Hál' Istennek nincs tüdőgyulladása! A koronácska mizéria kezdetén volt egy 4 fős család, akik 5 napig 39-38 fokos lázon estek túl a fenti hidegrázós, stb. tünetekkel. Kormányzó Úr Több betegem is kérdezte a cikkek olvasása után, hogy miért nevezem Posta Imrét Kormányzó Úrnak? Kaló Jenő: A gyógyulás szelencéje 1-3. kötet együtt - Vatera.hu. Történet: 2014-ben küldtem Neki egy pár soros levelet és abban jeleztem, hogy számomra Ő Magyarország Kormányzója és kértem, hogy legyen is méltó ehhez a feladathoz. Ezt a levelet nemrég találtam meg, amikor Imruskával egy másik, újonnan hozzákapcsolódó emberrel való 2014-es levélváltásomat kerestük. A szösszenetből az is kiderült, hogy 2009 óta követem az ő honlapját. Ezt a kitartást 3 laptopom és 1 vinyóm bánta. Egyszer próbáltam a kisebbik lányom laptopjával felmenni a honlapra és kék halállal azonnal meghalt. (Csak arra nem számítottak az édes-aranyos csúnyabácsik, hogy mind az uram, mind a gyermek a laptop szétszedésében és újratelepítésben igencsak ottvan. ) Pénteken meghallgattam Kaló Jenő YouTube videóját Bolygók a Jelekben a Jupiter címmel.
A képzés nem asztrológiai, hanem párkapcsolatot, Tanulmányaim | Molnár Ildikó Kalo Jenő, az asztrológia tanárunk mutatta ezt nekünk. Mivel mi egy együtt jártunk párommal hozzá, könnyen elfogadtattam vele, hogy írjunk egy listát. Neked ehhez esetleg egy meghitt, kellemes beszélgetést, vagy egy finom ebéd közbeni jó hangulatot kell teremteni. Párom a tükröm A Megfélemlítő, a Vallató, a Zárkózott és a KALO JENŐ: Párom a tükröm Időpont: 14. 00–14.
Horváth Jenő 1947–48-ban igazgató-rendezőként, majd 1955–56-ban főrendezőként dolgozott a Szegedi Nemzeti Színházban. A forradalomban való részvétele miatt eltávolították a színházból, és börtönbüntetésre ítélték. A Szegedi Tükör emlékírása. "Apám kommunista művész volt. A rendszer megváltásának álma sodorta a forradalomba, s lett annak egyik szegedi vezetője. Három és fél évet ült ezért az álomért" – írta édesapjáról Horváth Péter író, rendező. A forradalmi néptanács titkára Korabeli újságcikkek alapján néztük meg, mi történt Horváth Jenővel, mit írt a helyi sajtó a színész-rendezőről 1956 októbere és 1958 márciusa között. 1956. október 23-án este Bicskey Károly szavalta el a Nemzeti dalt a Szegedi Nemzeti Színház előtt, az összegyűlt tömeg pedig a színész után mondta az eskü szövegét. Aznap a Horváth Jenő (kis képünkön) rendezte Szent Johannát játszották, de "a nézőközönség a külső események, a város forradalmi arculata és a belső, a Shaw-darab hatására igaz szívből tüntetett az igaz ügy mellett".
Vagy épp ellenkezőleg? A soha fel nem adás szilaj gesztusával van dolgunk? Rejtély. Na, de térjünk vissza a tényekhez, ahhoz, hogy a szavazását követő utcai sajtótájékoztatón miről beszélt a két képviselőjelölt. Lázár szűkszavú volt, ledarálta, hogy: a békére és a biztonságra szavazott (és nem tette hozzá, hogy "ez nem más, mint a Fidesz", és azt sem tette hozzá, hogy "ez nem más, mint Orbán Viktor") "Márki-Zay úr egy még hozzá is méltatlan lejárató" megoldást alkalmazva a kampány utolsó két napjában telepakolta a választókerület postaládáit "lázározó szórólapokkal" kéri a választókat, ne hagyják magukat becsapni mindenki menjen el szavazni, és ha leszavazott, ezt a hírt ossza meg ismerőseivel a Facebookon.
