Azt azonban eddig nem tudták, hogyan keletkezett kénsavas pára és csapadék a kén-dioxidból. "Az eredményeink azt mutatják, hogy ez a nitrogén-dioxidnak köszönhető, amely szintén az égés mellékterméke" – írja Renyi Zhang, a kutatás vezetője a közleményében. A kutatók szerint valami hasonló történik jelenleg a gyorsan iparosodó ázsiai nagyvárosokban is. A londoni gyilkos szmog (1952). A különbség az, hogy Kínában igen magas az ammónia szintje is a közúti forgalom, valamit a műtrágyahasználat miatt, és emiatt nem képződik kénsav a kén-dioxidból. Azaz a levegő kevésbé savas, de azért a kén-dioxid és nitrogén-dioxid keveréke nem kevésbé káros. "Szerintem segítettünk a londoni rejtély megoldásában, és Kínának is adtunk egy pár tippet a levegő tisztítására: a nitrogén-dioxid és az ammónia-kibocsátás csökkentése például megakadályozná a szulfátok képződését. A kínai kormány azt ígéri, hogy mindent megtesz a csökkentésért, de ez időbe fog telni" – mondta Zhang. ( IFLS) Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Másrészt a múlt héten a Post Juliet Eilperin arról számolt be, hogy az EPA 20 százalékkal szigorította a koromszabályokat. Jason Samenow hozzájárult ehhez a poszthoz
Borsólevesszínű, az orrot és szemet csípő, szénfüstös levegő, amelyben csak méterekre látni. Ilyen volt 1952-ben a hírhedt londoni szmog, amely miatt több ezren lelték halálukat. A mai napig nem tudták, miért vált a füstköd ilyen mértékben halálossá, úgy tűnik azonban, most sikerült megfejteni a rejtélyt. 1952. december 4-ét írunk. Egy hideg anticiklon (magasnyomású légtömeg) ült meg London fölött. Mivel teljes volt a szélcsend, napokig ott is maradt. A várost másnapra sűrű, kéményfüsttel és kipufogógázokkal kevert köd takarta be, és bénította meg az életet. A borsólevesszínű levegő öt napon át borította London utcáit, ez alatt az idő alatt 150 ezer embert vittek kórházba, és a hivatalos jelentések alapján legkevesebb 4000 ember lelete halálát. A legújabb adatok azonban még ennél is nagyobb emberveszteséggel számolnak, és a halottak számát 12 ezer fölé teszik. Az emberek mellett több ezer állat is elhullott. Ijesztő, halálos, és nem mindennapi természeti jelenségek. Az 1952-es londoni gyilkos köd.. A tudósok sokáig nem tudták megmondani, pontosan mi miatt jöhetett létre, és hogyan válhatott ennyire veszélyessé a várost ellepő "gyilkos köd", ezúttal viszont új eredményekkel rukkoltak elő.
Forrás: Courtesy of Texas A&M University Ilyen volt az élet a szmog uralta Londonban Nem számít újdonságnak, hogy a kutatók a veszedelmes szmog kialakulását a tömeges széntüzeléshez kötötték, a lakosság a hideg időjárás miatt több szenet használt fel a szokásosnál. A helyzetet súlyosbította, hogy London külvárosában több széntüzelésű erőmű is működött. A levegő minőségét tovább rontotta a járművek kipufogógáza (a villamosokat több vonalon ekkoriban váltották fel a dízelüzemű buszok), és a La Manche felől is nagy mennyiségű szennyezett levegő érkezett. Amikor halálos köd uralta London utcáit. A levegő színe sárgásfeketére változott a nagy mennyiségű kátrányos koromrészecske miatt, amelyet a londoniak "borsólevesnek" neveztek el. A levegő páratartalma megközelítette a 100 százalékot. A szmog a harmadik-negyedik napon már annyira sűrű lett, hogy a szülők nem engedték gyerekeiket iskolába, mert eltévedhettek volna útközben. A szúrós szag csípte az orrot és a szemet, a korom fanyar ízt hagyott a szájban; ha valakinek okvetlenül el kellett hagynia otthonát, orrát és száját zsebkendővel takarta be.
Az itt szerzett ismereteket azóta valamennyi osztályban hasznosítjuk vagy oktatjuk is. 2008-ban avattuk fel a program kollégiumát, így jelenleg két kollégiumunkban tudjuk fogadni a diákokat. Nyíregyházi zrínyi ilona gimnázium és kollégium. Az iskola korszerű felszereltsége szintén lehetővé teszi a tehetséggondozás változatos formáit. Öt interaktív táblával, szeptembertől pedig a HEFOP-pályázaton nyert X-class teremfelügyeleti rendszerrel felszerelt számítógépes laborban képezzük diákjainkat. A Tehetségpont tervezett hatóköre és együttműködései Mivel gimnáziumunk a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány bázisiskolájaként is működik, ezért kapcsolatban állunk a megye többi középiskolájával is szakmai programok, továbbképzések, bemutató órák szervezésével. A tehetséggondozó program keretében rendszeresen kapcsolatot tartunk a megye általános iskoláival a programba való beiskolázás, a tehetségek korai felkutatása végett. Általános iskolások részére rendszeresen szervezünk nyílt napokat, pályaválasztási tanácsadást, megyei tanulmányi versenyeket.
5 évig voltam ott kolis, most kerültem el továbbtanulni Bp-re.. NAGYON JÓK AZOK A KOLIK!!!! MInden más koli valóságos putri, bármelyik után is.
Rovat Rovatok – 0 db találat
42/500-059 Márk Attila Olivér Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium Kiss Ernő utca 8. 42/504-697 Kovács Ágnes Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola Búza utca 1-3. 42/512-330 Károly Enikő Ridens Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Nyíregyházi Tagintézménye Széchenyi utca 34-38. 42/413-000 Varga Józsefné. Nemzetgazdasági Minisztérium által fenntartott szakképző intézmények. A Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium bemutatása - YouTube. Nyíregyházi Szakképzési Centrum Nyíregyháza, Dugonics utca 10-12. 42/512-371 Gurbánné Papp Mária NYSZC Bencs László Szakiskolája Tiszavasvári út 12. 42/420-157 Herczku Márton Géza NYSZC Zay Anna Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma Család utca 11. 42/512-380 Kelemen Lászlóné NYSZC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma Városmajor utca 4. 42/512-350 Szabó Attila NYSZC Bánki Donát Műszaki Középiskolája és Kollégiuma Korányi Frigyes utca 15. 42/508-870 Juhász Ferenc NYSZC Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Krúdy Gyula utca 32.