Egy másik asszony, aki Szombathelyről érkezett, hogy Törőcsik Mari házához egy virágot tegyen, könnyek közt mesélt az ATV-nek. "Reggel, amikor meghallottam a hírt, úgy éreztem, jönnöm kell, nekem ugyanis Törőcsik Mari az édesanyámat jelenítette meg, mindketten 35-ben születtek, és egymás hasonmásai voltak, és amikor ránéztem, mindig anyukám jutott eszembe. Ő két éve elment és ezért éreztem, hogy el kell jönnöm elbúcsúzni" – magyarázta a hölgy. Velem Törőcsik Mari halála gyász község polgármester szomszéd
A művésznő otthonában, Velemben méltó módon szeretnék megőrizni az emlékét / Fotó: MTI Törőcsik Mari emlékét Velem lakói is tovább őrzik. Padon ülő Törőcsik Marival emlékeznének A legendás színésznő idén áprilisban hunyt el, miután hosszú heteket töltött a szombathelyi kórházban. Bár sokáig úgy tűnt, hogy jobban lesz végül feladta a harcot a szervezete. A művésznő otthonában, Velemben méltó módon szeretnék megőrizni az emlékét. A település polgármestere a Bors nak elárulta: azt tervezik, hogy Törőcsik Mari háza elé egy szobrot helyeznének el, ami egy padon ülve ábrázolná a színésznőt. Kezdőlap - Kultbait - Hogyan őrzik meg Velemben Törőcsik Mari emlékét? Ezt mondta a község polgármestere
Mély gyász ült Velemre. A Nemzet Színészének közel öt évtizede volt háza az alig 380 lelket számláló településen. A helyiek egyenként járultak a kapuja elé mély főhajtással, egy szál virággal vagy egy mécsessel emlékezve a falu leghíresebb lakójára. A falu csendes, a porta üres, a zsalukat bezárták, mintha a ház is Törőcsik Marit gyászolná. A közelben találta meg a Ripost Margitkát, aki negyvennyolc éve volt a művésznő mindenese. – Az egyik szomszédos épületben laktunk, és Marikát megnyugtatta a tudat, hogy bármikor ránk bízhatta a házát. Amikor nem volt itthon, mi locsoltuk a növényeit, ha kellett, rendet raktunk az otthonában – mondta párás tekintettel a nyugdíjas asszony. – Utoljára hat hete beszélgettünk, nem sokkal az előtt, hogy bevitték a kórházba. Még megsimogathattam a kezét, amit egy mosollyal hálált meg. A helyiek virágokat és mécseseket vittek Törőcsik Mari háza elé Fotó: Ripost A művésznő háza előtt festői szépségű patak csordogál. Ezen ívelt át pont Törőcsik kapujával szemben egy régi betonhíd.
Ez is érdekelhet beauty and style Cardi B nem a kifinomult nőiesség híve, pedig a visszafogott stílus is jól áll neki: ilyen, amikor tényleg felöltözik » Legyen szó bármilyen stílusról, minden szettet feldob a jó öreg kardigán: ilyen sokoldalúan viselheted » Halványítja az elmélyült mosolyráncokat, csökkenti a toka méretét: 7 perces hatékony arctorna és masszázs egyben » Top olvasott cikkek Tudod, melyik város nevezetessége a Cifrapalota? 10 kérdéses kvíz az ország ismert látnivalóiból 6 étel és ital, ami kipucolja a veséket, és segíti a máj működését: a fogyást is beindítják 8 kvízkérdés Mátyás királyról, amire általánosban tudtuk a választ: ma mennyire emlékszel? Megérdemelten nyert a Sztarban Sztár győztese: "Örülök, hogy nem a nagyképű, hanem ő győzött! " Curtis volt felesége szebb, mint valaha: Krisztire rátalált a szerelem Velem község díszpolgári címet adományozott a hétvégén Törőcsik Marinak. A Kossuth-díjas színművész még néhai férjével, Maár Gyulával vette a nyugat-magyarországi kis faluban található házat, ahova gyakran visszavonultak.
