63 éves korában meghalt Kálmán László nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, az ELTE BTK Elméleti Nyelvészet tanszékének docense, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főmunkatársa. A hírt testvére, Kálmán C. György tette közzé a Facebookon vasárnap. Kálmán László a Qubit szeretett és megbecsült állandó szerzője volt, első, entrópia témájú cikke csaknem négy éve, a lap indulásának napján jelent meg, a legutolsót pedig – igemód és modalitás témában – idén július 31-én tettük közzé. Témái a programnyelvektől a filozófiai, nyelvfilozófiai és a nyelvtanoktatási kérdéseken át a leggyakorlatiasabb nyelvhasználati problémákig terjedtek. Ő volt a Qubit podcastjának első vendége is. Kult: Meghalt Kálmán C. György | hvg.hu. Fotó: Szilágyi Stefi Úgy tartotta, hogy maga a nyelvészet szembenáll az iskolai nyelvtantanítást is átható preskriptív (azaz előíró) szemlélettel, ezeregy bizonyítéka volt rá, miért nem mindenhatók azok a nyelvtani szabályok, amelyeket iskolásként belénk neveltek. Július elején megjelent cikkében például így fogalmazott: "az iskolai »nyelvtanok« nagyon magabiztosan állást foglalnak olyan kérdésekben is, amikről maguknak a nyelvészeknek egyáltalán nincs egyöntetű véleményük.
a magyar nyelvet, annak múltját, amiben én hiszek. Kiváló tudós volt. Nagyon együtt érzek mindenkivel, aki ismerte és szerette. Fogadják részvétemet!
Hazatérése után az MTA Nyelvtudományi Intézete foglalkoztatta 1991-től 2000-ig. Ezután egy éven át ismét külföldön folytatta munkáját docensként Amszterdamban, számítógépes nyelvészet szakon 1992-ig. Az ELTE BTK Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docensi kinevezését 1994-ben nyerte el, 2000 és 2002 között a budapesti Mindmaker Ltd. alkalmazta tudományos főmunkatársként. Részt vállalt a Nemzeti Digitális Archívum munkájában a szemantikai munkacsoport tagjaként és az Erasmus Kollégium vezető tanáraként, 2005-től az Erasmus Kollégiumi Tanács tagja is volt. Angol, francia, spanyol, holland, német és orosz nyelven beszélt. Számos tudományos publikáció, nyelvészettel kapcsolatos könyv fűződik a nevéhez.
(Budaörs, 2021. április 4. – Budaörsi Infó) Minden kedves Olvasónknak kellemes húsvéti ünnepeket kíván a Budaörsi Infó és a Budaörsi Infó Online szerkesztősége! A húsvét eredete, története és jelképei A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah (פסח). A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.
Kedves Partnereink! Áldott, kellemes húsvéti ünnepeket kíván a Technopig Kft. csapata! Weboldalunk cookie-kat használ a felhasználói élmény javítására. Tájékoztatónk alapján kérjük fogadja el vagy módosítsa a cookie-k használatát.
Skip to content OrbiinfO Pont itt! Pont Neked! – Bemutatkozás Oktatás Informatikai szolgáltatások Szaktanácsadás és rendszerfelügyelet Kiadványszerkesztés Honlapkészítés Szövegszerkesztés Egyéb szolgáltatások Fénymásolás, nyomtatás Szkennelés Laminálás Versenyek SZIG Kapcsolat Keresés: Home 2021 április 2 Kellemes húsvéti ünnepeket! Kulturblog 2021. 04. 02. Megosztás Tovább olvasom Előző Évfordulók 2021/13. hét (március/április) Következő Évfordulók 2021/14. hét (április) Még több hír Kulturblog Évfordulók 2022/14. hét (április) 2022. Kulturblog Évfordulók 2022/13. hét (március/április) 2022. 03. 28. Kulturblog NET-PRÓBA Szólások és közmondások verseny 2022. 27. Még érdekelhet Kulturblog Évfordulók 2022/14. Oktatás Szolgáltatás Korrepetálás, felvételi előkészítések 2022. Tájékoztatjuk, hogy weboldalunkon cookie-kat használunk a releváns felhasználói tartalom biztosítása érdekében. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. Cookie beállítások Elfogadom
Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat. Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott.
© 2019 Moklasz - Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete. Minden jog fenntartva!
Az biztos, hogy az akkori idők számos híres nője tette népszerűvé a Vörös Moszkvát. A külügyminiszter felesége mellett például Ljubov Orlova, a 30-as, 40-es évek híres színésznője, később Valentyina Tyereskova, az első űrhajósnő nevezhető a Krasznaja Moszkva reklámarcának. Forrás: ----- A vödrös locsolkodást egyszer próbáltam. Meleg volt az idő... :) A magyar hagyományok között a húsvéti locsolkodásban benne van az ősi óvó, védő, rontáselhárító, termékenységvarázsló, szakrális megtisztító szerep. A húsvéti locsolkodás a rituális megtisztulás jelképe. A Magyar Néprajzi Lexikon így ír erről: "A húsvéti locsolás ősi katartikus rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. " (Tátrai 1979, 606) Forrás (fotókkal): Boldog ünnepeket!
Tegnap volt Nagypéntek. A keresztény szertartásrendben ez a húsvét előtti péntek; keresztények ezen a napon emlékeznek meg Jézus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről. Mi emlékezzünk arra is, hogy Jézus idején is azt tekintették (kiáltották ki) bűnösnek, aki elégedetlen volt a hatalommal és kritizálta azt, vagy épp aki védtelenül a társadalom peremére szorult… "Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogat- tatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesen, hogy enned adtunk volna, vagy szomjasan, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogathattunk volna? A király így felel: Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek. " (Máté 25-35) Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke