Jöjjön Wass Albert: Mert nagyon szeretlek verse. Az egyik legszebb magyar szerelmes vers, amelynek sorai mögött mély érzelmek állnak. Egy megható szerzemény a szeretet összekötő erejéről. Az erdélyi magyar író és költő gyönyörű verssorokkal örvendeztetett meg minket. A szép hasonlatok igen meghitt hangulatot képesek varázsolni. Árad a szeretetet Wass Albert művéből, amelyet érdemes kedvesünknek is felolvasni! Íme Wass Albert: Mert nagyon szeretlek Könnycsepp a szempilládon este: én vagyok. Én vagyok az a kíváncsi csillag, mely rád kacsingat és rád ragyog. A csók, a csókod, az is én vagyok. Wass albert szerelmes versei gyerekeknek. Végigálmodom az álmodat, ölelésedben én epedek el, csak én tudom minden kis titkodat. A kulcs vagyok, mely szíved rejtett zárjait kinyitja, s a nyíl vagyok, amely sivítva holttá sebzi vágyad madarát. A dal vagyok, mely belőled zokog holt mámorok tört ívén át az éjbe: s én vagyok az a sápadtság, amit éjfél után, ha bálból jössz haza, rád lehel a sarki lámpa fénye. Köszönjük, hogy elolvastad Wass Albert költeményét.
♥ A Szeretet Palotájának kapuja kétfelé nyílik. Ahol beléptél, ugyanott ki kell lépned egyszer, hogy visszatérj oda, ahonnan indultál. Mindazt, amit teremtettél, magad mögött hagyod, de később bármikor visszanézhetsz rá. Amikor visszatekintesz, látni fogod: a Szeretet Palotája fényesebben ragyog a te teremtő fényed által. Tatiosz ♥ Barátság Én nem kerestem a barátságot, mert amiben az ember nem hisz, azt nem keresi. Rád kellett találnom ahhoz, hogy hinni tudjak benne. K. Hajnali nyomok - Wass Albert szerelmes verse. ♥ A barátság, a szeretet szavai és féltő ölelése örök életünk és a szívünk mélyén őrizzük. Árad újra és újra szeretteink felé, s ha szívünkben fészket rakott, ott már örök otthonra lelt. M. ♥ "Mindannyian utazók vagyunk e világ vadonjában, és talán a legnagyobb kincs, amire utunk során akadhatunk, egy őszinte barát. " /Robert Louis Stevenson/ ♥ Szeretet Szeretettel adni csak a legfontosabb lehet: a legmelegebb szót, a legszebb mosolyt, a legkülönlegesebb kavicsot, a legkedvesebb mozdulatot, a legforróbb fohászt. Annak, akit szeretünk.
♥ A szeretet tiszta szívekben ébred a szeretet lélekhúrokon terjed a szeretet örökké égő gyertyaláng a szeretetet érzések fonala szövi át. ♥ Amikor az én magánszívem és a te magánszíved rádöbben, hogy együtt!... Amikor rájövünk, hogy benned is, bennem is van egy fájdalmasan különálló, de mégis összetartozó, széttéphetetlenül közös Élet, és ettől ver a szívünk – ez a szeretet. Müller Péter - Szeretet. ♥ Amit el akarok mondani a szeretetről, nem az, amit érzek, vagy gondolok, nem is az, amit máshol olvastam. Amit érdemes kimondani, az ott van, a lelkünk mélyén. És ha valóban találkozni akarunk, csakis ott találkozhatunk, lelkünk legmélyén, mert ott összeérünk – az igazi találkozások ott történnek. Müller Péter ♥ Arra kérünk Benneteket, ha bármi megtetszik a blogról és szeretnétek elvinni, a szerzőt tiszteljétek meg azzal, hogy az írása alatt szerepeltetitek a nevét. Köszönjük! Legszebb romantikus versek - Neked ajánljuk!. ♥
A kihasználatlan lehetőségek földje ez. A magyar költészetben gyakori nemzethalál itt a szellem halálaként jelenik meg. A vers alapmotívumai ellentétek: virág-gyom, fent-lent, múlt-jelen, csend-hang, vad mező-szent humusz. Ezek mind feszítő, cselekvésre késztető ellentétek. A magyar Ugaron látomásos erejét, feszültségét a nagy erejű és ellentétes értelmű jelzők adják, amelyek nagy lehetőségeket fejeznek ki: a magyar föld termőképes lenne, gazdag lehetne, ha megművelnék, mégis jelenlegi állapotában kopár, eldurvult, "elvadult táj", mert nem foglalkoznak vele. A versnek ereszkedő, lefelé menő, aláhulló kompozíciója van: szervezőelve a lírai én fokozatos lebomlása, pusztulása. Felépítését tekintve két azonos hosszúságú részre osztható az alapján, hogy a beszélő képes-e cselekedni, vagy a külvilág (az Ugar) cselekszik-e rajta. Az 1. egységben (1-2. versszak) az E/1. személyben beszélő lírai én egyszerre jelenik meg az általa teremtett szimbolikus tájjal. Itt még a környezethez való viszonyában a vers beszélője a domináns fél: ő az aktív, a cselekvő (tárgyas igék alanyaként jelenik meg: "gázolok", "ismerem", "lehajlok").
