(Dendrokronológiai vizsgálattal az épület korát újabban a 10. század közepére teszik, ami mintegy fél évszázaddal az utánra esik, hogy a honfoglaló magyarok megdöntötték a morva államot, szétzúzva pl. egyházi szervezetüket is... ) A templom korai patrocíniuma nem ismert. Antiochiai Margit kultusza Magyarországon csak II. András király szentföldi hadjárata idején terjedt el, így e templomot is csak ekkortájt szentelhették fel (újra) Margit nevére. A templomot a 13. század közepén kissé átépítették, pl. befalazták az északra nyíló ablakait. A déli oldal ablakait korai gótikus stílusban építették át. A 13-14. századok fordulóján a templom egész belső terét freskókkal borították. Antiochiai szent margit peter. Valamikor a 15. sz. vége és a 16. közepe közötti időszakban alighanem a templom nagy ívű bővítésébe fogtak. Az egész, addig álló templom az új, nagyobb épület szentélyéül szolgált volna. Ennek megfelelően nyugati végfalába egy nagy méretű, gótikus nyílást - az új templom leendő diadalívét - vágták be, az oltárt pedig a szentélyből előrehozták, tervezett új helyére, a hajóba.
A süvétei rotundában (ma: Szlovákia) található Antiochiai Szent Margit életét ábrázoló falfestmény-részlet. A felső sor bal oldalán Margit látható, amint elutasítja kérőjét. Lovagokat védelmező szerepére több adatunk is van. Mint például III. Béla (1172-1196) udvarában a keresztes eszme jelentkezése. A Szentföldet veszélyeztető erők ellen hadba indulók a gonoszt legyőző, a sárkány fölé kerekedő Margit tiszteletével támogatást reméltek. A keresztes eszme és Margit kultuszának összekapcsolódását mutatja a stefaniták (Karcsa) és johanniták (Csurgó) egy-egy ilyen titulusú temploma is. A 13-14. századi fénykor után a hanyatlás időszaka következett. A kibontakozó barokk világ nem állította középpontba Margit kultuszát, emiatt népszerűsége elhalványult, majd ki is kopott a néphitből. Antiochiai szent margit janos. Forrás: Diós István: A szentek élete. Link: Orbán Imre: "Ecce, iam vici mundum! ". Antiochiai Szent Margit tisztelete Magyarországon. Budapest, 2001. Szabó János Győző: Adatok a patai főesperesség történetéhez. In: Tanulmányok Gyöngyösről.
Számos, egykori német, francia, angol verses földolgozása van, élt tehát az énekmondók világában is. Nyugaton igazi népkönyvvé válik. Király Györggyel elmondhatjuk, hogy Margit bevonult a középkor világirodalmába. Hazánkban is igen népszerű. Szűz Szent Margit asszony legendáját az Érdy-kódex a Legenda Aurea és Pelbárt előadása nyomán így adja elő: keresztény hitéért pogány atyja eltaszítja. Törvénybe kerül, ahol meggyötrik, majd beveték az temlecben és nagy fényesség betelé az temlecöt. Mikoron imádkozott vóna, kéré Úristent, hogy mutatná meg őneki személy szerént az ő ellenségét, ki ellene viaskodnék. És íme megjelenék ő előtte egy nagy kegyetlen sárkány, ki mikoron őtet el akarná nyelni, szent keresztnek jegyét veté reá, és ottan elenyészék. GONDOLATAIM ÉLETRŐL - HITRŐL ÉS SZERETETRŐL. Annak utána esmég neki jelenék embernek képében és mondá: elégödjél meg immáron én felőlem és ne háborgass. Szűz szent Margita asszony szent keresztnek jegyét veté reá, és ottan isteken (üstökön, vagyis hajánál fogva) ragadá és lábai alá nyomá, mondván: aláztassál meg kevély ördög egy asszonyállatnak lábai alatt.
Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe volt. Céhes zászlóikkal vonultak a templomba. A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert "Szent József kiosztotta nekik a sipot" (Marczell 1985: 40). Időjárás- és termésjóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás. Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben. A Mura-vidéken úgy mondják: "amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor" (Penavin 1983: 115). Göcsejben József-napkor hajtották ki először a marhákat a legelőre. Igrényi Sándor: verseim, írásaim: Születésnapra köszöntő. Másutt általában Szent György-nap volt a hagyományosan megszabott ideje. Göcsejben, ha az időjárás még nem kedvezett, akkor is kihajtották az állatokat ezen a napon, és csak később kezdték el a rendszeres legeltetést. József-nap a méhek kieresztésének is megszabott ideje. Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében eresztette ki a méheket: "Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok! "
MÁRCIUS 18., 19., 21. SÁNDOR, JÓZSEF, BENEDEK Az egész magyar nyelvterületen közismert időjárási regula: "Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget! " Sándor napját a bukovinai magyarok a zab és árpa, Jászdózsán a fehér bab vetőnapjának tartották, hogy jobb legyen a termés. Nem feledkezhetünk meg az e napi névnapköszöntőkről. Kopácson például az alábbi köszöntőket mondták: Engedje az isten, hogy sok Sándor napját Megérjünk erőben, egészségben. Isten éltessen sokáig, Mig a füled nem ér a bokádig. (Penavin 1988: 71) A század elején lejegyzett Borsod megyei palóc Sándor-köszöntő így hangzik: Sándor napja ma vagyon, Átbillegtem a fagyon. Ha jegy garast annátok, Tudom mennem bánnátok. Ha mehhaltok jaó jártok, Rám marad a vagyontok. Sándor névnapi köszöntő. Szivemből kivánom! (Istvánffy 1911: 299) A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. A bukovinai magyarok körében ez a nap ünnep volt, a tavasz első napjának ünnepe, munkatilalommal. Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie.
József Attila Rózsás ajkaidon mámoros élet él, munkás két kezeden nyílik a friss tavasz, hajlós-szál derekad - nincs fakadóbb virág! Hűs és drága zafír szemed. Nem dícsérhetem én termetedet sehogy. Oly mű nincs sehol, ó, mely vele érne fel - márványkőben a vér: kő, nem igaz, nem él. Benned vér dübörög, piros. Istentől ragadott bronzkoszorú hajad, arcod lent a pokol dús tüze érlelé, dombor kebled, ime, fénylik, akár a gyöngy. Krisztust vesztene el bokád! Te vagy Máriaként asszonyok asszonya! Névnap. Nem méltó tereád senki se, jól tudom. Ám én azt akarom, hullva borulj elém, mondván: El ne veszíts! Szeress! Lakatos Réka Legjobb barátom vagy te nekem, Mindig kitartottál mellettem. Köszönöm a veled töltött pillanatokat, Tőled kaptam a vigasztalásokat. Megvédtél, ha szükség volt rá, Vigasztaltál, ha szememen könny rohant át. Jó barát vagy, nincs hozzád fogható, Veled leszek én is, mert így helyénvaló. Hálám üldözni fog téged a sírig, Ha szükség lesz rám, nem hagylak majd sírni. Ott leszek, amíg csak élek, Soha nem feledlek téged.
(Bálint S. 1980b: 256). Medvesalján azt tartották, hogy József-napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható. József-nap is a kedvelt névünnepek közé tartozik. A Drávaszögben az ünnepelteket a pincéjükben keresik fel, és ott folyik a névnapozás. A József-napi köszöntők közül egy rövid változatot idézünk Várdarócról: József a neved napján a boroskancsót érd el, Amig a halál a torkodra nem térdel! (Penavin 1988: 72) 144 Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyerekek: "Fecskét látok, szeplőt hányok! " Az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek. Benedek napján a század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén a Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján (aug. 24. ) szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták (Bálint S. 1980b: 257).