(1962) Horizon Pictures | Háborús | Történelmi | Kaland | Dráma | 8 IMDb A film tartalma Arábiai Lawrence (1962) 216 perc hosszú, 10/8 értékelésű Háborús film, Peter O'Toole főszereplésével, T. E. Lawrence szerepében a filmet rendezte Ray Lovejoy, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. T. Lawrence a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Török Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megtudja, a dolgok egészen máshogy festenek mint ahogy azt gondolta.
Oszd meg ezt az oldalt: Arábiai Lawrence Facebook Twitter Viber Messenger WhatsApp Telegram Skype Blogger Flipboard LinkedIn Reddit Buffer E-mail Gmail Műsorfigyelő Műsorfigyelés bekapcsolása Figyelt filmek listája Figyelt személyek listája Beállítások Hogyan használható a műsorfigyelő? Filmgyűjtemény Megnézendő Kedvenc Legjobb Filmgyűjtemények megtekintése
Értékelés: 10 szavazatból Az első világháborút lezáró párizsi békeszerződés idején tér vissza Európába az arab világban elképesztő népszerűségre és mitikus hírnévre szert tevő egykori angol archeológus, Arábiai Lawrence. Vele tart testi-lelki jó barátja, Fejszál uralkodó, a próféta közvetlen leszármazottja, aki a győztes hatalmak tárgyalásain kívánja elérni az arab nép önrendelkezési jogának nemzetközi biztosítását. A két fiatalember esélyei jók, hiszen korábban számos ígéretet kaptak, főleg az angoloktól. Az olaj- és területszerzés vágyától megmámorosodott franciák azonban damaszkuszi fennhatóságot akarnak teremteni maguknak az angolok asszisztálása mellett, és így az araboknak 1919-ben már csak az amerikaiak jelentik a reményt a független Szíria kikiáltására. A nagy kérdés az arab nemzet számára immár az, egyáltalán megbízhatnak-e bárkiben is, aki nem tartozik közéjük. Stáblista:
Bár sokszor felrótták neki azóta, hogy bizonyos pontokon történelmileg hiteltelen, és túlságosan nagy mértékben támaszkodott Lawrence személyes beszámolóira, később több brit levéltári forrás is megerősítette a kalandor által leírt mozzanatokat, de így is akadnak a történetben pontatlanságok, azonban a grandiózus látványvilág, a csaták, és főleg a kiváló alakítások elhalványították ennek tényét. Az Amerikai Filmintézet jelenleg a 7. legjobb filmnek rangsorolta, de olyan jelzőkkel is illették, mint " sokkolóan gyönyörű látványvilág, hibátlan történet ", ahogy a Sunday Telegraph fogalmazott, az Entertainment Weekly Peter O'Toole alakításától alélt el, és a jövő nagy sztárját látta benne, de gyakorlatilag nem volt olyan lap, mely ne zengett volna ódákat David Lean filmjéről, modern és időtálló mesterműnek titulálva. Az Arábiai Lawrence kétségtelenül a kalandfilmek egyik prototípusa, mozgalmas, látványos, izgalmas alkotás, nem hiába, a bemutatása óta eltelt közel hatvan évben többször is felújították, újravágták, és moziba küldték, 1989-ben a cannes-i filmfesztiválon, 2012-ben pedig Karlovy Vary-ban mutatták be ismét, hogy a közönség megbizonyodhasson, fénye mit sem kopott 1962 óta.
Hasztalanul igyekezett feletteseit meggyőzni az egységes arab állam létrehozásának fontosságáról, Szíria, Irak és Palesztina brit, illetve francia mandátum lett. A fáradt és csalódott Lawrence Oxfordba ment tanítani, de 1921 elején, amikor Irakban lázadás tört ki a brit uralom ellen, Winston Churchill hívására a gyarmatügyi hivatal tanácsadója lett és elérte, hogy a terület jelentős önkormányzatot kapjon. Hírneve csúcsán 1922-ben lemondott hivataláról és álnéven belépett a légierőhöz, de négy hónap után a sajtó nyomára akadt. Ezután a harckocsizóknál szolgált Thomas Edward Shaw néven, de nem érezte jól magát, és magas rangú barátai segítségével ismét bejutott a légierőhöz. A feltűnés elkerülése érdekében két évig Pakisztánban, egy távoli bázison állomásozott, majd nagysebességű motorokat próbált ki. Ekkor jutott ideje arra, hogy sajtó alá rendezze önéletrajzi ihletésű könyvét A bölcsesség hét pillére címmel. A mű hatalmas sikert aratott és íróját már életében legendás hőssé avatta. A távoli Ázsiában unaloműzésből és fizetésének kiegészítése céljából egy amerikai kiadónak lefordította az Odüsszeiát és könyvet írt a légierőben töltött éveiről.
