A humor igazi nagyágyúival, azaz Körmendi Jánossal, Gálvölgyi Jánossal, Laár Andrással, Galla Miklóssal valamint a Bokros Lajost szidó Kern Andrással kacarászhattuk át magunkat egy reményekkel teli, új esztendőbe a elindulásának évében. Tavaly ilyenkor, az év utolsó napján olvasóink nagy örömére együtt idéztük fel itt a hasábjain, milyen jó kis szilveszteri kabarék voltak annak idején a Kádár-korszakban és a rendszerváltás utáni években. 2018-ban azt idéztük fel, mit néztünk 1988 szilveszterén a tévében, 2019-ben pedig az 1989-es szilveszteri műsorkínálatot elevenítettük fel, így a nosztalgikus múltidézésünket most egy újabb tematikus szilveszteri összeállítással folytatjuk. Lássuk, mi ment a tévében anno 1995. december 31-én, a elindulásának évében! Forrás: RTV / Az 1995. december 31-i tévéműsor átböngészéséhez most is nagy segítségemre voltak a YouTube retróvideói mellett Ano tematikus tévéműsor-blogja, valamint az MTVA Archívum, ahol sok egyéb izgalmas érdekesség mellett beszkennelve megtalálható az 1957 és 2018 között megjelent összes Rádió- és Televízióújság is.
1995-ben a Cliffhanger - Függő játszmát tűzték műsorra, 22:10-es kezdéssel. 1995 szilvesztere azért is volt nagyon érdekes és izgalmas már gyerekként is, mert a '80-as évek olyan híres nagy nevettetői, mint a fentebb is emlegetett Mikó István, Körmendi János és Gálvölgyi János mellett már felsorakozott egy újabb tehetséges humoristageneráció is. Utóbbi csoport meredeken felfelé ívelő pályán száguldó, legfényesebb üstökösei voltak a L'art pour l'art Társulat tagjai is (az akkori felállásban: Dolák-Saly Róbert, Galla Miklós, Laár András és Nagy Natália). Jóllehet, az abszurd humor nagyágyúi már 1986-ban megalakították a Laár pour L'art Társulatot, országos ismertségre csak az első, 1991-es tévéműsoruk után tettek szert. Onnantól azonban nem volt megállás: Galla Miklós 1996-os kiválásig számos felejthetetlen Besenyő család-jelenettel és büntető szóviccel lett gazdagabb a magyar popkultúra. 1996 január 1-jén 0. 25-kor vette kezdetét az M1-en a totális őrület, vagyis a Vastyúk is talál szeget címen futó, emblematikus szkeccssorozat szilveszteri különkiadása, amelynek fergeteges humorpetárdáin kacarászva kedélyesen átnevetgélhettük magunkat egy reményekkel teli, új esztendőbe... A SZESSÖN különleges kiadásában ezúttal akasztjuk a hóhért: nem más püföli a dobot, mint a új videósorozatának munkatársa, a zenei és bulvár tévéműsorokat karcos hangon ekéző blogger, Péter Dávid!
Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Galla Miklós - többek között Pacsai Márk segítségével - újjávarázsolta az egész repertoárját és rövid időn belül már a harmadik szólóalbumát készítette el. Immár 21. századi, elektronikus hangszerelésben szólnak az ikonikus és kevésbé ikonikus dalok, nem beszélve a vadonatúj szerzeményekről. A lényeg azonban, hogy továbbra is mindegyik ironikus! A jelszó örök: a 21. században a számítógép is egy hangszer. A jól bevált recept szerint ismét javarészt új dalokkal jelenik meg Galla Miklós harmadik szólóalbuma. Az idők során szövegíró nagymesterré vált művész kacagtató rímek egész arzenálját vonultatja fel. Ismét van újjávarázsolt klasszikus, ikonikus Galla dal (Távirányítós Robin Hood) és ezúttal Tolcsvay László, Elton John és a Kraftwerk egy-egy dala került feldolgozásra. Természetesen a cédé végén megtalálható a szokásos Gallarchívum is, ezúttal 9 számos terjedelemben.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
A tavaszi hadjárat csúcspontja volt Buda visszafoglalása 2009. május 21. 13:24 MTI Százhatvan éve, 1849. május 21-én foglalta vissza a magyar honvédsereg Buda várát a császári haderőtől. Bár a a védők erejét alábecsülték, a győzelem elsöprő erejű volt. Feltámasztott 48-as emlékhelyek Pest-Budán: szobrok, márványtáblák, síremlékek. A magyarok örömét az ellenük szövődő szövetség sem ásta alá. A tavaszi hadjárat sikerei, a komáromi vár felszabadítása után a szabadságharc politikai és katonai vezetői - parázs vita után - Buda visszafoglalását tűzték ki célul, ez az elképzelés megfelelt a közvélemény várakozásának is, hiszen a főváros az ország szuverenitásának szimbóluma volt. A magyar sereg zöme május 4-én érkezett a fővároshoz, létszáma mintegy 31 ezer főt tett ki. Kmetty György hadosztálya még aznap rohamot kísérelt meg a vár ivóvízellátását biztosító vízmű sáncai ellen, de visszaverték, s a magyar tüzérség is hiába lőtte kis kaliberű tábori lövegeivel a Sváb-hegyről és a Nyárs-hegyről a vár falait. Kiderült, hogy a védők erejét alábecsülték, a remélt gyors és látványos győzelem elmaradt.
