Nulla consequat massa quis enim. Hírek A járvány alatt is működünk, betartva az előírásokat! A járvány alatt is működünk, betartva az előírásokat, kérem érdeklődjön üzenetben, telefonon az edzések időpontjairól és helyszíneiről! The trainings are going on during the epidemic, in compliance with the regulations, please inquire in a message, or by phone about the dates and locations of the trainings! 2021-04-20 17:48 Kezdődnek az edzések! / The trainings are starting! 2017-08-29 22:51 Kedden (13-án) a Ligetben edzünk! Kedden a Ligetben lesz a gyerekedzés! Add tovább! 2017-06-12 16:30 HELYSZÍNEK Újszegedi Sportcsarnok 6726 Szeged, Temesvári krt. Megnyitották a szegedi Pick Arénát. 33. Felnőtt/haladó edzések kezdési időpontja (12 évtől): szerda 19. 00-20. 30, péntek 19. 30 Móricz tornaterem Déryné utca 7, Új híd lábánál, Coop mögött Reggeli edzések szülőknek, üzletembereknek és egyetemistáknak: hétfőn, kedden, csütörtökön 8. 00-9. 30-ig. Választható akár heti 1 edzés is! Gyerek edzések (6-12 évesek): kedden és csütörtökön 16.
A város egyesületeinek sikeres szereplése a gyakorlatban többször is rávilágított az elmúlt évek során Szeged sportcélú infrastruktúrájának hiányosságaira, egyszersmind világgá kürtölve a fejlesztések égető szükségességét. Az atlétikától a vízilabdán át a labdarúgásig számos területen jelentkeztek gondok amiatt, mert nem áll rendelkezésre egy-egy megfelelő, a kor igényeit kellően kiszolgáló létesítmény helyben. Szeged új sportcsarnok zoo. A sajnálatosan széles paletta még talán legjobb helyzetben lévő szegmensét a teremsportok adják, hiszen az újszegedi sportcsarnok a 2002-ben befejezett bővítés óta általában csak a férfi kézilabdások legnagyobb rangadóin bizonyul szűkösnek a maga 3200 fős befogadóképességével, miközben az épület állaga sem tűnik egy laikus szem számára rossznak. Ugyanakkor a Szeged 2011 Kft. által építendő új futballstadion, valamint a többek között a Botka László polgármester által is bejelentett Etelka sori fedett uszoda mellett időről időre előkerül egy új szegedi aréna lehetősége is. Országos és helyi (sport)politikai körökből származó információink szerint a legvalószínűbb forgatókönyvnek az ígérkezik, miszerint a Felső Tisza parti stadion helyén, állami beruházásként valósulna meg egy új, akár 6-8 ezer nézőt befogadni képes modern csarnok felhúzása.
Bardóczy úgy véli, az új csarnok méltó lesz a Mol-Pick Szegedhez. Szerinte az Újszegedi Sportcsarnok is üzemel majd tovább, ameddig lehet. A műsorban szó esett a tatabányai csarnokról, a felújítandó debreceni Főnix Csarnokról és arról, hogy Veszprémben miért lett volna túl drága a jelenlegi csarnok átalakítása. Ezekről ide kattintva olvashat bővebben vagy a lenti videóban hallgathatja meg.
A lehető legjobb formába kell kerülnünk áprilisra, májusra, aztán ha tényleg minden jól megy, késő tavasszal, kora nyáron csak tudunk valami okot adni szurkolóinknak a közös ünneplésre" – mondta Mirko Alilovic. A WHB Group a hivatalos Facebook-oldalára töltött fel képeket a szegedi csarnok állapotáról, az alábbiakban ezeket mutatjuk: Mondjuk rá, kívülről sem piskóta a Modern Városok Programban, 40 milliárd forintból épülő vadonatúj szegedi sportkomplexum: Forrás: NSO, WHB
Ez a cikk több mint 2 éves. Az Oral History Archívum egyik alapítójaként a bekövetkezett helyzet okán (a Veritas Intézethez való csatolás), a következőket kértem Rainer M. Jánostól, az OSZK 56-os Intézet osztályvezetőjétől. Kérésemet a következőkben a történelmi tényekkel fogom alátámasztani. Előbb argumentálok, utána közlöm ott is kifejezett igényemet, amely ismereteim szerint nagyon sokakéval azonos. A későbbi Oral History Achívum az 1979-es Charta-aláírás utáni depressziós hangulatban jött létre. Hegedűs B. András sal akkor határoztuk el, hogy az 56-os forradalmat fogjuk kutatni. Reményünk sem volt arra, hogy a levéltárakba bejussunk, ezért döntöttünk úgy, határoztuk el, hogy a prominens szereplőkkel interjúkat készítünk. Az első interjúalanyunk Széll Jenő volt, s a forradalom meghatározó és kellően "bevállalós" figuráival folytatandó kerekasztal ötlete is ekkor merült fel, de Vásárhelyi Miklós arra kért, hogy készítsek egy kronológiát, mert kell egy fogódzó a beszélgetéshez. Ez elkészült, később két kötetnek is az alapját képezte.
