A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században (30 éves háború, spanyol örökösödési háború, osztrák örökösödési háború, hétéves háború). Magyarország a kora újkorban (1490-1790) A mohácsi vész és az ország három részre szakadása. A három országrész berendezkedése. A várháborúk (1541-1568). Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete. Bethlen Gábor fejedelemsége. Zrínyi Miklós tevékenysége és a török kiűzése Magyarországról. A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei. Demográfiai és etnikai változások a 18. században. Mária Terézia és II. József reformjai. Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon. Fasizmus jellemzői tétel alkalmazása. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914) Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései. A napóleoni háborúk fordulópontjai. A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán.
Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. A magyar külpolitika a két világháború között. Horthy-korszak politikai rendszerének főbb jellemzői. A válság hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években. Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések a Horthy-korszakban. Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. A klebelsbergi oktatás- és kultúrpolitika. Az antiszemitizmus megjelenési formái és a "zsidókérdés" Magyarországon. Magyarország a második világháborúban: Magyarország a náci birodalom árnyékában. A területi revízió lépései. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. Kállay Miklós miniszterelnöksége. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. Olaszország és a fasizmus -. A holokauszt Magyarországon. A jelenkor (1945-től napjainkig) A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői. Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (belini válság, Korea, Kuba, Vietnám).
A 19. század eszméi: liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus. Az egységes Németország létrejötte és nagyhatalommá válása. A szövetségi rendszerek kialakulása. Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől az első világháborúig. Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei. Az ipari forradalmak társadalmi hatásai (demográfia, életmód, nők helyzete). A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A nemzeti eszme a reformkorban. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei. A Zsidó Vallás Fő Jellemzői Tétel - A Zsidó Valls Fő Jellemzi Tétel City. Népek, nemzetiségek (pl. :németek, zsidók, szlávok) szerepe a forradalom és szabadságharc eseményeiben. A kiegyezéshez vezető út. A kiegyezés tartalma és értékelése. A polgári állam kiépülése Magyarországon (közigazgatás, közegészségügy, iskolahálózat).
Gyarmati rendszer felbomlása Indiában. A Kínai Köztársaság létrejötte. A közel-keleti helyzet összetevői, az izraeli állam. A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország újraegyesítése. Az európai integráció főbb állomásai (bővülés és elmélyülés) Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése. A globális világgazdaság ellentmondásai. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig Magyarország szovjetizálása (1945-1949) Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban. Fasizmus jellemzői tetelle. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a megtorlás. A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései. A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. A rendszerváltozás főbb eseményei. A közjogi rendszer átalakítása (1990-2011) A piacgazdaságra való áttérés és következményei.
Bírálta a szocializmust, a parlamentáris demokráciát és a bolsevizmust is. Rendet, munkát ígért a felbolydult országnak. Olaszországban már a XIX. Században szokás volt, hogy a különböző politikai csoportok fascióknak nevezték magukat. ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY EMELT SZINTEN -. A latin fasces, a vesszőnyalábba kötött bárd a római állami testőrök díszfegyvere volt, alkalmas az egység és az összefogás erejének jelképezésére. M ussolini részben meglévő szervezetek segítségével országos hálózatot teremtett. Ugyanakkor megszervezte pártja fegyveres alakulatait is. Mussolini hatalomra jutása: Mussolini 1922-ben elérkezettnek látta az időt a fasiszta forradalomra. Októberben Nápolyba rendelte csapatait, s 50 ezres serege felett meghirdette a "marcia su Roma", azaz a menetelés Rómába jelszavát. Ennek értelmében be kellett vonulniuk a fővárosba, hogy kikényszerítsék Mussolini kinevezését. A király a kérvényezések ellenére nem járult hozzá az ostromállapot bevezetéséhez, Így a hadsereg tétlenül nézte a fasiszták bevonulását, a király pedig 1922.
gazd. -i fejl. figyelhető meg. Hitler 1924-ben szabadult a börtönből és röviddel ezután újjáalakította pártját, a náci pártot. Hitler, aki végigharcolta az, a háború után került kapcsolatba a munkáspárttal, melynek tagja, majd ' 21-től vezetője volt. A párt az ő javaslatára vette fel az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) nevet. A gazdasági világválság éveiben a munkanélküliség, az életszínvonal csökkenése, a kis- és középüzemek tömeges tönkre menetele radikális változások követelésére mozgósította a tömegeket. A mérsékelt, un. középpártok befolyása és tekintélye csökkent és a munkásmozgalom is vesztett népszerűségéből. Fasizmus jellemzői tête de liste. Ugyanakkor a szélsőjobboldal, az NSDAP befolyása rendkívüli mértékben megnőtt. A nemzeti és szociális követelések demagóg felkarolása a válság idején a munkásság egy részére is hatással volt. Főként azonban a kispolgári és középrétegeket nyerték meg. A hatalmi elit azért támogatta őket, hogy segítségével elkerüljön egy esetleges baloldali fordulatot. Megerősödésükhöz hozzájárult a német munkásmozgalom megosztottsága is.
