A gravitációs ereje megtartja az összes bolygót pályán. Ez egy közepes méretű csillag, amely saját fényét és hőt termeli olyan tüzelőanyagok, mint a hidrogén és a hélium égetésével, a nukleáris fúzió néven ismert folyamatban.. A csillagok élete korlátozott, a Nap pedig nem kivétel, életciklusának középpontjában kb. 10 milliárd év. A spirál alakú galaxis közepén található. Mi a Nap? részek és tanulmányok a csillagról Távolról a Nap nem tűnik nagyon összetettnek. A közös megfigyelő számára ez csak egy sima, egyenletes golyó. A szoros vizsgálat azonban azt mutatja, hogy a csillag állandó turbulenciában van. A látszólag nyugodt Nap nyugtalan, ragyogó és robbanásveszélyes test, amelyet intenzív és változó mágnesesség jellemez. A közelmúltban a tudósok nem tudták megérteni, hogy a Nap milyen mágneses mezőt hoz létre, és amelyek a napenergia-aktivitás nagy részéért felelősek. Nem is tudták, hogy ennek az intenzív mágnesességnek egy része koncentrálódott az úgynevezett napfoltokban, sekély sötét szigetekben, olyan nagy, mint a Föld, és ezer alkalommal mágnesesebb.
A nap számtalan tulajdonsága van, amelyeket értékelni kell, de itt van öt legjelentősebb, plusz egy bónuszos betekintés a nap jövőjébe. 1 - A Nap csak a normál, átlagos csillag Az asztrofizikusok a napot sárga törpként sorolják be, amely azonnal elképzelést ad neked arról, hogy hol áll az univerzumot lakó többi csillag vonatkozásában, amelyek közül néhány óriások. Tudományos szempontból a napot I populációnak, G2V csillagnak tekintik (V a római szám 5). A galaxis részeinkben a legtöbb csillag az I. lakosságú csillag. Fémgazdagok, ami azt jelenti, hogy viszonylag fiatalok. A fémeket a nagy csillagok haldokló szakaszában állítják elő, és az I. lakosságú csillagok a csillagok törmelékéből születnek. Az I. lakosság csillagai általában legfeljebb néhány milliárd évesek. A nap kora a becslések szerint 5 milliárd év. A G betű a nap spektrális osztályozására utal, amely azt méri, mennyire meleg és fényes a többi csillaghoz képest. Hét csillagbesorolás van, O, B, A, F, G, K és M. betűkkel jelölve.
A Nap belseje három fő részre tagolható, a Nap középpontjától kifelé haladva: centrális mag röntgensugárzási zóna konvektív zóna A Nap belső szerkezete A magban termelt energia sugárzással, majd áramlással terjed a Nap felszíne felé. Centrális mag A centrális mag körülbelül a Nap sugarának negyedéig tart, ebben a régióban zajlik a Nap energiáját szolgáltató fúzió. Az energia 99%-a itt keletkezik. A fúzió során könnyebb elemek nehezebbekké egyesülnek, miközben nagyenergiájú fotonok (gamma- és röntgensugárzás) formájában energia szabadul fel. A folyamatban hidrogénatomok magjai, azaz protonok egyesülnek héliummaggá. Mivel a pozitív elektromos töltésű protonok erősen taszítják egymást (Coulomb-erő), csak az egymáshoz képest nagyon gyorsan mozgó részecskék ütközhetnek össze és alakulhatnak át nehezebb atommaggá. Ezért kell a fúzióhoz nagyon magas hőmérséklet. Még a Nap központi 15 millió fokos részében is csak az ún. alagúteffektus teszi lehetővé a protonok egyesülését. A reakcióban résztvevő anyag tömegének 0, 7%-ából az átalakulás során (E=mc 2) energia lesz.
az Sol ez egy olyan gáz halmazállapotú test, amely erősen tömörített magot tartalmaz, amelyben az energiát termonukleáris reakciók generálják. Ez a csillag, amely körül a Föld és más bolygók keringenek, és amelyhez fényt és hőt biztosít. 4600 millió évvel ezelőtt született. Bár ez az egyik több mint 1000 millió égi test, amely a Tejút galaxisát alkotja, a csillag a legvilágosabb.. Minden élet a Földön a szoláris energiától függ. A Nap nélkül a Föld sötét, élettelen időnként fagyott hely lenne. Bár nem ismert, hogy mi történt több mint 4 milliárd évvel ezelőtt, a jelenlegi elmélet szerint egy hatalmas por- és gázfelhő lassan kezdett fordulni. A gravitáció sűrű régiót húzott a felhőben. Az impulzus növelte a forgás sebességét. Ez a mozgás a központban lévő gázt felmelegítette, ami olyan reakciókat váltott ki, amelyek a port és a gázt szilárd anyaggá változtatták.. A központi anyag nagyon forró és sűrű lett, ami egy olyan magfúzióhoz vezetett, amely a Napot okozza. A Nap nagy rendszerének köszönhetően a Naprendszer domináns tárgya, mivel a rendszer tömegének 99% -át tartalmazza.
