Aligha van olyan magyar olvasó, aki ne hallott volna arról, hogy a szultán csapatai 1541. augusztus 29-én csellel, kardcsapás nélkül szállták meg a Magyar Királyság fővárosát. Kevesebben tudják azonban, hogy Buda sorsa nem egyetlen délután alatt pecsételődött meg: a főváros és mellette Pest birtoklásáért 1540 őszétől 1542 októberéig, két éven át... bővebben Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! 1541 augusztus 29 st. Budapest, VIII. kerület Aréna Pláza Bevásárlóközpont 5 db alatt Budapest, VII. kerület Libri Könyvpalota Budapest, VI. kerület Libri Oktogon Könyvesbolt Összes bolt mutatása A termék megvásárlásával kapható: 331 pont 5% 4 980 Ft 4 731 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 473 pont 5 990 Ft 5 690 Ft Törzsvásárlóként: 569 pont 4 999 Ft 4 749 Ft Törzsvásárlóként: 474 pont 3 500 Ft 3 325 Ft Törzsvásárlóként: 332 pont 3 800 Ft 3 610 Ft Törzsvásárlóként: 361 pont 4 990 Ft 4 740 Ft Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Őt a szultán magával vitte, s 1550-ben a Konstantinápoly közelében lévő Jedikula (Héttorony) börtönben halt meg. Budát augusztus 31-én a Török Birodalom részének, vilájet (tartomány) székhelyének nyilvánították. 1541 augusztus 29 english. A szultán szeptember 2-án vonult be ünnepélyesen, és a dzsámivá alakított Nagyboldogasszony-templomban (a Mátyás-templomban) hálaadó istentiszteletet tartottak. Magyarország nem sokkal később három részre szakadt: a török hódoltságra, a Habsburgok uralma alatt álló királyi Magyarországra és az Erdélyi Fejedelemségre, ahová János Zsigmondot parancsolta a török. Buda fölött 145 évig lengett a lófarkas lobogó, csak 1686-ban sikerült visszafoglalni a várost.
Ha meg nem volt fegyverük, hogyan vették át az irányítást? Pusztán a logika és a józan paraszti ész mondatja, de csak úgy lehet ezt az egészet magyarázni, ha valaki, akár valaki az udvarból parancsot adott a vár és a város átadására. Illetve árulásról, vagy egy rendkívül profin megtervezett és kivitelezett "kommandóakcióról" volt szó. Persze mindez csak feltételezés, a dolog annyira zavaros, hogy jobb híján a városnéző verzióval kell beérnünk. Ha tényleg így esett, akkor viszont fővárosunk ily módon való elvesztése túl van a hibahatáron, a súlyos tévedésen, azon hogy ki és mit gondolt vagy hitt, mondjuk ki: balekság volt. 1541 augusztus 29 via. Kiemelt kép: Szulejmán és a 26 éves János Zsigmond találkozója Zimonyban 1566-ban. Forrás: Wikipedia
Erről kérdeztük Baltavári Tamás történészt, a többek között a Nándorfehérvár, 1456 és a Mohács című animációs dokumentumfilmeket elkészítő Történelmi Animációs Egyesület elnökét. A rövid válasz, hogy nem rajta múlt, külső körülmények miatt, birodalma érdekeinek biztosítása érdekében szállta meg Budát 1541. A bővebb indokláshoz 1526-ig kell visszatekintenünk. A nevető harmadik A mohácsi csatában elhunyt II. 1541. augusztus 29-én – a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel – foglalták el a törökök Buda várát – Budaörsi Infó. Lajos király nem hagyott maga után örököst, a trónra pedig a korábbi Habsburg-Jagelló szerződésekre hivatkozva teljes joggal nyújtotta be igényét Habsburg Ferdinánd – akkor még "csak" – osztrák főherceg. A magyar urak jelentős része királlyá is koronázta abban bízva, hogy a fél Európát és az Újvilág kimeríthetetlen ezüst- és aranykincsét is birtokló dinasztia képes lesz megvédeni hazánkat a töröktől. Buda látképe 1530 körül, illusztráció Sebastian Munster Cosmographiae Universalis című művéből. Forrás: Wikipedia Csakhogy a nemesség egy másik része pedig, a szabad királyválasztás jogával élve akkor már egy éve trónra emelte Szapolyai János erdélyi vajdát, az ország legnagyobb hatalmú és leggazdagabb főurát.
Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541 májusában vette ostrom alá a várat. Nem sokkal később Szulejmán is megindult Isztambulból, hogy úgymond megvédje János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és tönkreverték Roggendorfot. A szultán a fősereggel augusztus 26-án érkezett meg a már felszabadított vár alá, amelyet hadai szoros gyűrűbe fogtak, és a környéket feldúlták. Így veszett el Buda: megszállók lettek a turistákból | 24.hu. Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát a kezéből, de bevétele érdekében cselhez folyamodott. Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait (Fráter Györgyöt és az ország leghatalmasabb főurát, Török Bálintot), számos más főurat és a budai magisztrátust, hogy "megtanácskozza velük Magyarország sorsát". A meghívottak ugyan gyanakodtak, de a meghívást nem utasíthatták vissza.
Buda fölött 145 évig lengett a lófarkas lobogó, csak 1686-ban sikerült visszafoglalása. - MTI - Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Szulejmán cselével került lófarkas lobogó Buda várára » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Aztán jött az ötlet, írok neki verset. Tényleg jól sikerült meglepetés volt, főleg azért, mert nem tudta hogy írok verseket. :)) purzsasattila (szerző) 2010. 07:54 Erika, örültem látogatásodnak, köszönöm a véleményedet! :) purzsasattila (szerző) 2010. 07:53 Köszönöm szépen kedves, Marianna! :)) purzsasattila (szerző) 2010. 07:52 Enikő, köszönöm hogy ismét jöttél! Örült neki, kicsit meg is könnyezte! :)) purzsasattila (szerző) 2010. 07:49 Kedves Kinga, köszönöm szépen! :)) amalina 2010. 07:06 Csatlakozom az előttem szólókhoz. Szép a versed. gota 2010. 06:06 Attila Kedves! Ez is nagyon kedves! Boldog születésnapot máté bence. ölel Ágota BakosErika 2010. 05:30 Szeretettel gratulálok Attila! Nagyon szép vers! mezeimarianna 2010. 05:12 Nagyon kedves tőled:))Isten éltesse őt és téged:)) siskaeniko 2010. június 3. 23:07 Gratulálok Kedves Attila. Ettől szebb ajándékot nem is adhattál volna. Biztosan örült. Üdv: Enikő Kicsikinga 2010. 22:50 Kedves, csupaszív és szerető lélek szól a versedből!
A hatgyermekes jánoshalmi Fenyvesi család négy fiú gyermeke számára a legelérhetőbb és legkedvesebb játékszert a rongylabda jelentette. Így nem csoda, hogy valamennyien a futball vonzáskörébe kerültek. A legtöbbre a legidősebb fiú, Máté vitte. Dr. Fenyvesi Máté, a Fradi legendás balszélsője, 76-szoros válogatottságig jutott. A rangsorban, a nála hét évvel fiatalabb, József következik. Fenyvesi József 1940. március 8-án született. Követte a bátyját, s 1963-ban az FTC-be igazolt, ahol Fenyvesi II néven szerepelt. A családon belül nem alakult ki rivalizálás, mert ő a csatársor másik szélén, a jobbszélső poszton játszott. Először 1963. Purzsás Attila: Boldog Születésnapot!. március 27-én mutatkozott be a zöld-fehér csapatban, az Üllői úti Petrolul Ploesti elleni 2:0-s győzelemmel végződött meccsen. A Fradiban összesen 75 mérkőzésen szerepelt, ebből 36 bajnoki volt. 10 bajnoki és 7 "egyéb" gólt szerzett. Együtt örülhetett bátyjával az 1962/63. és 1964. évi bajnoki címeknek, s részese volt a VVK-sikernek is. Az 1962/63. évi bajnoki cím megszerzésére dr. Fenyvesi Máté így emlékezett egy régebbi írásban: "Következett a számunkra döntő 25. forduló.