A szocreál stílusú építmény bántotta a Nemzet Színészének szemét, ezért Horváth Miklós akkori polgármestert kérte meg, hogy lássák el faburkolattal, hiszen ő ezen a hídon járt át mindennap a közértbe. – Marival bármiben számíthattunk egymásra. Mivel a feleségem a kőszegi patikában dolgozott, mi láttuk el gyógyszerrel. Előfordult, hogy éjjel egykor szólt, hogy segítségre van szüksége, mi pedig azonnal indultunk. Mari minden helyivel rendkívül közvetlenül viselkedett, senkinek nem engedte meg, hogy magázza vagy művésznőnek szólítsa, ő itt egyszerűen mindenki Marija volt. Bárkivel megállt beszélgetni – mesélte a volt polgármester. – Soha nem felejtem el, amikor elvitte a mentő. Mielőtt becsuktuk volna az autó ajtaját, még egymásra néztünk. Akkor még fel sem merült bennem, hogy most látom utoljára. Halálával Velem utolsó díszpolgára távozott, Habsburg Ottót, az utolsó magyar trónörököst és Seregély István érseket is elvesztettük. Főhajtás a művésznő háza előtt Fotó: Ripost Klárika Velemen Törőcsik Mari egyik legjobb barátnője volt.
Rá is fért Istvánra, napok óta iszonyatosan szaggatott a feje, szédült, egyre nehezebben mozgott, pedig jól tudta, hogy aki mozdulatlanná válik, meghal. Hogy elűzze a fájdalmait, sétálgatni kezdett, s legnagyobb meglepetésére Huscsák Ivánba botlott. Hálás volt az otthoni arcért, egy pillanatra ezer kilométerekkel távolabb érezte magát. Köszönés után Iván a tárgyra tért: - Ezt is túléltük szerencsésen, alezredes úr! - Még ne igyunk a medve bőrére, még nagyon is eleven. Félek, még párszor belénk fog marni, mire hazaérünk. Ha hazaérünk egyáltalán – próbálta lehűteni István. Honvédelmi államtitkár: a Don-kanyar a hadsereg fekete napjaként íródott a magyar történelembe – Elemi. Iván elmosolyodott: - Már vagy húsz kilométert megtettünk, a maradék másfélezer is sikerülni fog. - Nem félsz? - Jelentem alássan, nem. Ha meg kell halni, akkor meghalok, de minek féljek előre? Isszuk mi még az otthoni pálinkát! - Fel kellett adnunk az állásainkat és jönnek rendületlenül – állapította meg rezignáltan István. - Ide jöhetnek, ez még nem olyan nagy baj, végtére is ez az ő földjük, mi idegenek vagyunk itt.
A gyatrán felszerelt magyar hadsereg szinte teljesen magára maradt. Eljött a január, a harmincfokos fagy, és a jéghideg pokolban megindult a szovjet támadás, az urivi áttörés. A védelem hamar összeomlott. Két nap múlva már a scsucsjei hídfőben voltak az oroszok, és a védvonalon ötven kilométeres hasadékot nyitottak. A német hadvezetés nem sietett a magyarok megsegítésére: az ott állomásozó tartalékot nem volt hajlandó bevetni – ám a visszavonulást megtiltotta. A 2. magyar hadsereg arcvonala felbomlott. A III. hadtest még egy ideig küzdött, de február elsejére már se fegyverzete, se ellátmánya nem maradt, így parancsnokuk az egységet feloszlatta, s néhány ezer harcos kijutott a halálos gyűrűből. magyar hadsereg életben maradt katonáit márciusban hátravonták a Dnyeper nyugati partjára, majd két hónap alatt megtörtént a hazaszállításuk. 128 ezer magyar katona életével nem számolt el a történelem: meghaltak, megsebesültek, koncentrációs táborba kerültek s ott fagytak meg, vagy éhhalál lett a végzetük.
Labdarúgó NB I: Mezőkövesd - Debrecen 0:1; Kisvárda - Puskás Akadémia 1:1; Budapest Honvéd - Kaposvár 4:2; Paks - Diósgyőr 4:2 A Magyar Karate Szakszövetség készen áll arra, hogy a tervezettnél egy évvel később, 2023-ban rendezze meg a világbajnokságot - hangsúlyozta Mészáros János, az MKSZ elnöke. Az első harcok A hadsereg 1942. április 17. és június 27. között került kiszállításra a keleti arcvonalra. A zöm kirakása Kurszk körzetében történt, ahonnét a hadsereg a német "B" hadseregcsoport kötelékében harcolva nyomult előre kelet felé. A szembenálló csekély szovjet erők komoly ellenállást nem fejtettek ki, harcolva, az előrenyomulást minél jobban késleltetve, de a nagyobb csatákat elkerülve kitérő, visszavonuló hadműveleteket hajtottak végre. Már ezekben a harcokban kiütköztek a korszerűtlenségből fakadó hátrányok. A megfelelő páncéloserők hiánya és az elavult tüzérség miatt minden jelentősebb ellenállási gócpontot gyalogsági támadással kellett bevenni, ami súlyos emberveszteségeket eredményezett.