Ausztria után Hitler következő célpontja Csehszlovákia volt. A kérdés rendezésére 1938 szeptemberében Münchenben négyhatalmi (német-francia-angol-olasz) konferenciát hívtak össze. Hitler, Daladier, Chamberlain és Mussolini által aláírt Müncheni Szerződésben Németországnak ítélték (Csehszlovákia beleszólása nélkül) a túlnyomórészt németek lakta Szudéta-vidéket. Hitler a maradék Csehszlovákiát átmeneti képződménynek tekintette: egy nappal azután, hogy 1939. március 14-én Pozsonyban kikiáltották a szlovák állam megalakulását, 15-én a német hadsereg bevonult Prágába (elfoglalva egész Csehországot) és Cseh- és Morvaországot "védnökség" (protektorátus) alá vonva bekebelezték a Német Birodalomba. Az angol és francia vezetés, mely az ún. "megbékéltetési politikát" követve eddig szemet hunyt a német terjeszkedés felett, megelégelte azt, és az újabb kiszemelt áldozat bekebelezését már nem nézte el németeknek, így a "villámháború" első napján, 1939. szeptember 1-jén hajnalban a II. világháború is elkezdődött.
Nincs is jobb annál a nagy kánikulában, mint a kertünkben, a teraszon élvezni a napsütést és a kellemes időjárást. Már kora tavasszal elkezdhetünk azon gondolkodni, hogyan is alakítjuk át a teraszunkat, az erkélyünket, hogy néha ott étkezzünk, pihenjünk, olvassunk, napozzunk, egyszóval maximálisan kiélvezzük a nyári hónapokat. Ha szeretnénk a nyugalom és a béke szigetét a teraszon megteremteni, akkor erre nagyon sok lehetőségünk van, hiszen nagyon sokféle stílusú, anyagú és színű kerti bútorokat és kiegészítőket szerezhetünk be, amelyek hangulatossá tehetik a teraszunkat és az erkélyünket. Kültéri asztalok, székek és napernyő A kültéri bútorokkal kapcsolatban alapvető követelmény, hogy kényelmesek, stílusosak és az időjárási viszonyokkal szemben ellenállók legyenek. Nyári hagymás virágok rajz. A minőségi kültéri bútorokkal nagyszerű szabadtéri életteret alakíthatunk ki. A terasz és erkély bútorok kiválasztásakor a méret kulcsfontosságú szempont. Kisebb terek esetén az úgynevezett bisztró étkező asztal és székek javasoltak, amelyek meleg és meghitt környezetet teremtenek és ezek 2-4 fő számára alkalmasak és az erkélyen is elférnek.
Illatos hunyor Amit tudni érdemes az illatos hunyorról Talaj Jó vízáteresztő, humuszos, nedves talajban érzi jól magát. Vízigény Átlagos Szárazságtűrő Nem Virága Zöld – télen és tavasszal virágzik (január– március) Magasság 10-45 cm Szélesség 10-30 cm Télállóság télálló -30 fok alatt is Gondozás Nem szereti az átültetést. Ősszel mulcsoljuk a téli hidegek ellen. Szaporítás Tőosztással és magról szaporítható. Nyári hagymás virágok nevei. Kesztyűt használjunk! Növények, amikkel jól mutat társításban Árnyékliliom (Hosta), Páfrányok, Tündérvirág (Epimedium), Gyöngyikés gyepliliom (Liriope muscari), Turbántok (Tiarella), Poloskavész (Actaea) Pirosló hunyor gondozása (Helleborus purpurascens) A pirosló hunyor is mérgező növény, mely őshonos a Kárpát-medencében. Magyarországon védett faj. Jó vízáteresztő, humuszos, nedves talajban érzi jól magát. Pirosló hunyor Készítette: User:Pipi69e – A feltöltő saját munkája, Közkincs, Amit tudni érdemes a pirosló hunyorról Talaj Jó vízáteresztő, humuszos, nedves talajban érzi jól magát.