A módszeres ostrom május 12-én kezdődött, amikor megérkeztek a nehéz ostromágyúk, amelyeket a fővezér Görgei Artúr hozatott Komáromból. A hadsereg tüzérparancsnoka, Psotta Móric alezredes irányításával megkezdődött a réstörő és az ezt fedező ún. leszerelő ütegek helyének előkészítése és fedezéket készítettek a tábori ütegeknek is. A védők figyelmét a gyalogság látszattámadásaival terelték el és időről-időre lőtték a várat. Az új Élet reménysége - augusztus 20-át ünnepli a világ magyarsága. A budai várőrség parancsnoka, Heinrich Hentzi tábornok nehézágyúival kíméletlenül lőni kezdte Pestet, a katonai szempontból értelmetlen bombázás sok civil életét követelte és porig rombolta a pesti Duna-sort. Május 16-án reggel megszólaltak a magyar sereg ostromágyúi is, amelyek hatalmas rést törtek a várfal nyugati és délnyugati részén, a Fejérvári kapu környékén. 17-ére virradóra a honvédsereg támadásra indult, de a még túl magasan levő résen át a nem tudott behatolni a várba. A döntő roham május 21-én hajnalban kezdődött, először hajnali négy óra körül az I. hadtest a Krisztinaváros felől támadó csapatai jutottak be a várba.
Viszont, ha még messzebb megyünk a múltban, muszáj megjegyezni, hogy a Gellért-hegy nemcsak a katolikusok központja volt, de a néphit szerint a boszorkányoké is. Az 1686 után ideérkező német nyelvű betelepülők is úgy sejtették, hogy ez igaz lehet, a hegyet ugyanis Blocksbergnek nevezték, mely egyszerre utalt a Blockhausra, azaz a török erőd romjaira, illetve a német Harz-hegységben lévő Brocken hegyre, mely szintén a boszorkányok találkozóhelye volt. Buda visszafoglalása 184.html. A XVII. század végi és a XVIII. század eleji magyar boszorkánypereken meg is kérdezték az elítélteket a szeánszaikról, mire többen – persze kínzások hatására – bevallották, hogy bizonyos estéken a Gellért-hegyre repültek fel, ahol az ördöggel táncoltak, meg persze volt, akinek az ördög lovagolt a hátán.
Még Buda ostromakor lőhették ki. A jórészt ismeretlen költők művei közül ma Tandori Dezső fordításában mutatjuk be a legerősebbet. A főváros visszafoglalása hatalmas erkölcsi győzelem volt 1849-ben. Hentzi Pestet lövette, Görgei pedig Buda falait 17 napig - május 21. a magyar honvédelem egyik legdicsőbb napja. Buda visszafoglalasa 1849 . Komoly vita után indult a honvédsereg Buda felszabadítására 1849 tavaszán. Görgei megígérte, védőt nem hagy életben, ha az ostrom alatt a császáriak Pestet lövik.
Erre azért volt szükség, mert a Budai Várnak már a XVIII. század második felében is alig volt hadászati jelentősége. A Citadella épülete eredetileg egy olyan erődgyűrű része lett volna, mely körbevette volna Pest-Budát, és körbefutott volna a hegygerinceken, a két parton futó védművek közti kapcsolatot a Margit- és a Csepel-szigeten kialakított létesítmények teremtették volna meg. Ebből a grandiózus elképzelésből – anyagi okokból – végül csak a Citadella valósult meg. – A turisták utólagos örömére: az erőd bástyáiról jól belátható a város. – Ez is lényeges szempont volt, nem véletlen, hogy például 1815-ben, amikor ugyanitt felavatták a Budai Csillagvizsgálót (Uraniae), akkor I. Ferenc császár, III. Frigyes Vilmos porosz király és I. A dicsőséges tavaszi hadjárat csúcspontja volt Buda visszafoglalása a császáriaktól » Múlt-kor történelmi magazin » E-folyóirat. Sándor orosz cár nemcsak azért ment fel a Gellért-hegyre, hogy megnézze az építményt, hanem, hogy megcsodálja a panorámát. A Citadella is éppen ezért néz a városra, mert a katonaság így tudta ellenőrizni, ha Pesten valamilyen rebellió tört ki, vagy ha a Dunán – mint kiemelt felvonulási útvonalon – ellenség érkezett – Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés után okafogyottá vált ellenállókat keresni.
Emlékszem, az ablakok magasan voltak, és igen kevés fényt engedtek be, szóval eléggé sötét volt a tér. Persze érthető: a Citadella nem azért készült, hogy az emberek számára kényelmet nyújtson, hanem azért, hogy ágyúkat helyezzenek el benne, és jól védhető legyen. – Más országok hogyan viszonyultak a saját citadelláikhoz? – Azért egy példa erejéig még maradjunk itthon: a komáromi erődrendszert hoznám fel, melyet a Habsburgok szintén az 1848–49-es szabadságharc után fejlesztettek tovább – ugyancsak a Duna mindkét partján. Ez az épület egészen a rendszerváltásig szolgált. Ha viszont Bécset nézzük, az osztrákok pont a XIX. században számolták fel az erődítményeket, hiszen az egyre fejlettebbé váló nagyvárosban a katonai funkciók már okafogyottá váltak. Annak, hogy Bécset megtámadják, elég kicsi volt az esélye, erre utoljára a török csapatok voltak képesek még 1683-ban, három évvel Buda felszabadítása előtt. – Ha már ezt említi: miután 1686-ban a Savoyai Jenő vezette keresztény seregek kiűzték a törököt a várból, a helyszínen letelepedő Habsburgoknak miért lehetett vonzó a Gellért-hegy?