Bármennyire is kedvelem ezt a muzsikát, tagadhatatlan, hogy megannyi olyan elem található benne, ami - keletkezési idejüktől függetlenül - más Zimmer-muzsikákat is eszembe juttat. Ilyen a Nicole Kidman által alakított doktornővel kapcsolatos jelenetek kíséretei közé tartozó "Phisical Kiss", amely a Zöld kártya zenéjével rokonítható, vagy a "You're Home / Daytona Race / The Crash" - "Cole in Truck / Pre-Race" páros, ahol a szintetizátor generálta pánsíp az Esőember t és a Fekete eső t idézi fel. Mint a villám. A score legemlékezetesebb szegmensét az akciódarabok fedik le, melyeknél a gitárszólókért felelős Jeff Beck nemegyszer igen rendesen a húrok közé csap. A score-t nemcsak a korszakra jellemző szintis hangzás, hanem a rock 'n' roll is erőteljesen átjárja, ami a "Rowdy Drives / Who Is This Driver? "-ból éppúgy kitűnik, mint a "Darlington / Cole Wins"-ből, a "You're Home / Daytona Race / The Crash" második feléből, a "Rental Car Race"-ből, és a tízpercnyi játékidővel bíró "Last Race"-ből, amely a korong egyik csúcspontja.
A BOE bejelentette a világ leggyorsabb 27 hüvelykes FullHD játékkijelzőjét. A BOE (Beijing Oriental Electronics Group Co., Ltd. ) bejelentette, hogy kifejlesztette minden idők leggyorsabb játékpanelét. Mint a villám teljes film. A BOE a világ egyik legnagyobb LCD, LED és OLED panel gyártója. A vállalatnak Kínában szétszórtan található gyártóüzemei vannak, és nem kevesebb, mint 19 másik országban 19 kutatási és fejlesztési központja. Tegnap a vállalat bejelentette, hogy legújabb kijelzőpaneljével áttörést ért el az 500 Hz feletti képfrissítési frekvencia leküzdésében. Ez a 27 hüvelykes FullHD gaming panel 8 sávos eDP-kapcsolattal, 1 ms-os válaszidővel és valódi 8 bites színskála-támogatással fog rendelkezni. A FullHD felbontás lassan a múlt reliktumává válik, sőt, már a legtöbb 2021+ csúcskategóriás gamer laptop is 1440p+ felbontású. A legtöbb PC-s játékos jelenleg sokkal gyorsabb 1440p-s paneleket szeretne látni, azonban a gyors 1080p-s paneleket még mindig használják a magas versenyképességű e-sport versenyeken.
Nagyon vártuk az új 1200-es VFR-t is, de talán még jobban annak duplakuplungos, vagy ha úgy teszik, automata változatát. Megérkezett, és jól kipróbáltuk. Kivételesen előre le is lövöm a poént: nagyon, de nagyon tetszett! Amennyiben keveselljük a D üzemmód dinamikáját – ezt lehet is, hiszen itt tényleg elég diszkréten működik minden, koraiak a felkapcsolások, nem váltogat vissza a rendszer féktávokon, és egyáltalán, inkább a komfortot tartja szem előtt -, egyetlen mozdulattal S-be lökhetjük a VFR duplakuplungos rendszerét. Ilyenkor egy pillanat alatt másik motoron találjuk magunkat: általában több fokozatot visszalök a vezérlés, magasabb fordulaton forog a motor, és nagyságrendekkel dinamikusabb lesz minden. Hosszan kiforgatja a fokozatokat, a fékezések közben pedig lelkesen kapcsolgat vissza. Ezzel egyrészt valóban élvezetessé teszi szerpentinen a kanyarok megközelítését, másrészt minden forduláskor már a kigyorsításhoz leginkább illő fordulatszámon gurgulázik alattunk a V4-es erőmű. Mint a villám - Viarent Magyarország. No de lehetőség van teljesen manuális váltóműködtetésre is!
Bognár Zalán hozzátette, hogy a Szovjetunióba "jóvátételi munkára", "málenkij robotra", vagyis kényszermunkára 1945-től elhurcoltakat kolhozokba, bányákba, gyárakba vitték és sokan közülük soha nem térhettek haza, mert az embertelen körülmények miatt életüket vesztették. Hozzátette: a második világháborúban hadifogollyá tett civilek többségében 16-45 évesek voltak, és sokszor vittek el nőket is, ha ez a létszámhiány miatt szükséges volt. A kimutatások alapján, azokról a területekről, ahol nehezebben hajtották végre, vagy kudarcba fulladtak a háborús harci cselekmények, jóval több embert hurcoltak el, mivel az ott élő lakosságra foghatták, hogy nem sikerült a parancsok szerint elfoglalni a települést – magyarázta a történész. Az egyetemi docens elmondta, hogy előszeretettel vittek el mindenféle egyenruhával rendelkező embereket, vasutasokat, a volt budapesti közlekedési vállalat munkatársait és sokszor civileket öltöztettek katonai ruhába, hogy a felülről előírt létszámot teljesíteni tudják.
