Az Anna and the Barbies három tagja, Pásztor Anna, Pásztor Sámuel és Balasi Ádám dobos ad koncertet a Várkert Akusztik sorozatban április 7-én. A Várkert Bazár új zenei szériájában a Rendezvényterem aulájában népszerű zenészek lépnek ki megszokott felállásukból vagy feltörekvő fiatal zenekarok játszanak, hogy hangszereikre koncentrálva hozzák közelebb zenéjüket a közönséghez – közölték a szervezők szerdán az MTI-vel. Mint írták, az Anna and the Barbies-t, amely csaknem húsz éve az underground színtér klubjaiból indult, immár az egész ország ismeri. Április 7-én az együttes egy másik arcát mutatja meg a Várkert Bazárban, ugyanis egy bensőséges, akusztikus koncerttel, trió formációban lép színpadra Pásztor Anna énekes, Pásztor Sámuel gitáros-énekes és Balasi Ádám dobos. A mostani koncert különlegességét nemcsak intimitása, szűk körben megrendezése jelenti, hanem az is, hogy a közönség " közelebbről is megismerkedhet kedvenc előadói lelki világával ". További információ a oldalon található.
Műemléki rekonstrukció – vagy több annál? A Világörökség részét képező Várkert Bazár eredeti állapotának visszaállítása mellett a felújítás nem titkolt célja egy modern kulturális és turisztikai központ létrehozása volt. A beruházás egyik leglátványosabb eleme a hegybe vájt, föld alatti multifunkciós rendezvényterem, mely koncertek és különböző kulturális események színtere lesz. Az épületegyüttes középtengelyében lévő gloriette két oldalán, a szerpentinszerűen emelkedő rámpák oldalában két pavilon található. Az északi pavilonból lépcső vezet fel a neoreneszánsz kertbe (lépcsőpavilon), míg a déli pavilon (fülkepavilon) eredetileg csak a szimmetria kedvéért épült. Most az utóbbi oldaltere lesz a főbejárata az 1000 fő befogadására alkalmas rendezvényteremnek, mely a díszkert alatt és a mélygarázsok felett helyezkedik el. Épül a multifunkciós terem előcsarnoka Téglafal, látszóbeton és mozaik A hatalmas előcsarnok látszóbeton falának egyik oldalát áttörésekkel tették izgalmassá, láttatva így az eredeti (letisztított) téglafalat, míg a másik oldalát a Schedel krónika felnagyított, Budát ábrázoló metszetének részleteivel díszítették.
Műemléki rekonstrukció – vagy több ennél? A Világörökség részét képező Várkert Bazár eredeti állapotának visszaállítása mellett a felújítás nem titkolt célja egy modern kulturális és turisztikai központ létrehozása volt. A beruházás egyik leglátványosabb eleme a hegybe vájt, föld alatti multifunkciós rendezvényterem, mely koncertek és különböző kulturális események színtere lesz. Az épületegyüttes középtengelyében lévő gloriette két oldalán, a szerpentinszerűen emelkedő rámpák oldalában két pavilon található. Az északi pavilonból lépcső vezet fel a neoreneszánsz kertbe (lépcsőpavilon), míg a déli pavilon (fülkepavilon) eredetileg csak a szimmetria kedvéért épült. Most az utóbbi oldaltere lesz a főbejárata az 1000 fő befogadására alkalmas rendezvényteremnek, mely a díszkert alatt és a mélygarázsok felett helyezkedik el. Épül a multifunkciós terem előcsarnoka A multifunkciós terem az előcsarnokból nézve Téglafal, látszóbeton és mozaik A hatalmas előcsarnok látszóbeton falának egyik oldalát áttörésekkel tették izgalmassá, láttatva így az eredeti (letisztított) téglafalat, míg a másik oldalát a Schedel krónika felnagyított, Budát ábrázoló metszetének részleteivel díszítették.
A címlapfotó illusztráció.
