Mind azt mondod, te ügyetlen, Hogy érted vagyok kedvetlen, Se nem érted, se nem másért, Csak a sok idegen szájért, Salalala-lala… Azt gondolod, te csipás, Hogy engem nem szeret más, Szeret engem még más is, Náladnál szebb virág is, Fölszántatom a füzesi fõutcát, Vetek bele piros pünkösdi rózsát, Magamat is belevetem virágnak, Aki szeret, szakasszon le magának. Rég megmondtam barna babám, ne szeress, Nincs egyebem, mit a két karom szerez, Keress olyat, kinek ökre, szekere, Gazdagítsad a patikát belõle. Ha meghalok, meghagyom a babámnak, Ne sirasson hétköznap, csak vasárnap, Akkor is csak jobb szemével sirasson, Bal szemével babájának kacsintson. Végigmentem a füzesi temetõn, Eszembe jutott a régi szeretõm, Jaj, Istenem, hogy is jutott eszembe, Három éve, hogy el van már temetve. Dalok 4. - Magyar népdalok. Édesanyám, beteg vagyok, Fáj a szívem majd meghalok, Édes fiam ne halj meg, de ne halj meg, Inkább házasodjál meg, sajlalala. Édasanyám fia vagyok, A szép lányért élek-halok, A szép lányért élek-halok, salala, Add el apám a házadat, salala, Házasítsd meg a fiadat, salala.
Harmatos a csokros rózsa levele, Csak egy kislányt neveltek a kedvemre, Ezt a kislányt nem adnám az anyjáért, Az anyjának a mennybéli jussáért. Ez a kislány mind azt mondja, vegyem el, De nem kérdi, hogy én mivel tartom el, Eltartanám tiszta búzakenyérrel, Havas alji szép tiszta folyóvízzel. Száraz fából könnyû hidat csinálni, Jaj, de bajos hû szeretõt találni, Mert akadtam szeretõre, de jóra, Ki elkísér a bánatos utamra. Kidõlt a fa mandulástul, ágastul, Kis angyalom, meg kell váljunk egymástól, Úgy elválunk kis angyalom egymástól, Mint a csillag fényes ragyogásától. Adj egy kicsit, te Kati, Az Isten megfizeti, Az Isten megfizeti, de fizeti. Hogy így élem világom, de világom. Szívembõl azt kívánom, de kívánom. Három kupa máléliszt, Megcsókolt egy gazdatiszt, Megcsókolt egy gazdatiszt, de gazdatiszt. Ha megcsókolt, õ bánja, Õkerül a kórházba, Õ kerül a kórházba, de kórházba. Népdal « Magyar népdalok szövegei. Mind azt mondják az irigyek, Hogy nem élek többet én, De én azért nem haragszom, Adok korpát a kutyának, Vége van az ugatásnak, salala.
.. A kosaradban összesen -nyi áru van. Csökkentsd a szállítási költséget! Külföldi rendelés: a rendelés feladásakor tudjuk felmérni a szállítási költséget a csomagod súlya és az ország alapján, így miután feladtad a rendelést, küldünk neked egy díjbekérőt vagy – ha a bankkártyás fizetést választottad –, egy linket a szállítási költséggel kiegészítve. Számlázáskor a célország ÁFÁ-ját kell alkalmaznunk, így a fizetendő összeg eltérhet a rendeléskor látott összegtől. Figyelem: a határidőkre mindig nagyon figyelünk, de ha neked egy szülinap vagy más jeles alkalom miatt a lehető leghamarabb szükséged van a csomagra, kérjük, írd be a megjegyzés rovatba! Népdalok – Külföldi Magyar Cserkészszövetség. Kollégáink mindent megtesznek, hogy minél hamarabb kézbe vehesd. Személyes Futárszolgálat Pick-Pack Pont 0 - 4000 ingyenes 1090 Ft 890 Ft 4000 - 8000 790 Ft 690 Ft 8000 - ingyenes
(Ördöngösfüzes) Ne bánd, édes virágom, Hogy így élem világom, Éljed te is, nem bánom, Szívembõl azt kívánom, Sajla-lala… Én is voltam valaha, Szépasszonynak kocsisa, De megrúgott a lova, El sem felejtem soha, Le az utcán, le, le, le, Le a falu végére, Ott árulják a rózsát, A szép csokros violát, Gyere rózsám, végy egy párt, Kössél nékem bokrétát. Megyek az utcán lefelé, Senki se mondja, gyere bé, Csak egy kislány mondta nekem, Gyere be te szerencsétlen. Ez az utca bánat utca, Bánat kõbõl van kirakva, Az én rózsám kirakatta, Hogy én sírva járjak rajta. Nem járok én sírva rajta, Járjon, aki kirakatta, Járjon, aki kirakatta. Árok, árok, de mély árok, Nem gondoltam, hogy így járok, Beleestem, benne vagyok, Egy kislánynak rabja vagyok Mindenféle szeretőm volt, hopp, Csak még cigánylegény nem volt, hopp, Már ezután abban járok, cigánylegényre találjak, Salala-lala. Túl a vízen mandulafa virágzik, Mandulája vízbe hull és elázik, Az én éltem fájáról is lehullott, Az a virág, amely szépen virított.
