Az Éjjeli őrjárat oldalait még 1715-ben vágták le, hogy beférjen két ajtó közé. Most mesterséges intelligencia segítségével elkészítették a hiányzó részeket, ehhez a számítógép megtanult úgy festeni, mint Rembrandt. A Rijksmuseum, ahol 1885-ös nyitása óta látható a kép 2019-ben kezdett nagyszabású restaurálási projektbe. Az Operation Night Watch névre keresztelt programban egy különleges üvegdobozt építettek a festmény köré, hogy ebben dolgozzanak rajta. Rembrandt Éjjeli őrjárat című festményének titkai - Közel és távol utazás. A festményt kiemelték a keretéből és egy speciális állványra helyezték, ahol a hátoldalához is hozzáférnek. Egyedülálló módon a festményt a saját helyén vizsgálják. Ezzel a megoldással nem fosztják meg a múzeumlátogatókat a mesterműtől, sőt, a szakembereket is megfigyelhetik munka közben. A monumentális projekt közben pedig felmerült, hogy a helyreállítást egy lépéssel tovább vigyék. Ne csak az évszázadok nyomát tüntessék el, vagy a színeket tárják fel újra – hiszen ez az őrjárat eredetileg nem is éjszakai, csupán besötétedett a festék.
Egy prominens Rembrandt-kutató, Erst van der Wetering vetette fel a múzeumnak írt levelében, hogy a festményről levágott részleteket is rekonstruálják valamilyen formában. Javaslatát azzal indokolta, hogy a kiegészítések drámaian megváltoztatnák a kép kompozícióját. A festmény jelenlegi formája ugyanis csupán az eredeti egy csonkolt változata. A mestermű nem valamilyen balesetnek esett áldozatul, hanem a lakberendezésnek / praktikumnak. Az Éjjeli őrjárat elkészítésével a II. kerületi milícia, a muskétások bízták meg az akkor felkapottnak számító festőt, Rembrandtot. Az 1642-ben elkészült képet pedig a polgárőrség találkahelyére, a Kloveniersdoelen nagytermébe függesztették ki. Innen 1715-ben átszállították az amszterdami városházára, itt azonban kisebb volt a hely, ahova be akarták tenni, így egyszerűen levágtak a vászon két oldalából, hogy beférjen két ajtó közé. Ez akkoriban nem számított vandalizmusnak, csupán gyakorlatias átalakításnak. Éjjeli őrjárat (festmény) – Wikipédia. az Éjjeli őrjárat összeillesztése – fotó: Rijksmuseum/Reinier Gerritsen Így az eredetileg 400 cm x 500 cm-es mű 379.
Fotó: REMKO DE WAAL/AFP Az Éjjeli őrség kalandos története így egy újabb színes részlettel egészült ki, mivel nem a 300 évvel ezelőtti rongálás volt az egyetlen sajnálatos esemény, amin keresztülment: Hollandia náci megszállása alatt egy bunkerben hevert, kétszer estek neki vandálok késsel (1911-ben és 1975-ben), míg 1990-ben egy pszichiátriáról elszökött beteg savval öntötte le a Rijksmuseum egy egész termét elfoglaló festményt. Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Rembrandt egész életében nem hagyta el Hollandiát, ahogy festményei sem. Nemzetközi hírnevét saját korában a rézmetszeteinek köszönhette. Ennek ellenére gyűjtötte az egzotikus csecsebecséket, amelyek aztán a képein is felbukkantak. A művészt az impresszionisták fedezték fel ismét, akik hozzá kapcsolták saját művészetüket. 10. Bár Rembrandt elismert és keresett festőnek számított, élete utolsó két évtizedét családi tragédiák és anyagi gondok közepette töltötte. Felesége, Saskia 1642-ben elhunyt. Négy gyermekük közül egyedül Titus élte meg a felnőttkort. Ő és Rembrandt korábbi szolgálója, majd élettársa, Hendrickje Stoffels tartották a felszín felett a folyamatosan adósságban úszó festőt, akinek extravagáns életmódja, óriási háza és műgyűjteménye felemésztette keresetét. 1656-ban csődöt jelentett, vagyonát elárverezték. Az amszterdami festőcéh szabályai szerint a csődbe ment Rembrandt nem is működhetett volna ebben a szakmában, így Titus és Hendrickje alapítottak egy műkereskedő céget, amelyen keresztül mint alkalmazott dolgozhatott.