Ezek az iratok többek között az úgynevezett 6-os kartonok, amelyek a hálózati nyilvántartásba vételről tanúskodnak. Ha ezek 1989. június 16-án "ki voltak töltve, értelmezhetők voltak, és nem zárták le azokat", azt jelenti, hogy az illető az újratemetés időpontjában "érintett volt" az állambiztonsági hálózat embereké intézet kifejezetten az állambiztonsági szervek iratait őrző Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának dokumentumaira hagyatkozott. Ám az ügynökökről szóló iratokat 1945-1989 között folyamatosan, rutinszerűen selejtezték, ráadásul a rendszerváltáskor kampányszerűen folyt az iratmegsemmisítés - mondta el 2009-ben Rainer M. János, az '56-os Intézet vezetője. (Az '56-os Intézet a 2010-es kormányváltást követően átalakult, és az Országos Széchényi Könyvtár egyik osztályaként működik tovább, az intézethez kapcsolódó közalapítvány megszűnt. )
2014/09/30 Október 1. és 22. között az 56-os Intézet kiadványait 30% kedvezménnyel árusítjuk a főbejáratnál található könyvesboltban.
Mindezek miatt az alábbi kérést fogalmaztam meg levélben Rainer M. Jánoshoz: Alapvetően az a problémám, hogy egyrészt az interjúk nagyobbik részéhez az államnak, az állami támogatásnak semmi köze sincsen. Másrészt – és ez a súlyosabb indokom – az interjúk azért készülhettek el, mert éppen mi voltunk a garancia arra, hogy azokkal senki nem fog visszaélni. Az intézet munkatársai, vezetői, sokan maguk is börtönviseltek, vagy éppen a demokratikus ellenzékben tevékenykedők, a 89 előtti rendszer opponálói. De, ha lenne is anyagilag köze valamely interjúkhoz az állami támogatásnak, az csupán formai, hiszen egy-egy interjú szerzői joga megoszlik a készítő és az interjúalany között. Függetlenül attól, hogy az állami támogatás nyomán mennyi pénzt fordított rá az állami költségvetés. Így tehát arra kértem az 56-os Intézet egykori igazgatóját, hogy az interjúkat helyezze biztonságba, mert a Veritas Intézet olyan hely, ahol gátlástalanul szemezgethetnek az anyagban, de ha nem is tennék, az interjúalanyok és interjú-erek zöme nem járul hozzá, hogy munkájuk eredménye (közel 40 évnyi munka) illetéktelen kezekbe kerüljön.
Hruscsov orosz nemzetiségű volt. Örülök, hogy segíthettem. Üdvözlettel: Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület). A vita ezután burjánzani kezdett a különböző Twitter- és Facebook-posztok alatt, például vita zajlott az egyes szovjet pártfőtitkárok származásáról is. Az egész polémiát egyetlen hozzászólás alapján értelmezhetjük azonban helyesen: a szovjet pártvezérek származása eszerint ugyanis "semmilyen szerepet nem játszott" a politikájukban, "ahogy egyik szovjet vezetőnél sem számított, hogy milyen nemzetiségű volt". Ettől függetlenül pár tényt megemlíthetünk Hruscsovról: ő ugyanis valójában egy ma Oroszországhoz tartozó cári főkormányzóságban (a kurszkiban, a mai Ukrajnától nem messze) született, orosz nyelvű családban. Roj Medvegyev róla szóló, "Hruscsov" című könyvében írja: "1908-ban, 14 éves korában, családja átköltözött a Juzovka környékén fekvő Uszpenszkij Rudnyikba. Juzovka az akkori idők tipikus munkástelepülése volt 40 ezer lakossal". Juzovka egyébként ma Donyeck néven ismert – az egyik szakadár "népköztársaság" központja.