További képek Használja ki a neoreneszánsz kert, kilátóteraszok és az Öntőház udvar egyedülálló adottságait, összekötve a rendezvényteremmel különleges élményt nyújthat vendégeinek, akár egy rövidebb fogadás vagy egy kulturális programelem megrendezésével. A multifunkcionális rendezvényterem technikai adottságainak köszönhetően kiválóan alkalmas konferenciák, termékbemutatók, gálavacsorák, divatbemutatók, kiállítások, bálok, színházi és koncert előadások, de akár családi rendezvények és filmforgatások lebonyolítására is. A rendezvényterem ötvözi az Ybl Miklós által tervezett eredeti épületelemeket a mai kor legmodernebb építészeti vívmányaival. A 900 nm-es rendezvényterem falait feketére festett, apró ledlámpákat magába foglaló akusztikus faburkolat borítja, a terem komolyságát a színes üléses mobil lelátó töri meg. A ledfal az adott rendezvény stílusához illeszkedően programozható. Rendezvényterem hasznos terület: 900 m2 Rendezvényterem előtér hasznos terület: 880 m2 Belmagasság: 6, 38 m Lelátók: 2, 40 m hosszú és 14, 15 m széles.
2015_24-25_211-212 GCStths és GCtttf 2015. 02. 28 Szombat Ma ismét Tatára látogatunk. Miután a frekventált területeket bejártuk, most Irány a természet! Két, a Tatát délről szegélyező erdőben lévő ládát szándékozunk megkeresni. "Szerelem első látásra- Tatai halszag és Szent Tamás forrás" → olvasásának folytatása 2014. 10. 11 Szombat Legelőször is a címet kell kissé pontosítanom. 228 km utazás + egy (nyúl)ugrás. Ugyanis Szolnokról Nyúl községig 228 km-t kell utazni, amihez igen korán kell felkelni. Kisalföld tájai - Diagram. Hétvége lévén, Vé is velem tart. Útközben az alsó állkapcsom hátrahúzásával és első fogsorom megmutatásával, a "nyúl" szót kimondva, szórakoztatom Vé-t. Ő is próbálkozik, de elég gyengécske az eredmény. Én folyamatosan tökéletesítem produkcióm, így aztán remekül szórakozik a nyúlutánzaton. "Csak egy (nyúl)ugrásnyira Ménfőcsanak – Nyúlon Túl és Bezerédj-kastély Ménfőcsanak" → olvasásának folytatása 2013. 07. 10 Szerda Hurrá! Túl vagyunk az albérletváltás utáni költözködésen! A bútorok jórészt a helyükön, csak a kipakolás és az új lakás "belakása" van hátra.
Szerző: Barczi Attila; Lóczy Dénes; Penksza Károly Cím: Kisalföld. Komárom-Esztergomi-síkság Sorozat: Magyarország tájai Kiadó: Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsőoktatásért Alapítvány Kiadás helye: Gödöllő Kiadás éve: 2004 Leírás: p. 50, sz. ábrák/fotók, tűzött, 21 cm. Szép állapotban Státusz: Előjegyezhető Ár: -
Cookie (Süti) tájékoztatás Az cookie-kat, rövid adatfájlokat használ honlapjain, melyeket a meglátogatott honlap helyez el a felhasználó számítógépén. A cookie célja, hogy az adott internetes szolgáltatás használatát megkönnyítse, kényelmesebbé tegye. Komárom-Esztergom - Falusi turizmus. Az Európai Bizottság irányelvei alapján, az csak olyan cookie-kat használ, melyek az adott szolgáltatás használatához elengedhetetlenül szükségesek, ilyen cookie-k esetén elegendő a felhasználó tájékoztatása. Az kijelenti, hogy cookie-kban a felhasználó személyes adatait nem tárolja.
A szlovák-magyar határon fekvő, dunaparti Komáromban találjuk Európa egyik legnagyobb, 40 ezer négyzetkilométeren fekvő katonai létesítményét, a Monostori erődöt. A két folyó partján elterülő várrendszer százhatvan éve Európa egyik legmodernebb hadászati jelentőségű építménye volt. 104. Az Alföld és Kisalföld tájai - Diagram. Komárom ma már nem csak a Monostori erődről nevezetes, hanem arról is, hogy 2006 óta itt működik a Pintér Tibor által alapított Komáromi Magyar Lovas Színház. Az előadások színhelye a komáromi lovarda épülete, ahol a nézők a lelátókról nézhetik meg az előadásokat. "A lovas színház az ember, a művészet és a ló elválaszthatatlan egységét hivatott kifejezni" – vallja Pintér Tibor. A társulat tagjai olyan művészekből állnak, mint Janza Kata, Feke Pál, Vadkerti Imre (Kormorán Együttes), Fehér Nóri (Kormorán Együttes), Papadimitriu Athina, Várfi Sándor, Kulcsár Lajos, Sipos Imre, Buch Tibor, Kalapács József, Hujber Ferenc. "Az elmúlt években e történelmi falak közé látogató vendégeknek olyan élményben lehetett része, mely Magyarországon egyedülálló" – állítja Pintér Tibor, aki nézőiknek is azt ajánlja mindig, hogy feltétlenül nézzék meg a megyét.