A holisztika a görög eredetű holos szóból származik, ami teljességet, egészet jelent. A holisztikus szemléletmód alap gondolata az, hogy az egész nem azonos a részek összegével, hanem egy új minőség. A részek csak az egészhez való viszonyuk alapján értelmezendők. Ezért az egyes részek vizsgálata hamis következtetéshez vezet. A világ teljes egész, a benne lévő különféle jelenségek, történések egymással összefüggésben állnak, és dinamikusan együtt, egymástól elválaszthatatlanul változnak. A holisztikus szemléletű gyógyítás az élő szervezetet egésznek tekinti, és figyelembe veszi testének – szellemének – lelkének hármas egységét. A holisztikus szemléletű gyógyító nem a betegséget, nem a beteg szervet vagy testrészt gyógyítja, hanem az egész élő szervezetet. Az egész-ség helyreállításában, megőrzésében, menedzselésében nyújt segítő kezet. 1.2.1. Holisztikus szemlélet a pedagógiában | Állatasszisztált foglalkozások. Az ősi indiai filozófiai rendszer, az ayurvéda, a test-lélek-szellem egységét, tehát a holisztikus egyensúlyt emeli ki. Az ayurvéda szanszkrít eredetű szó, jelentése: az élet tudománya.
Egyébként ez figyelhető meg a házasság és gyermekvállalás utáni időszakban is, egyszerűen a nőiség kikerül a fókuszból és máshová helyeződik a hangsúly. Majd mire az alany észbe kap és tükörbe néz az önbizalmát el is fújták, mintha sosem lett volna, és a spirál itt megkezdi lefelé húzó munkáját. A férfiak sem lógnak ki a sorból, ők is képesek az önvédelem érdekében párnácskákat növeszteni. Náluk ez a férfiakkal való megküzdési problémákat mutatja, valamint a nőkkel kapcsolatos bizonytalanságukat. Stressz evés Az evés, mint stresszoldás…Mondhatnánk, hogy jó vicc, de sajnos nem az. Evés hatására elindul az emésztés, amihez a gyomornak vérre van szüksége, így a vér a túlterhelt fejből a gyomorba áramlik és ez gyors megkönnyebbülést okoz. Mindazok, akik nem merik felvállalni önmagukat, véleményüket, vagy nem vállalják a konfliktusokat – de mindezek ellenére növekedni szeretnének, könnyedén valósíthatják ezt meg kilók formájában. Azért ez nem igazán hangzik jól, ugye? A lelki okok viszont nem csak és kizárólag magára az evésre, mint függőségre vonatkoznak, hanem ott van mindenkinek a saját kifogásgyára, ami csak úgy ontja magából a jobbnál jobbnak tűnő, önátverésre tökéletesen megtervezett mintadarabokat.
2. ábra A. a korábban ismert nyirokrendszer B. az agyi hálózattal kiegészülve (University of Virginia Health System, 2015. ) Közvetlen idegpályák A Pittsburghi Egyetem szakértői jelenleg azt vizsgálják, hogy milyen direkt összeköttetés van az agy egyes területei és a többi szerv, például a szív-érrendszer, izomrendszer vagy az emésztőrendszer között. Reményeik szerint készül majd egy "térkép", ami segítséget nyújthat számos kórkép, például a Parkinson-kór, depresszió vagy pszichoszomatikus kórképek kezelésében. Olvasson tovább! Amikor a szervezet önmaga ellen fordul Mi ennek a jelentősége? Mint láttuk, néhány jelenleg nehezen kezelhető idegrendszeri betegség esetében új terápiás lehetőségek körvonalazódnak. Ezen túlmutat, hogy az ideg-immunrendszer tandem a hormonrendszerrel kiegészülve alkotja azt a hálózatot, amely szervezetünk működését minden szinten meghatározza. Ennek ismerete elindíthat a gyógyítás és önmagunk megismerésének egy magasabb szintje felé, melyről így ír a WHO alkotmányának előszava (1986.