2012. november 14., szerda 19:51 | Frissítve: 2012. november 14., szerda 19:34 | LM Hazaárulásnak tartja Mesterházy Attila fasisztázó kijelentését a fideszes Wittner Mária. A kormánypárti politikus szerint az MSZP elnöke a hataloméhsége miatt hazudik, amikor arról beszél külföldi lapoknak, hogy az Orbán-kormány politikája fasiszta állammá teszi Magyarországot. Mesterházy Attila az olasz kommunista párt egykori lapjának adott interjúban beszélt korábban Magyarországról, az Európai Unió fellépését sürgette a magyar választási regisztrációval szemben. Kedden már azt állította, hogy ő csak annyit mondott: a Fidesz diktatórikus útra lépett, és folyamatosan gesztusokat tesz a szélsőjobboldalnak.
Megtanultam, hogy a nagyhangú dolgokat kerülni kell. Úgy érzem, fentről vezetnek. Az elmúlt évtizedekben Wittner Mária sokszor feltette magának a kérdést, ő miért jött ki, és akik meghaltak, miért nem. Az 1963-as amnesztia során azokat engedték ki, akiknek nem volt a rovásán "konkrét gyilkosság", csak "kísérlet". Akkor úgy lehetett tudni, hogy minden '56-os kiszabadult. Kádár egy amerikai újságírónak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy Magyarországon már nincsenek politikai foglyok. Aztán mégis megtörtént, hogy 1970-ben kiengedtek még három '56-os női elítéltet, köztük Wittner Máriát. – A szeretet törvénye szerint élek, ez a legnagyobb. Jézusé. Aki eszerint él, még a tízparancsolatra sincsen szüksége, mert nem fogja elkövetni azokat a bűnöket. Nincs érettségim, nincs egyetemem, egy varrónő vagyok, aki munka után még éjfélig nyomta a gépet. De a tizenhárom év "rácsos egyetemen" kiművelődtem. Eljutottam oda, hogy megköszöntem a Jóistennek azt a tizenhárom évet, mert az tett emberré.
verseskötet 2021. 08. 29. 07:00 Wittner Máriát a rendszerváltás után ismertük meg, az egyik legnevesebb '56-os magyar, két ciklusban is országgyűlési képviselő volt. Hagyaték című verseskötete a szombathelyi Szülőföld Kiadó gondozásában jelent meg. A 84 éves asszony a verseiben megmutatja azokat a feszítő érzelmeket, amelyek mozgatták, viszontagságos életútjának hajtóerővé kovácsolt keserűségeit, amelyek elszántságot adtak, hogy védelmezze az '56-osok érdekeit, és síkra szálljon az igazságtalanságok, a történelemhamisítás ellen. Wittner Mária részt vett a forradalom alatt a fegyveres harcokban, meg is sérült. 1958-ban első fokon halálra ítélték, 1959-ben másodfokon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1970-ben szabadult. 1991-ben a Magyar Köztársaság Nagykeresztjével tüntették ki. Jelenleg Dunakeszin él, de tizenévesként lakott Vas megyében is. A Hagyaték című kötet a gyermekkorig nyúl vissza, nemcsak megjelenik az anyahiány, de egy 1968-as – kalocsai börtönben írt – versben a legmélyebb fájdalmát is kimondja: "anyám nem tartott igényt rám".
Ezért kellenek a történelmi játékfilmeknek olyan szereplőket felvonultatnia, akiknek a válságuk is legalább olyan izgalmas, mint maga a történelmi vihar, amibe belekerültek, vagy pedig létre kell hozni olyan karaktereket, akik egy-egy társadalmi réteg tökéletes "átlag-képviselői". Előbbinek az a veszélye, hogy a személyes és a történeti szál arányait nem sikerül megfelelően adagolni és szerelmes film lesz a világmagyarázatból, a másodiknak pedig, hogy közhelyes magánéleti drámát látunk a történelmi tabló díszlete mögött. Az 56-os vízilabdacsapat tagjainak személyes dilemmái és a szabadságharc általános története azonban annyira összefügg, hogy a hős küzdelme és az ország sorsa között nemhogy erőltetni kell a kapcsolatot, hanem olyan kézenfekvő, hogy 90 perc is kevés magyarázni a párhuzamokat. A film alapötlete tehát épp annyira zseniális, mint magától értetődő. A jó ötlet persze önmagában kevés, kihívásnak ott marad a megfelelő arányok eltalálása. Mennyi legyen az archív felvétel, mennyit magyarázzanak el Kádárról és Nagy Imréről, mennyit Gyarmati Dezsőről, hány percet kaphat Wittner Mária vagy Hruscsov fia.
Én nem kétévesen kerültem lelencbe, mint Wittner Mariska, hanem három hónaposan, és nem intézetben éltem, mint ő, hanem sokkal rosszabb körülmények között nevelőszülőknél. Wittner Márai egy, az élettörténetét firtató interjúban azt mondja, hogy a nyolcadik osztály után gimnáziumba került - ebben is szerencsésebb volt nálam, mert annak ellenére, hogy jó tanuló voltam, vasesztergályos ipari tanuló lettem. Wittner sok kicsi hazugsága között az egyik említésre méltó, hogy azért ment el a gimnáziumtól a kedve, mert rögtön év elején feleltették kémiából és egyest kapott s attól kezdve a tanár üldözte. Én azt gondolom, hogy inkább nem füllött a foga a tanuláshoz, hiszen én 1956 szeptemberében, saját elhatározásomból, a Barcsay Gimnázium esti tagozatára iratkoztam be és a tanárok megértéssel, segítőkészen foglalkoztak velünk, nem is szólva a munkahelyemről, ahol rögtön biztosították, hogy folyamatosan egy műszakos legyek és így alkalmam nyíljék esti gimnáziumba járni, mintha a munkahelynek olyan nagy szüksége lett volna gimnáziumi érettségivel rendelkező szakmunkásokra.
Hegymagas nagy hegyéről, a mai Szent György-hegyről 1274 -ben tesznek említést először a feljegyzések. Ebben az időben két Hegymagas létezett egy néven: a mai Kisapáti és a ma is Hegymagasnak nevezett község. Minthogy az egyik Hegymagas a Pannonhalmi Bencés Főapátság birtoka volt, ezt Apáti névvel különböztették meg a másiktól. A község élete szervesen kapcsolódik össze a heggyel. A település fejlődése a mezőgazdaság fejlődésével indult meg erőteljesen. Szent györgy hegy kápolna ii. Fő profil volt a szőlőtermesztés és az állattenyésztés. Ma már a 251 főt számláló kis község mindjobban bekapcsolódik az idegenforgalomba. A 18. században a földbirtokos a római katolikus, előkelő nemesi lengyeltóthi Lengyel család volt; a szigligeti földbirtokos báró Lengyel Gáspár ( 1734 – 1804) kápolnát építtetett a hegy oldalán. Halála után özvegye, báró Lengyel Gáspárné gróf Pongrácz Erzsébet és leányai örököltek kúriát és a hegyoldali Lengyel-kápolnát Szentgyörgyhegyen. Az örökösödésben szintén részesült Csernák Józsefné lengyeltóti Lengyel Anna.
Innen kanyarog az ösvény a zúgó erdei fenyők lomkoronája alatt megbúvó raposkai Szent Antal kápolnához, ahonnan lenyűgöző kilátást élvezhetünk a Keszthelyi-hegység felé. Vendéglátóhelyek, szállások, szolgáltatások Turistainformációk, programok, rendezvények, szálláshelyek a térségben.