Ami a dal szerzőjét illeti, én az utóbbira szavaznék. S máris helyben vagyunk, ami a "természetes lovaglás" az "erőszakmentes lókiképzés" vagy a ló és lovas közti bizalomra épülő kapcsolat eredetét illeti. De álljon itt egy furcsa ellenpélda: Hova lett az iménti harmónia? Rúg-vág a ló, szorítja sarkantyúzza a lovas. Ugyan kinek jutna eszébe egy ilyen ló lábai elé feködni? A rajcsúr (Reitschule) szó világossá teszi, hogy az osztrák seregbe besorozott katonáról van szó, akit idegenség vesz körül, lovat és lovasát idegen rendszerbe kényszerítik. Bizonyságul íme a haramdik versszak: Ha azt hinné valaki, hogy a katonasággal szükségképpen együttjáró fegyelem zavarja meg a más dalainkban szépen megnyilvánuló ló és lovas közti harmóniát, ki kell mondjuk, hogy ez tévedés. Erre is dalaink közt találunk bizonyságot: Ebben a kuruc nótában - bár ez is katonás - a ló mégis együttműködő, segítő társként, s nem ellenszegülő, legyőzendő, megfegyelmezni való ellenfélként mutatkozik. Csakhogy itt a katonaságot a "hazáért és szabadságért" önként vállaló huszárról, s nem az idegen hatalom által katonasorba kényszerített emberről van szó.
A ló népmeséinknek is gyakori szereplője, s mindig a jó oldalán áll, mindig segíti a gyengét, a főhőst. A lóval való kapcsolat mindig harmónikus. A lovat nem kell kényszeríteni, bántalmazni. A gyakori fordulat: " Mit parancsolsz, kedves gazdám, úgy menjünk, mint a szél, vagy mint a gondolat " - tökéletes kifejezője ennek. Így áll ez a Mirkó királyfi című mesében is. Mert a huszár a nyeregbe Bele van teremtve, Mint a rozmaring a jó földbe, Sej, belegyökerezve. Ne sirasson engem senki, Jól vagyok tanítva, Sem léptébe de sem vágtába Sej, le nem esem róla. Mikor katonává lettem, kis pej lovam felnyergeltem, bevezettem a rajcsurba, rúgott vágott kesely lába. Kapitány úr káromkodik, hogy a lovam nem jól ugrik, szoríjja meg a derekát, vágja bele sarkanytúját Panaszolom a tisztemnek, nincs ereje a testemnek. Komisz kenyér, só nincs benne, nincs a huszárnak ereje Fakó lovam a Murza Lajta vizét átússza, Császárt hogyha megkapom, Bécs váráig ugratom Ne karéjozz magyar huszár, Mert leesel róla, Nincsen itt a te édesanyád Sej, aki megsiratna.
2016. augusztus 29. 09:46 MTI Négyszázhetvenöt éve, 1541. augusztus 29-én - a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel - foglalta el a török Buda várát. A Magyar Királyság fővárosa majdnem másfél évszázadig maradt kezükön, a Szent Liga seregeinek csak 1686-ban sikerült visszafoglalniuk. Az 1526. 1541 augusztus 29 janvier. augusztus 29-én a török ellen vívott mohácsi csatában elbukott a középkori magyar állam. II. Lajos király menekülés közben vesztette életét, a csatamezőn holtan maradt hét főpap, a főispánok többsége és a magyar főnemesség színe-java. Nagy Szulejmán szultán szeptember 11-én vonult be a védtelenül maradt Buda várába, és falai között ülte meg a legnagyobb iszlám ünnepet, a kurban bajramot. Ezután kevéssé ünnepi napok következtek, Budát és Pestet is kifosztották, majd felgyújtották, a két város három napig égett. A törökök szeptember végén hazaindultak, és a kortársak nagy meglepetésére helyőrséget nem hagytak hátra. Szulejmán célja ugyanis a hadjárattal nem az ország végleges elfoglalása volt.
Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541 májusában vette ostrom alá a várat. Nem sokkal később Szulejmán is megindult Isztambulból, hogy megvédje János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és legyőzték Roggendorfot. A szultán a fősereggel augusztus 26-án érkezett meg a már felszabadított vár alá, amelyet hadai szoros gyűrűbe fogtak, és a környéket feldúlták. 1541 augusztus 29 online. Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát a kezéből, de bevétele érdekében cselhez folyamodott. Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait (Fráter Györgyöt és az ország leghatalmasabb főurát, Török Bálintot), számos más főurat és a budai magisztrátust, hogy "megtanácskozza velük Magyarország sorsát". A meghívottak ugyan gyanakodtak, de a meghívást nem utasíthatták vissza. Tiziano festménye Szulejmánról 1530 körül 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján díszes menet vonult a török uralkodó sátrához, ahol a szívélyes fogadtatás után a vendégeket asztalhoz ültették.
Budapest (MTI) - Négyszázhetven éve, 1541. augusztus 29-én - a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel - foglalták el a törökök Buda várát, a Magyar Királyság fővárosát. Az MTVA-Sajtóadatbank háttéranyaga: A törökök 1526. augusztus 29-én Mohácsnál döntő győzelmet arattak, a védtelenül maradt budai várat azonban csak kifosztották és felgyújtották. A csatában elesett II. Lajos halála után előbb Szapolyai Jánost, majd a Habsburg-házi I. Ferdinándot is királlyá választották: a trónért folytatott viaskodásuk tovább gyengítette a törököknek amúgy is kiszolgáltatott országot. A magára hagyott, védekezésre képtelen Buda 1529. szeptember 8-án rövid ostrom után újból török kézre került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai Jánosnak. A két ellenfél 1538-ban Váradon titokban békét kötött, ennek értelmében Szapolyai halála után a korona Ferdinándra szállt volna. Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a későbbi János Zsigmond erdélyi fejedelem), akit I. 1566. augusztus29: Szigetvár ostroma | www.mohacsi-csata.hu. János néhány héttel később bekövetkezett halála után hívei - az isztambuli porta jóváhagyásával - királlyá választottak.