Elkészítés: A csirkehúst apróbb darabokra vágjuk, majd egy serpenyőben felhevített étolajon elősütjük mindkét oldalát. A hagymát apróra vágjuk és kevés olajon megdinszteljük. Rátesszük a gomba szeleteket, fűszereket és párolni kezdjük. Hozzáadjuk az elősütött húsokat és együtt készre főzzük. A tejszínt, tejfölt, a mustárt a liszttel simára keverjük és a gombás húshoz keverve összefőzzük. Tejfölös-mustáros tepsis csirkemell recept recept. Friss vagy szárított petrezselyemmel megszórva tálaljuk. Én galuskát készítettem mellé, de más körettel is finom.
Hozzávalók: 70 dkg csirkemell 70 dkg póréhagyma 1 evőkanál mustár 1 dl főzőtejszín 7 dkg gorgonzola 1 fél teáskanálnyi curry só, bors olaj Elkészítése: A húst felvagdossuk és kevés olajban sütni kezdjük. Hozzáadjuk a felvagdosott póréhagymát is ( a fehér és zöld részéből is kerüljön bele), majd lassú tűzön pirítjuk 3-4 percig. A mustárt, a tejszínt és a gorgonzolát összedolgozzuk, hozzáadjuk a fűszereket és felöntjük vele. Folyamatos kavargatás mellett készre pároljuk, majd kínálhatjuk.
Hozzávalók: 50-60 dkg csirke- vagy pulykamell (filézve, a hús felcsíkozva) 1-2 evőkanál olaj 2, 5-3 dl tejföl 1-2 evőkanál mustár (ízlés szerint) 1– 1, 5 dl fehérbor 1 púpos evőkanál liszt pici zúzott fokhagyma vagy fokhagyma granulátum só, bors ízlés szerint ha van, apróra vágott petrezselyem Elkészítés: A húst enyhén sózzuk, borsozzuk, és az olajon egy kicsit megpirítjuk. Utána ráöntjük a bort és körülbelül 1 dl vizet, a mustárt és a fokhagymát. Letakarjuk, és a húst puhára pároljuk (csirke: 25-30 perc, a pulykának 5-10 perccel több idő kell). A tejfölt a liszttel, egy kis vízzel kikeverjük, egy picit megsózzuk. A hús levéből kiveszünk két evőkanálnyit, és a tejfölös keverékkel alaposan eldolgozzuk. Ezután ezt a keveréket hozzáadjuk a húshoz, és alaposan, csomómentesen kikeverjük. Ha nagyon sűrű, egy pici borral vagy vízzel még hígíthatjuk. 1-2 percig még forraljuk (hogy a mártás elveszítse a lisztes ízt). Tálaláskor még szórjuk meg egy kis frissen apróra vágott petrezselyemmel. Ízlés szerint bármilyen körettel tálalható.
A korona mellett a palást, a jogar, az országalma és a kard alkotta a koronázási jelvény együttest. A palást latin felirata szerint 1031-ben készült. Eredetileg miseruhának használták a székesfehérvári koronázási templomban, majd később átalakították palásttá. A jogar nagy valószínűséggel keleti szasszanida munka és a koronázási jelvények közül a legidősebb. Az országalma címere alapján Anjou-kori, a jelvények közül a legkésőbbi. Hogy pontosan mi és hogyan történt, s maga Kádár milyen megfontolások alapján döntött úgy, hogy az adott napon neki más, halaszthatatlan elfoglaltsága lesz, a tekintetben egyelőre a Magyar Országos Levéltárban őrzött pártiratok sem igazítanak el. Egy igencsak érdekes hangulatjelentésen kívül ugyanis nem került elő olyan dokumentum, amely ezzel a momentummal foglalkozna. Index - Tudomány - Negyven éve kaptuk vissza a Szent Koronát. A Szent Koronát a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el. Az Országgyűlés által 1999. december 21-én elfogadott törvény értelmében 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között (a jogarral és az országalmával együtt) a Parlament kupolacsarnokába került, a nagyközönség itt is folyamatosan megtekintheti.
Ottó bajor herceg elvesztette a Szent Koronát, a magyarok királya nem lehetett. De visszament érte és meg is találta, mert Pannónia nem veszítheti el angyal adta koronáját. A középkori királyságok legfontosabb legitimációs kelléke a korona volt. Az uralkodó hatalmát jelképezte, egyben felhatalmazta a királyt ennek gyakorlására. Kádár nem lehetett részese a korona hazatérésének » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Nagyon leegyszerűsítve valahogy így néz ki a képlet: nincs király korona és koronázás nélkül és fordítva. De nem Magyarországon. Nálunk a Szent Istvánnak tulajdonított fejék már nagyon korán, bőven az Árpád-korban önálló intézménnyé, jogforrássá vált, szakrális magasságokba emelkedett: Szent Korona. Két király törvényen kívül Szerepe még komolyabb lett a honfoglaló dinasztia kihalása után, hiszen a szokásjog egyértelmű volt. Csak az lehet Magyarország törvényes uralkodója, akinek az esztergomi érsek Fehérváron a fejére teszi Szent István koronáját. Utóbbi volt messze a legfontosabb, de elméletben ha a háromból bármely követelmény nem teljesült, máris gondok adódhattak a legitimációval.
1978. Magyar koronázási jelvények rajz. január 6-án adta vissza "az amerikai nép képviseletében" Cyrus Vance külügyminiszter az Országházban a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a magyar népnek. A történész - akinek rövidesen monográfiája jelenik meg a koronázási jelvényekről - elmondta: kollégái, a Nemzeti Múzeum munkatársai közül is csak néhányan tudták, mikor landol a gép. Tóth Endre kiemelte: a korona hazatérésével egy olyan műtárgycsoport érkezett vissza, amely leginkább szimbolizálja a magyar múltat, a magyar történelmet.
(Az 1848-bas forradalom eredményeként terjesztették ki ezt mindenkire. ) A Szent Korona hatalma folyamatos, és a jogait lehet ugyan korlátozni, de megsemmisíteni nem, mert azok örökre szólnak. Törvénytelen hatalom esetén a Szent Korona hatalma szünetelhet, a jogfolytonosság megszakadhat, de azt minden esetben helyre kell állítani. Ilyen, a Szent Korona-tan szempontjából válságos alkotmányjogi helyzet többször is előfordult a magyar történelemben, legutóbb 1944. március 19. után, az ország német, majd 1945 tavaszától szovjet megszállásának idején, amikor a Szent Korona jogai szüneteltek. A kommunista rezsim 1949-ben a sztálini 1936-os szovjet alkotmány mintájára kodifikált és elfogadott alkotmányát az 1990-es rendszerváltás után alapjaiban módosították, ám még ez utóbbi is csak annyiban tett említést a Szent Koronáról, hogy hazánk címere a pajzs, amelyen a Szent Korona nyugszik. Hosszabb szünet után a jelenleg hatályos, a többször módosított 1949. HAON - A Szent Korona amerikai kalandja. évi XX. törvényt végleg felváltó Alaptörvény már bővebben szól a Szent Korona-tanról.
A nemzeti hitvallás részeként benne foglaltatik, hogy tiszteletben tartjuk a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos folytonosságát és a nemzet egységét, továbbá néhány vonatkozásban tartalmazza is a tan eszméjét. A Szent Korona megújult közjogi jelentőségét jól reprezentálja, hogy 2000 január elsején, a Magyar Nemzeti Múzeumból az országházba vitték át, ahol őrzik, és ahol mind a mai napig megtekinthető. Vissza a kezdőlapra