A filmkészítésnek, azon belül is Hollywoodnak megvannak a maga korszakai. Jelenleg épp a képregényfilmek korát éljük, ám valamikor az 1960-as években a western műfaj, valamint a monumentális, kosztümös kalandfilmek határozták meg a moziműsorokat. Olyan alkotások születtek ekkor, mint a Lázadás a Bountyn, A nagy szökés, a Ben-Hur, a Kleopátra, vagy az El Cid – A legenda, és bár mind kiváló film, csupán néhányuk érdemelte ki, hogy manapság is a filmkészítés csúcsaként, és az aranykor kritikai-, és közönségkedvenceként emlékezzenek rá. Bár a felsorolt filmek, és a kosztümös alkotások korszaka is egyértelmű kedvenceim közé tartozik, közülük is kiemelkedik egy gigászi hosszúságú film, mely abban az évben a díjszezon kedvence volt, és melynek csodájára jártak a mozinézők; ami grandiózus látványvilágával, felemelő történetével, szenzációs szereposztásával bőven felemelkedett a Ben-Hur mellé, és amely azóta is a jelenkor legnagyobb rendezőegyéniségeit inspirálta. Egy látszólag tökéletes recept egy letűnt korból, egy mese a kalandorok, a háborúk, és a hősök idejéből.
10. "Lehet, hogy míg én az íróasztalnál ülök, Anyám otthon csuklani kezd. És akkor elmosolyodik, ránéz a fényképeimre, bólint feléjük, és azt suttogja maga elé: »Tudom, fiam, tudom, hogy gondolsz rám«. " Both Gabi Kiemelt fotó: The Parent Trap (Walt Disney, 1961) – a film A két Lotti című regény alapján készült. Felhasznált források: ITT, ITT, ITT és ITT
2016. február 24. | | Olvasási idő kb. 5 perc Ha azt mondom: A két Lotti, te azt mondod, Erich Kästner. Ugye? Emlékszel még, amikor összeszorult torokkal olvastad az ikerlányok történetét nyolc-kilencévesen? És amikor a filmet zokogtad végig? Kästner mindannyiunk gyerekkorának kitörölhetetlen része volt. A titka pedig nagyon egyszerű: örökké képes volt gyereknek maradni. Tegnap ünnepeltük az egyik leghumánusabb író születésének 117. évfordulóját. Olvasószerkesztőnk, a "civilben" meseíró Both Gabi ebből az alkalomból emlékezik rá. Humor | Idézetek. Mi pedig csak ámulunk, hogy Erich Kästner gondolatai ma is mennyire aktuálisak. – Ha vannak lányaid, és netalántán el is váltál az apjuktól, akkor elég nehéz lehetett sírás nélkül együtt olvasnotok A két Lotti t. Ez a jelenet még mindig megdobogtatja a szívemet. Kár, hogy nem idézhetem az egész tizenegyedik fejezetet: (…) "Tulajdonképpen miért nem engedtétek, hogy ajándékozzunk nektek valamit? " (Kérdezte az apukájuk) "Lotti mély lélegzetet vesz. – Mert olyasvalamit kívánunk, amit nem lehet megvásárolni!
Idézet: Minden gyerek egy művész, a kérdés csak az, hogyan maradjon művész, ha már felnőtt. (Picasso) | Tablet, Incoming call screenshot, Electronic products
Most Luisén van a sor, hogy mélyet sóhajtson. Aztán izgalomtól reszketve kinyilatkoztatja: – Lotte meg én azt kérjük tőletek a születésnapunkra, hogy örökre együtt maradhassunk! – Végre kint van! A szülők hallgatnak. Lotte egész halkan mondja: – Akkor soha az életben nem is kell nekünk más ajándék! Egyetlen születésnapra sem! És egyetlen karácsonyra sem, míg a világ világ! Felnőtt gyermek idézet angolul. " Kettészakított gyerekkor Kästner szülei nem éltek jómódban, mégis mindent megadtak a fiuknak. Pontosabban az anyja volt az, aki semmilyen áldozatot nem sajnált azért, hogy a fia más életet élhessen, mint ők. Emil Kästner, az apa soha nem játszott fontos szerepet a család életében, ennek okára csak Erich halála után derült fény. Emil ugyanis nem a vér szerinti apja volt. Az író igazi apja a család zsidó származású háziorvosa, dr. Zimmermann volt, ám ő még a háború előtt Brazíliába emigrált. A drezdai kiskamasz színes és szeretetteljes életébe betört az első világháború. Tizennyolc évesen besorozták katonának, a nehéz tüzéreknél teljesített szolgálatot.
1945 márciusában, az utolsó pillanatban sikerül kimenekülnie Berlinből, mielőtt valamelyik terrorakcióban az ő nevét is az áldozatok közé írhatták volna be az SS katonái. Mindörökké háború A háború sebei megviselték, ahogy az is, hogy meghurcolták amiatt, mert nem emigrált. A hidegháború és Németország kettészakítása nagy aggodalommal töltötte el. Sokáig a németországi PEN-Club elnöke volt, forgatókönyveket írt, könyvtárakba és felolvasásokra járt, népszerűsége mit sem csökkent, ám túl sok volt számára a veszteség. Bánatát alkoholba fojtotta és rengeteget dohányzott. 1974-ben megállapították, hogy előrehaladott nyelőcsőrákban szenved. Visszautasította a kórházi kezelést, és néhány hónap múlva, 1974. július 29-én, hetvenöt éves korában meghalt. 7 idézet, amely bizonyítja, hogy MINDENKI GYEREK! | Éva magazin. De mégis itt van velünk A két Lotti, Emil és a detekívek, A schildai polgárok, Emberke... meg a többiek. A legvégén pedig álljon itt az a tíz Kästner-idézet, amelyek számomra a legkedvesebbek. Mind mélységesen igaz és ijesztően aktuális: 1. "Aki nagy ember volt a sikerben, annak kell maradnia a vereségben is. "