1952 telén rossz idők jártak az angol főváros lakóira. Hideg tél volt, aki nem akart megfagyni az fűtött. Erre pedig nagyrészt egy lehetőség adódott, a szén. A gyárak kéményei szintén okádták a füstöt. A város felett lebegő köd viszont nem engedte a füstöt felszállni. A levegő mérgező és gyakorlatilag alkalmatlan volt a légzésre. Maszkokat fabrikáltak maguknak az emberek, aki tudott gázálarcot viselt, még az eladásra a fővárosba szállított állatokra is raktak ilyet, hogy ne pusztuljanak el. 12000 ember halt meg azon a télen a szmogtól, főleg gyerekek, az idősek és a betegek közül kerültek ki az áldozatok. A hatóságok komolyan kezdtek foglalkozni a kérdéssel és intézkedéseket tettek, hogy ez ne történhessen meg újra. Gázfűtésre állították át a lakosság nagy részét, így jelentősen csökkent a szénfogyasztás. London, 1952: 12 ezer embert ölt meg a szmog | 24.hu. Egyetlen ember nem foglalkozott komolyan a problémával, Nagy-Brittannia akkori miniszterelnöke, Winston Churchill. Mit neki az időjárás szeszélyei... 13 évvel később, 1965-ben újra szembesültek a szmoggal, akkor már "csak" 750 ember vesztette életét.
Ennek egyik oka, hogy a kínai füstköd sokkal kisebb részecskéket tartalmaz, valamint igen magas a levegő ammóniatartalma. Egy pekingi kisfiú egy 2014. márciusi szmogriadó alatt Forrás: AFP/S. Ramis, V. Index - Tudomány - És akkor a londoni ködből gyilkos lett. Lefai "Kínában a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid az erőművekből, míg az ammónia a gépkocsik kipufogógáza és a műtrágyahasználat révén jut a levegőbe, utóbbi vegyület semlegesíti a savas kémhatást. Ennek köszönhető, hogy a kínai szmog alapvetően semleges kémhatású" – írta a kiadott sajtóközleményben Dzsang Zsen-ji, a tanulmány egyik szerzője. Bár a kínai szmog szintén ártalmas az egészségre, várhatóan nem fog a londonihoz hasonló tömeges pusztítást véghezvinni.
Ám a szulfátok keletkezésekor kénsav is képződött. Ki kellett állni az autóbuszok elé, hogy navigálják a sofőröket Forrás: Getty Images/Keystone Amikor a természetes köd és a szennyezés találkozott, létrejött a tökéletes környezet a szulfátok – és a kénsav – keletkezéséhez. A kénsavmolekulák összekeveredtek a vízpára részecskéivel. 1952 london köd teljes film. Az így létrejövő savas ködrészecskék elpárologtak, végül kisebb savas párarészecskék jöttek létre, amik szétterültek az egész fővárosban. A komplett folyamatot a Proceedings of the National Academy of Sciences című szakfolyóiratban mutatták be a kutatók részletesebben. Az eset a brit Tiszta Levegő Törvény (Clean Air Act) 1956-os megszületéséhez vezetett, a londoni köd pedig minden idők legpusztítóbb európai levegőszennyezéseként vonult be a történelembe. Miért nem tapasztalnak hasonlót Kínában? A legérdekesebb ugyanakkor, hogy a kínai nagyvárosok a világ legszennyezettebb településeihez tartoznak, mégsem tapasztaltunk idáig az 1952-es londoni tragédiához hasonló eseményeket.
London lehet ismert a száraz időjárás, de 1952 — ben a város tömör köd fedél fordult halálos, és senki sem tudta pontosan, hogy miért-eddig. öt napig 1952 decemberében egy köd, amely szennyező anyagokat tartalmazott, egész Londont beborította. Mire a sűrű ködfelhő feloszlott, több mint 150 000 ember került kórházba, és legalább 4000 ember halt meg. A kutatók most úgy becsülik, hogy a teljes halálozási szám valószínűleg több mint 12 000 ember, valamint több ezer állat volt., Halálos természete ellenére a gyilkos köd pontos oka és jellege nagyrészt rejtély maradt. A közelmúltban egy kutatócsoport meghatározta kialakulásának valószínű okait. A kutatók hosszú ideje összekapcsolták az égő szén kibocsátását a gyilkos köddel, de a szennyezés és a köd halálos keverékéhez vezető speciális kémiai folyamatokat nem tudták teljesen megérteni. Hogy kiderüljön, mitől lett gyilkos a köd, egy nemzetközi tudóscsoport Kínából, az USA – ból és az Egyesült Királyságból., a ködöt egy laborban állították elő laboratóriumi kísérletek és légköri mérések eredményei alapján Pekingből és Hsziánból, Kína két erősen szennyezett városából.