Folyamatosan azzal hitegették a foglyokat, hogy nemsokára hazamehetnek, aminek szintén borzasztó lelki következményei voltak. Sokan inkább meg akartak halni — mondta Bognár Zalán történész, a szovjet gulág és gupvi lágerekbe elhurcolt magyarok kutatója. A málenkij robotról, a kutatás jövőjéről és egy bibliaigés lapról is beszélgettünk. – Már majdnem harminc éve kutatja a Szovjetunióba, kényszermunkára elhurcolt civilek, hadifoglyok történetét. Az ön családja is érintett ebben, vagy miért érdekelte a téma? – Igen, a nagyapámat 1945 márciusában az utcáról hurcolták el civilként. Akkoriban a forgalmasabb városi tereken járőröző szovjet katonák bárkit igazoltattak, majd letartóztattak. 1990-ben, amikor a Hadtörténelmi Levéltárban dolgoztam, megtaláltam azt a dokumentumot, amelyben a nagyanyám kérelmezte, hogy engedjék szabadon a nagyapámat. Bár a családban már hallottam erről, mégis döbbenetes volt számomra, amikor a családi történet egyszer csak történelemmé vált, és szembesültem azzal, hogy több száz doboznyi irat szól hasonló elhurcolásról.
A kommunizmus áldozataira emlékezünk hétvégén. Bognár Zalán nagyapját civilként '45 márciusában vitték el 85 kilósan és '46 augusztusában tért haza 38 kilósan. A második világháború alatti Magyarországról, tehát nemcsak a mai területünkről 900 ezer embert, katonákat, civileket, nőket, tizenéves gyerekeket is tömegesen hurcoltak el a Szovjetunió lágereibe. Csak a kilencvenes években kezdhettünk el beszélni a szörnyűségről, amely szovjet részről nem csupán munkaerőpótlás volt, de népirtás is. Erről kérdezi a kutatót, Bognár Zalán történészt, egyetemi docenst csütörtökön a Karcolatban 13 órakor Perjés Klára. A műsort 22 órakor megismételjük.
Az 1935-ös választásokat például a Szudétanémet Párt nyerte meg Csehszlovákiában – emlékeztetett Bognár Zalán. A szláv korridor A négy győztes hatalom – Franciaország, Olaszország, Nagy Britannia és az Egyesült Államok – saját érdekeinek és súlyának megfelelően vett részt a béke feltételeinek meghatározásában – kezdi a nagyhatalmak Trianonban vállalt szerepét magyarázni a történész. Olaszországnak nem volt sok befolyása az eseményekre, a győztesek között a leggyengébb országnak számított. Azt sem tudta elérni, hogy az 1915-ös londoni szerződésben neki ígért Dalmáciát megkapja, sőt azt az Adriai-tenger túlpartján, vele szemben konkurensként francia-brit bábáskodással kialakított nagy délszláv állam, a Szerb-Horvát-Szlovén (1929-től Jugoszláv) Királysághoz csatolták. Magyarországgal kapcsolatban elsősorban az volt az érdekük, hogy ne jöhessen létre a Habsburg restauráció, amely kiindulópontja lehet a Monarchia "újraélesztésének" – mondta a történész. Mégis leginkább az olasz ellenkezésen bukott meg Benes szlávkorridor-terve.
BOGNÁR ZALÁN (1963) történész, egyetemi docens, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának alelnöke. E kötet a katona-hadifoglyokkal, a tömegesen, ítélet nélkül szovjetunióbeli kényszermunkára elhurcolt civilekkel, vagyis a "málenkij robotosok"-kal és a politikai rabként elhurcoltakkal kapcsolatos több mint huszonöt éves kutatásainak eddig megjelent, valamint új írásainak válogatott, egyes régebbi tanulmányoknál a legújabb kutatási eredményekkel frissített gyűjteménye. A tanulmányok, cikkek a GUPVI hadifogoly- és internálótáboraiba, vagy a GULAG börtöneibe, lágereibe, rabtelepeire kerültek különböző csoportjainak a sorsát mutatja be a fogságba vetéstől a magyarországi gyűjtőtáborokon, illetve börtönökön keresztül a fogságból való szabadulásig: a halálig vagy a hazatérésig. A szerző egyben betekintést nyújt abba, hogy a (hadi)fogolykérdés a (hadi)fogságba kerültek milliós nagysága miatt milyen nagy jelentőséggel bírt a világháborút követő években Magyarországon, ennélfogva hogyan vált a magyar társadalom egyik legégetőbb, legfontosabb ügyévé, s került a pártpolitikai küzdelmek ütközőterébe.
Nemzeti ünnepünkön számos református kitüntetett és díjazott kapott állami elismeréseket, köztük Bogárdi Szabó István korábbi dunamelléki püspök is. 2021. március 15-én Kossuth-díjat kapott Lovász Irén népdalénekes, néprajzkutató, érdemes művész, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézetének egyetemi docense Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, a népművészet identitásmegőrző szerepe mellett a népdaléneklés lélekgyógyító és közösségformáló erejét is elhivatottan hirdető, kiemelkedő előadóművészi, kutatói és pedagógiai életműve elismeréseként.
Mindezek mellett a legújabb kutatási eredmények fényében alapos, adatgazdag részletességgel vezeti be az olvasót a különböző fogolyveszteségek létszámának nagyságába. A kötet a több, mint huszonöt levéltárban és egyéb gyűjteményben folytatott kutatások mellett több száz visszaemlékezésen - köztük a szerző által készített több tucat interjún -, valamint a témához kapcsolódó szakirodalom eredményeinek felhasználásán alapul. Kiadás éve: 2018 Oldalak száma: 412 oldal Kötésmód: ragasztókötött ISBN: 9786155721076 EAN: 9786155721076 Oldal frissítés: 2021. febr. 08.