Fő különbség - tacskó vs miniatűr tacskó A tacskókat először Németországban tenyésztették, és hosszú története van, amely a 15-ös évekre vezethető vissza th század. A legtöbb kutya tenyésztő úgy véli, hogy a Basset Hounds és néhány ismeretlen terrier lehet őseik. E szakértők szerint a tacskó hosszú testét, rövid lábát, rendkívül érzékeny orrát, sima kabátját és erősségét szerzett a Bassets-től, míg a terrier ellenállást és makacsságot biztosított. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a tacskók csak a német Scheweisshund rövid lábú fajta. Mi a különbség a törpe tacskó és a sima tacskó között persze ha van ilyen!? (2. oldal). A Dachshund nevet nem a hosszú, hosszú testek miatt adták meg, hanem vadászati képességük és zsákmányos vezetési képességük miatt. Németországban a tacskók háromféle típusa van a mellkasméret alapján; (A) törpe tacskó, (b) nyúl tacskó és c) szabvány Tacskó. Az Egyesült Államokban két tacskófajta van; Miniatűr tacskó és szabványos Tacskó. A fő különbség a tacskó és a miniatűr tacskó között a méretük; A standard tacskó nagyobb, mint a miniatűr tacskó. További részletek a tacskó és a miniatűr tacskókról ebben a cikkben találhatók.
FAJTALEÍRÁS Már első pillantásra is feltűnik a különbség a rövid-, hosszú- és szálkásszőrű tacskó között. Mielőtt eldöntenénk, milyen tacskót szeretnénk, tudjuk meg, melyik szőrtípus mennyi és milyen ápolást igényel. Valószínű, hogy a legismertem változat a rövidszőrű tacskó volt a fajta első képviselője és belőle hozták létre szelektív tenyésztéssel a hosszú- és szálkásszőrű válotzatot. A rövidszőrű tacskó szőrzete bársonyosan finom tapintású, a fajtára jellemző eleven, kíváncsi természetének köszönhetően remek társ. A hosszúszőrű tacskó kialakulásáról nem sokat tudunk, valószínűsíthető, hogy szőr kialakításához a spánielt használták. A szálkás szőrű tacskót már a XVIII. századtól említik, mégis ez a legújabb tacskófajta. A szálkások jó természetű, különleges tekintettel rendelkező kutyák, melyet a kifejezett szemöldök és pofaszakáll kölcsönöz nekik. A fajta eredete: A tacskó német fajta. Eredete a rövid lábú, hosszú hátú egyiptomi kutyákig vezethető vissza. Egy i. e. második évszázadból származó egyiptomi sziklasírban olyan ábrázolásokra bukkantak, melyen egy hosszú törzsű, rövid lábú szuka kutya látható, hegyes orral, lógó füllel.
| Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A falklandi pamparóka (Dusicyon australis) Dusicyon australis Ez a kisméretű, sötét színű kutyaféle az IUCN súlyosan veszélyeztetett listáján szerepel. Két természetvédő parkban, Chilében 250 Darwin pamparóka él. A természettudós Charles Darwin fedezte fel a fajt San Pedro szigetén, Chile partján 1834-ben. Róla kapta a nevét. Darwin "az erősebb a túlélő" elméletét ez a faj igazolta. A lapos partiteknős (Heosemys depressa) Lapos partiteknős 1908 óta kihaltnak hitték, éppen ezért 1994-es megjelenésük pompás felfedezés volt. Néhány példányt találtak a kelet-ázsiai tengeri étel piacokon. A lapos partiteknős létezése a szabadban még mindig kétséges, fogságban pedig nagyon nehéz tenyészteni. Az emlősfajok negyedét fenyegeti a kihalás. Az Egyesült Államok állatkertjeiben és akváriumaiban 14 példány él, illetve látni vélték a keleti tengeri étel piacokon. A hegyi gorilla (Gorilla beringei beringei) Hegyi gorilla A hegyi gorilla esete az afrikai természetvédő erőfeszítések egyik kudarca. A hegyi gorillának már csak 2 populációja él Kongóban, Rwandában és Ugandában, ahol a folyamatos csaták, polgárháborúk miatt az orvvadászat és vadászat felügyeletét elhanyagolták, emiatt számuk drasztikusan csökkent.
A technológia használatával a tudósok két embriót is megvizsgáltak. Becsléseik szerint az egyik ötéves, a másik 9 éves lehetett. Az elevenszülő coelacanth vemhessége eszerint legalább öt évig tart. Ez az ötéves terhesség nagyon különleges az állatok és a halak körében is – mondta Harold Walker, a Scripps Oceánkutató Intézet munkatársa. A lassan növekvő és kevés utódot világra hozó halat súlyosan fenyegeti a kihalás veszélye a klímaváltozás és a túlhalászat miatt. Életvonalának ismerete segíthet a védelmére hozható intézkedések meghatározásában – mondta Bruno Ernande, a Montpellier-i Egyetem kutatója. A coelacanth fajt sokáig kihaltnak vélték, míg 1938-ban előbukkant egy példány egy halászhálóból Dél-Afrika partjainál. Ezt követően két populációt fedeztek fel Afrika keleti partjainál és egy másikat az indonéziai Szulavézi (Celebesz) szigetnél. Az afrikai populáció súlyosan veszélyeztetett, valószínűleg már csak pár száz példány létezik. Veszélyeztetett állatok: amuri leopárd - MÖKKI design&art. "Úgy tűnik, a coelacanthnak van az egyik leglassabb, ha nem a leglassabb életvonala a tengeri halak közül, hasonlít a mélytengeri cápákéhoz" – mondta Kélig Mahé, a franciaországi Boulogne-sur-merben lévő északi-tengeri halászati kutatóegység munkatársa.
Több mint 1200 cápa- és rájafaj él a világon. Ezek az állatok nem csupán elúszkálnak az óceánban, hanem formálják is azt, és teszik mindezt több mint 400 millió éve. A cápák és a ráják nem csupán az óceán egészségének megőrzésében játszanak kulcsszerepet, hanem világszerte emberek millióinak jóllétét biztosítják. Súlyosan veszélyeztetett állatok. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
– mondta a lapnak Jess Abrahams, az Ausztrál Természetvédelmi Alapítvány (Australian Conservation Foundation) aktivistája, utalva arra, hogy a minisztérium nem közölte a természetvédőkkel sem, hogy 49 fajt "külön értesítés" nélkül a listához adtak. A helyi média szerint hasonló nagyságú bővítés 2009-ben történt. Folytatódik az élőhelyek elvesztése Abrahams megjegyezte, hogy a természetvédők közös álláspontja szerint a minisztérium nem tesz eleget a veszélyeztetett fajok kihalása ellen, pedig az ehhez kapcsolódó stratégiába szinte a csodával határos módon, a kihalás széléről hozták vissza például a Leadbeater-erszényesmókust. Leadbeater-erszényesmókus (Gymnobelideus leadbeateri) Forrás: Wikimedia Commons A legtöbb faj az élőhelyek elvesztése miatt került a veszélyeztetett státuszba és emiatt fenyegeti pusztulás. Ehhez jelentős mértékben hozzájárulnak a különböző kereskedelmi és gazdasági tevékenységek, a nem megfelelő finanszírozás pedig tovább tetézi a problémát. "Miben reménykedhetnek ezek az állatok?