Fotók-Kovács Zoltán. /A képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ Komárom a Csallóköz, a Komárom-Esztergomi-síkság és a Mátyusföld találkozási pontján, a Duna két partján épült település. Bal parti része Komarno /Észak-Komárom/ Szlovákia része, a jobb parti, kisebb része Magyarország területén fekszik. Komárom előnyös közlekedés-földrajzi helyzete folytán már a régmúltban is jelentős gazdasági és kulturális szerepet töltött be. Régészeti feltárások bizonysága szerint a ma Dél-Komáromhoz tartozó Szőny területén kelta település volt, jelentős kereskedelmi forgalommal. Az V. században avar törzsek foglalták el a volt római települést, őket a honfoglaló magyarok váltották fel a X. század elején. A magyarok vezére, Árpád, Komárom térségét Ketelnek adta, akinek fia, Alaptolma erős földvárat épített a Duna és a Vág összefolyásánál. Komárom később az István király által alapított Komárom vármegye székhelye lett. Felette hol királyok, hol egyes főurak rendelkeztek. A tatárjárás után IV. Béla király uralkodása idején, 1265-ben a földvárat kővár váltotta fel, majd a XV.
De most a költözés okozta stressz levezetésére gyerünk ládázni! Különben is három és fél hete nem voltunk kesselni, már elvonási tüneteink vannak. Ma Tatára megyünk és szent elhatározásunk, hogy megyünk ládáról ládára és szívjuk a geoládák nektárját magunkba. Ennyi képzavar elég volt, lássuk a kalandot! "Ámokfutás Tatán – Lovas szikla, Tatai sasbérc, Tatai Esterházy-kastély és parkja, Tatai vár és Cseke-rülő" → olvasásának folytatása 2012. 09. 29 Szombat Nem bírunk magunkkal, két nap elteltével ismét a geoládák nyomába szegődünk. Már tényleg függők vagyunk. Egyre izgalmasabb, hogy újabb és újabb helyekre jutunk el a geocaching keretében. Régen is jártam a természetet és a városokat, de már több olyan helyen voltunk, ahova egyébként eszembe sem jutott korábban elmenni. Megerősítem, azt a Fórumon olvasott mondatot, miszerint "A geocaching nélkül sosem jutottam volna el ide! " "Vé kedvében járva – Dunapart és Szent Pál-sziget" → olvasásának folytatása
Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez. Komárom-Esztergom az ország legkisebb, de legsűrűbben lakott megyéje, amely egyebek mellett különösen változatos domborzatáról híres. Területét tavak, folyók, sík mezők és erdők által borította lankák, sziklaszurdokok és gondozott szőlőhegyek tagolják. Valószínűleg a kiváló természeti viszonyoknak köszönhetően már háromszázötvenezer évvel ezelőtt is lakott volt, amelyről a Vértesszőlősön megtalált őskori lelet is tanúskodik. Ezt a vidéket Magyarország bölcsőjének is nevezik, hiszen éppen itt, Esztergomban alapított ezer éve államot Szent István. A festőien szép városban, amelyet a Dunakanyar gyöngyszemének is hívnak, találjuk a Szent István király által emelt várat, valamint a Bazilikát, amely az ország legnagyobb katolikus temploma, egyben a hazai katolikus egyház központja. Tatán építették ki Magyarország első, ma is csodálatos angolparkját. Itt, Bábolnán született minden idők egyik legeredményesebb versenylova, Imperiál. Ha a kocsi szót halljuk nem mindenkinek jut eszébe Kocs, a Komárom-Esztergom megyei kis falu, amely pedig iparosai Hunyadi Mátyás idejében itt készítették el az első kocsi szekeret, amelyet a település neve után neveztek el kocsinak.