A régi kőházakat elhagyva még érintünk néhány újabban épült, fás kerttel körülvett nyaralót, de a magassággal mindinkább elvegyülünk a Tokaji-hegység rengetegében. A falu határától durva kövekkel felszórt, széles murvaúton folytatjuk, és hamarosan természetes erdőben járunk. Egy kis rétnél feltűnik a valószerűtlenül közel és magasan trónoló vár, jobbra az eredeti sziklakiszögellés, míg balra az újjáépített öregtorony nyújtózik a fák lombkoronája fölé. Itt már fokozottan védett a hegyoldal; a réteken melegkedvelő lágyszárúak tenyésznek, míg az egyre öregebb, sűrű tölgyes innentől több tíz kilométeren keresztül összefüggő rengeteget alkot a központi területen Erdőbényéig és Tolcsváig. A vidék híresen jó gombatermőhely. A szokásos vadak mellett a farkas és a hiúz, sasok és sólymok is élnek a ritkán járt erdőségben. A regéci várnál A murvaút egy kis tisztás mellett halad el, melynek fedett esőbeállójában szusszanhatunk egyet a meredek várostrom előtt. A murvás szekérút ugyanis rövidesen megérkezik a nyeregbe, ahol átbukik a túloldali lankára.
A Regéci vár egy több mint 600 méter magas sziklaszirtre épült – nagy valószínűséggel a 13. században. A Rákóczi-várként is ismert erődítmény a 17. században élte a fénykorát, a család itt alakította ki birtokközpontját, sőt, II. Rákóczi Ferenc is itt töltötte a gyermekkorát. A Rákóczi-féle szabadságharc bukása után azonban a császáriak elkobozták a várat, majd porig rombolták. A vár felújítását pár éve kezdték el, és az jelenleg is tart. Már a vár aljából is pazar a kilátás (főleg a nemrég kialakított fogadóépület teraszáról), de ha megvásároljuk a 800 forintos belépőt (felnőtteknek), akkor az újjáépített öregtoronyból és rondellájából még szebb panorámát kapunk. Főleg így ősszel. Ha a Regéci várat megnéztük, érdemes még "lemenni" a faluba is, ahol – egy szintén újonnan épült – központ várja a látogatókat. Van itt egy állandó kiállítás II. Rákóczi Ferenc gyermekkoráról, de a tárlat I. Rákóczi György fejedelem korától egészen a Rákóczi-szabadságharc végéig bemutatja a korszak történetét.
A várrom ingyenesen látogatható bármikor, a romokat bejárva ellátni a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és a Cserhát csúcsaiig is. Mégis, a legszebb körpanoráma pár percnyi sétára, a Boszorkánykőről nyílik. Regéci vár Egy másik magaslatot is ajánlunk a tériszonytól nem félőknek és a várak szerelmeseinek: a regéci várat, ahol II. Rákóczi Ferenc töltötte gyermekéveit. A vár jól védhető helyen, egy vulkáni kúpon áll 693 méter magasan, Regéc és Mogyoróska között nagyjából félúton. Bár a vártól nem messze parkoló is található, bátran vágj neki gyalog az említett két falu bármelyikéből, hiszen az út mindkettőtől csupán fél óra sétát vesz igénybe (azonban, ha szeretnéd megnézni miként telt II. Rákóczi Ferenc gyermekkora a regéci várban, ajánljuk, hogy ne hagyd ki a regéci látogatóközpontot). A vár télen csak hétvégén látogatható, ekkor viszont benézhetsz az Öregtoronyba és vezetéssel felfedezheted a nyáron felújított palotaszárnyat és interaktív kiállítását is. Apci tengerszem A Széleskő-bányatavat sokan csak apci Tengerszemként ismerjük káprázatos, tiszta smaragdzöld vize és a körülötte emelkedő sziklafal miatt.