A nagy lehetőségek és a kiábrándító valóság ellentéte elkeserítő a beszélő számára, akinek hangjában nemcsak keserűséget érzünk, hanem kilátástalanságot, reménytelenséget is. A magyar Ugaron tehát nemcsak tiltakozást fejez ki, hanem a tehetetlenség bénító érzete is benne van. Meglehetősen tipikus Ady-vers abban az értelemben, hogy a lázadáshoz reményvesztettség, kiúttalanság-és tragédiaérzés is társul. Az eleven, cselekvő, ellenséges Ugar képe azt a Magyarországot jelenti, ahol a tehetség nem érvényesülhet (" Hát nincsen itt virág? "), ahol a bajokat még vizsgálni sem szabad, mert akkor az embert elpusztítják (" Vad indák gyűrűznek körül, / Míg a föld alvó lelkét lesem… "), és ahol az ország adottságait csak élősködők használják ki (" E szűzi földön valami rág "). Ady kora szellemi-kulturális közállapotainak jellemzésére gróf Széchenyi Istvántól kölcsönözte a parlag-metaforát (Széchenyi használta először a "Nagy Parlag" kifejezést), és tágította szimbólummá, allegóriává. Ez a szimbólum nemcsak Ady költészetében vált maradandóvá, hanem a köznyelvbe is átkerült, és mélyen beépült a korszak eszmerendszerébe, hiszen egyetlen szóba sűríti a kor fő problémáját.
1904-ben Budapestre, majd Párizsba utazott. Barátságot kötött Bölöni Györggyel. 1904-ben állapította meg az orvos vérbaját. Ady motívumok: I. A MAGYAR UGAR MOTÍVUMA - Találkozás Gina költőjével: Ady első igazi magyar ugar verse, a magyar árvaság és a Montblanc sivárság vádló, keserű költeménye. Vajda János emlékét eleveníti fel: szellemi rokonság vele, a magyar földön való élés reménytelensége formálta művészi alakításukat. - 1905 után egymást követik a magyar ugar versek, pl. A lelkek temetője, A Tisza-parton, A magyar ugaron → ezek a versek jelezték először, h Ady rátalált saját költői hangjára. Adyt nem szerelmi lírája emelte költővé, hanem azok a versei, amelyek a hazai viszonyokkal elégedetlen, Nyugatra vágyódó, haladni akaró Magyarország közös érzéseit, egész kialakuló köztudatát szólaltatták meg. - Móricz Zsigmond szerint a magyar ugar Ady nagy felfedezése Az Ugar-motívum Az 'Új versek' ciklusai közül a legtöbb vitát, a legtöbb ellenérzést 'A magyar Ugaron' váltotta ki. Ady a magyar történelem prosperáló korszakában olyan nemzetképpel állt elő, olyan egyoldalúan lesújtó képet festett a hazáról, mely joggal váltott ki méltatlankodást nemcsak ellenfelei, hanem barátai körében is.