - ingyenes kerékpárkölcsönzési lehetőség Elérhetőségek: Ajánlatkéréshez kérjük, töltse ki az AJÁNLATKÉRÉS űrlapot. Ha további információra van szüksége kérjük, hívja a Cazare Hajdu Utazási Irodát hivatkozva a szálláshely nevére: 06-70-426-15-36 - belföldről 00-36-70-426-15-36 – külföldről Hétfő - Vasárnap: 08:00-19:00 Romániából belföldi tarifával hívható az alábbi román vezetékes irodai szám: 031-226-33-01 Hétfő - Péntek: 08:00-16:30 (09:00-17:30 román idő szerint) Szombat és Vasárnap: 09:00-12:00 (10:00-13:00 román idő szerint) - A & A Muskátli 21 Apartman - Szálláshelyek Hotel (21) Apartman (10) Panzió (1) Vendégház (1)
Mindkét apartmanhoz tartozik egy teljesen felszerelt konyha. A ház főbejárata közös. Ezt követően külön nyíló ajtók választják el szinteket, így biztosítva azt, hogy két különálló társaság ne zavarja egymást a pihenésben A & A Muskátli 21 Apartman fényképeken Helyezze az egér kurzorát a kívánt képre, vagy kattintson a kis méretű fényképre A fényképek minden joga fenntartva: A fényképek másolása vagy felhasználása kizárólag csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges! Szálláshely felosztása Férőhelyek száma: emeletenként két szoba, melyek közül az egyik 2 személyes, a másik pedig 3 személyes (össz. 10 férőhely) Földszint - 60 négyzetméter - 2 szoba saját fürdőszobával és közös konyhával - 1 franciaágyas szoba - 1 db 3 férőhelyes szoba - 1 franciaágy + 1 kihúzható heverő Emelet - 60 négyzetméter - 2 szoba saját fürdőszobával és közös konyhával Szálláshely környéke: A Muskátli21 Apartman a Strand főbejáratától 500 méterre, csendes és nyugodt helyen található. Apartman nemes hajdúszoboszló de. Cím: 4200 Hajdúszoboszló, Muskátli 21.
Hunyadi Mátyás pedig soha nem vált volna az itáliai humanizmus és reneszánsz művészet támogatójává, ha apja nem bízza neveltetését Vitéz Jánosra. A Mátyás- és a Zsigmond-kor udvari kultúrája között tehát nem akkora a szakadék, mint amekkora különbségek a művészeti orientációban mutatkoznak. A hatalmi reprezentáció szemszögéből nézve azonban sok hasonlóságot találunk. Elsőként ilyen az uralkodói portré szerepe. A portréművészet, amely a 15. században éled újjá, az uralkodói hatalom reprezentálásának kiváló eszköze volt. Magyarországi reneszánsz építőművészet | Bagyinszki Zoltán fotográfus. Tudjuk, hogy Mátyás nagy felségpecsétjének mintája III. Frigyesé volt, de ezek előképe éppen Zsigmond pecsétjénekkompozíciójában rejlik. Ami pedig a valódi portrét illeti, az a sokféle, általában itáliai, antikizáló mintákat követő, rendkívül sokrétű és gazdag portréegyüttes, amely Mátyásról ismert, előzményét éppen Zsigmondnál találja meg. A 15. században egyetlen uralkodóról sem készült ugyanis annyi portréábrázolás, mint Zsigmondról. (Ahogy ZsigmondotPisanello, úgy MátyástMantegna örökítette meg. )
Gótika és reneszánsz Magyarországon a 15. században A 15. század magyarországi művészetét két uralkodó alapján szokás korszakolni. Ez a megnevezés, tehát a század első harmadát jelölő, és a 14. század végét is magába foglaló Zsigmond-kor, illetve a század második felét jelölő Mátyás-kor mutatja, hogy a művészeti jelenségek elválaszthatatlanok az uralkodói környezettől. A magyarországi művészettörténetben ez az elnevezési mód a barokk kezdetéig általános, hiszen ugyanígy beszélünk Árpád-kori és Anjou-kori művészetről is, vagy a reneszánsz esetében a Jagelló-korról. E történeti kormeghatározásnak az az előnye, hogy tisztán kronológiai jellegű, és nem hord magában stílusmegjelölést. Reneszánsz épületek magyarországon. Ez azért is fontos, mert elsősorban a század második felében jellegzetesen két stílus párhuzamos együttélését tapasztaljuk, a gótikáét és a reneszánszét. Ennek jegyében beszélünk Mátyás-kori reneszánsz művészetről, amely elsősorban az udvari környezetben, itáliai mintára létrejött reneszánsz műveket foglalja magában, de emellett, elsősorban a városok művészetére vonatkozóan inkább, későgótikát szokás mondani.
A reneszánsz építészet iránti igény növekedésével először a királyi építkezéseken működő kőfaragók, építőmesterek megrendeléseinek a száma nőtt. Tartalom Bevezetés Mátyás király kora Visegrád és Tata Buda Beatrix királyné esztergomi építkezései Egyházi központok A Jagelló – kor A nyéki királyi villa A budai-nyéki műhely hatása A simontornyai vár A siklósi vár Esztergomi építkezések a XVI. század első negyedében A Jagelló-kor vidéki építészete A Jagelló-kor hadiépítészete Síremlékek A késő reneszánsz I. (Szapolyai) János király kora A XVI. század második fele és a XVII. század Összefoglalás Irodalom Szöveg: Búzás Gergely – magyar Fotó: Bagyinszki Zoltán Műszaki vezető: Juhász Valéria Kiadó: Tóth kiadó Debrecen-Tóth Csaba Címlap: Sárospataki vár