Ekkor jött létre a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola (melynek történetét M. Szabó Miklós külön kötetben is bemutatta - 201723??? ), a szolnoki Kilián György Repülő Tiszti Főiskola (az erről szóló, Fekete Istvánnal közösen írt kötetet lásd. : 201723??? ), valamint a budapesti Üllői úton működő Katonai Műszaki Főiskola. Ez utóbbi harminchárom esztendős történetét mutatja be Fekete László és M. Szabó Miklós, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóinak közös munkája. A könyv első harmada általában vázolja fel az előzményeket, valamint a vizsgált időszak (1967-99) nemzetközi, belpolitikai és katonapolitikai történetét, továbbá az 1966-67-es döntés-előkészítési folyamatot (ez a rész gyakorlatilag megegyezik a már említett két kötet első mintegy nyolcvan oldalával). Ezt követi az 1967-től 1990-ig Zalka Máté, majd onnantól 1999-ig Bolyai János nevét viselő Katonai Műszaki Főiskola történetének öt időrendi fejezetre osztott (1967-73, 1973-81, 1981-86, 1986-90, 1990-99) ismertetése. Megismerhetjük a felvételi eljárást, a képzés jellemzőit és főbb változásait, az oktatói kart, a hallgatói létszám alakulását, a művészeti és egyéb kiegészítő tevékenységeket, s az önálló intézmény megszűnésének körülményeit is.
Rendezze a listát: Cím Szerző Eladott darabszám Ár Kiadás éve E-könyv - A hadtudomány aktuális kérdései napjainkban I. M. Szabó Miklós A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédvédtisztképző Kara, valamint a Hadtudományi... 1 699 Ft Törzsvásárlóként: 169 pont Kosárba e-könyv: perceken belül A Kossuth Lajos Katonai Főiskola története 1967-1996 E kötet a Kossuth Lajos Katonai Főiskola történetének közel harminc évét foglalja össze.
A Magyar Honvédség halottjaként búcsúzunk professzor emeritus dr. Szabó Miklós nyugállományú altábornagytól, akit a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem saját halottjának tekint" - mondta búcsúbeszédében a dandártábornok. "Mindig az elsők között első voltál. Rólad, a napokban írt levélben, Szentes Tamás Széchenyi-díjas közgazdász, az osztály egyik jeles tagja a következőket jegyezte fel: a Hadtudományi Bizottságot ő formálta, és az ő vezetése alatt a Tudományos Bizottság lett osztályunk egyik legszorgalmasabb és leghatékonyabb bizottsága" – emlékezett meg az egykori rektorról dr. Csikány Tamás ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese a Magyar Tudományos Akadémia, illetve a magyar tudományos közélet nevében. "A tisztességhez, a becsületességhez, az egyenességhez való ragaszkodást, továbbá azt, hogyan kell a gyermekek jövőjét úgy biztosítani, hogy közben mindvégig megmaradunk az etika napfényes ösvényén, azt feltétlen tőle tanultuk meg.
Tudod, hogy nekem ez az életem! " Mit lehet erre felelni? S az óráit tartotta egészen máig – a haláláig. Ha valóságban nem is, de képletesen valóban a katedrán halt meg. Mert ez volt az élete; a hadsereg és a tisztképzés. Még emlékszem a régi akadémiai évnyitókra, amikor sok külföldi tisztet az anyanyelvén köszöntött. Emlékeznem kell a kilencvenes évek harcaira, melyeket beosztott tanárként nem is értettem. Miért kell beengedi a civileket a katonai egyetemre, miért kell ez a sok megfelelés az OH-nak a MAB-nak, meg kitudja kinek. Azóta tudjuk, hogy előremenekült, hogy a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia egyetemi rangját akarta megmenteni, hogy a tisztképzés is egyetemi szintű legyen. A legmagasabb szintű, hogy a tiszti hivatás vonzó és irigyelt legyen. Hogy a magyar tisztek ne csak itthon, hanem a világ válságövezeteibe kijutva becsületet szerezzenek a magyar névnek. Sok harcot kellett vívnia főnökeivel, kollégáival, akik nem értették meg, hogy a tiszti pálya értelmiségi pálya. Sokszor tűnt magányos harcosnak, de tekintélye szinte sérthetetlenné tette.
Program verzió: 2. 2358 ( 2017. X. 31. )
A megszokott módon a szerkesztők a szócikkeket félkövérrel szedték, ezt követi - adott esetben - a címszó magyar rövidítése, és az a szakterület, ahol a címszó előfordulása leginkább jellemző. Az értelmező részben áll a meghatározás, adott esetben több jelentést is feltüntetve. A szócikkek végén - szintén ott, ahol létezik - megtaláljuk a szinonimákat, valamint az angol megfelelőt is.