Szerintem alapvető, hogy ha valaki műsorra készül, akkor bizonyos levelezéseket, életrajzi adalékokat, a repertoár tágabb környezetét is behatóan tanulmányozza. A növendékei hogyan reagálnak a személyes példájára? Mosonyi munkássága mintha fehér folt lenne a fiatal muzsikusok számára. Pedig az ő személye különösen fontos Erkel Ferenc, Aggházy Károly és Ábrányi Kornél mellett. A Zeneakadémia létrejöttében igen jelentős szerepe volt, a Nemzeti Zenede, a Zenészeti Lapok működtetésében szintén. Három évvel ezelőtt Tokióban róla is előadást tartottam, és azóta is érdeklődöm iránta. Az Ábrányi Kornél által szerkesztett Zenészeti Lapok hasábjain híres vendégművészekről tudósítottak, akik Magyarországon játszottak, mint például Debussy, Brahms, Clara Schumann, Rachmaninov, Emil Sauer és még sorolhatnám. Ábrányi egyébként Chopinnél tanult, de Liszttől is vett órákat. A Zenészeti Lapok at 1860-ban alapította és 1876-ig főszerkesztette. A 19. század második felében Magyarország fantasztikus kulturális központ volt, hogy csak azt említsem: itt mutatták be Brahms B-dúr zongoraverseny ét.
Farkas Norbert / Lázár János és MZP ma és az utóbbi napokban is gyakran sajnálkozott a mindent elöntő kampánymocsok miatt. Mi két negatív kampányelemet tárunk olvasóink elé, egyet onnan, egyet amonnan. Farkas Norbert / Az ellenzék kampányfurgonját ma hajnalra ismeretlenek telefestékfújózták: MZP tekintete, orra s álla fekete csíkot kapott, feje fölé a "VÉGE" fölirat került; Orbán Viktor portréja mellé, ahol eredetileg az állt, hogy "hazudik, ezért fél vitázni", a módosítás után a "CSAK Ő" olvasható. Lázár János befeketítése kreatívabban zajlott: az ellenzéki aktivisták a kampányfinisben számos vásárhelyit ajándékoztak meg módosított magyarkártya paklival: a hátoldalakon sátáni Lázár portré mellett a horrorfilmekből ismert betűtípussal "MENNYIT IS ÉRSZ? " szöveg utal a képviselő legbalszerencsésebb karriert befutott mondatára. A lapok frontja a megszokott kollekció a tűz mellett didergő makk ásztól a kardjára támaszkodó tök alsóig; a plusz rajtuk annyi, hogy minden figura kapott egy-egy képregényes buborékot egyedi szövegekkel, mint például "a Tenisz szövetség elnökévé tettek, hisz láttam már teniszütőt, ehhez is értek!
Mindig utánanézek nemcsak a szerző korának, hanem annak is, hogy a kiszemelt darab melyik alkotói periódusban született. Minden muzsikus bír valamilyen általános tudással, amit az évek során elsajátított. A kutatás, búvárkodás adta pluszra részben a személyes attitűdöm miatt van szükségem, részben pedig azért, mert az egyetemi oktatói munkámhoz éppúgy hozzátartozik, mint a pódiumművészi tevékenységemhez. A doktori iskola oktatójaként, a doktori tanács tagjaként is a kutatás a fő területem. Rengeteg előadást tartok különböző egyetemeken. Legutóbb, pár héttel ezelőtt egy japán egyetemnek online előadáson számoltam be jeles Liszt-kortárs magyar szerzők műveiről, olyanokról, mint Ábrányi Kornél, Aggházy Károly, Mosonyi Mihály, Adler Vince, Carl Filch. Számtalan új kérdés adódik, ami az embert ilyenkor foglalkoztatja. Azért a nap elég hosszú, és könnyebbség, hogy bárhol vagyunk, a tabletünkön, a telefonunkon, számítógépen, az interneten sok minden fellelhető. Ha valamit nem tudok, azonnal megnézem, és ez a fajta kíváncsiság szerintem szép lassan előrevisz.