Magyar idő szerint hajnali 4 óra 24 perckor csapódott be a kínai rakéta az India-óceánba, írja a Telex. A Hosszú Menetelés 5B nevű rakéta a Maldív-szigetektől nem messze, az északi szélesség 2, 65 fok és keleti hosszúság 72, 47 foknál ért földet a Kínai Űrügynökség szerint. Egyelőre nem lehetett se videót, se képet látni a becsapódásról, azt se tudni, hogy a rakéta darabjai elérték volna a lakott területet. A rakéta április vége óta zuhant folyamatosan a Föld felé, és a nagy része már azelőtt megsemmisülhetett, hogy belépett a Föld légkörébe. Becsapódás előtt a Földközi-tenger és az Arab-félsziget felett haladt át, utoljára Izrael és Jordánia felett készült róla felvétel. Ukrajna visszafoglalta az ukrán-fehérorosz határ egy szakaszát - Napi.hu. A kínai állami média a koordináták alapján a becsapódás helyszínét Indiától és Srí Lankától délnyugatra határozta meg. Chinese Rocket seen over Jordan 5:11am | May 9, 2021 #LongMarch5 #ChineseRocket — Walid (@walidbarahmeh) May 9, 2021 Forrás:, nyitókép illusztráció
A feltételezések beigazolódtak, az Indiai-óceánba csapódtak a rakéta légkörben le nem bomlott elemei. A Maldív-szigetek környékén történt becsapódást pedig egy szemtanúnak sikerült rögzíteni, így mindenki megnézheti az elképesztő pillanatot. További cikkeink is érdekelhetnek: Exkluzív és látványos képek érkeztek a Survivor 2021-es évadának forgatásáról Kilences ikreknek adott életet egy 25 éves anyuka – VIDEÓ 5 tipp, amivel búcsút inthetsz a bosszantó karanténkilóknak
Vasárnap hajnalban a Földbe csapódott a kínai hordozórakéta. Kínai hatósági közlések szerint magyar idő szerint vasárnap reggel 4 óra 24 perckor darabokra hullva visszatért a Földre a kínai Hosszú Menetelés-5B hordozórakéta, amely az épülő kínai űrállomás főmodulját vitte fel április 29-én – derül ki a Reuters cikkéből. Vége az izgalomnak - becsapódott a kínai rakéta | Minap.hu. A hordozórakéta roncsainak a nagy része elégett a légkörben, ami megmaradt belőle, az Indai-óceánba zuhant a Maldív-szigetektől nyugatra, távol lakott területtől. Chinese Rocket seen over Jordan 5:11am | May 9, 2021 #LongMarch5 #ChineseRocket — Walid (@walidbarahmeh) May 9, 2021 Az amerikaiak ebből egyelőre annyit erősítettek meg, hogy a Hosszú Menetelés-5B roncsai az Arab-félsziget felett érték el a Föld légkörét. A Hosszú Menetelés 5B-t április 29-én indították útnak a Tianhe nevű ember nélküli főmodullal. Kapcsolódó cikkek
Egy Lancia személyautó eddig tisztázatlan körülmények között a sínekre hajtott a Selyemgyár utcai átkelőnél. A sofőr életének megmentésére nem volt lehetőség. Egy büntető döntött, vereséget szenvedett a Haladás a Soroksártól Továbbra is várat magára a szombathelyiek első tavaszi hazai győzelme. Megyei II. osztály, déli csoport: rangadót nyert és élre állt a Szarvaskend, hatot rúgott a Bajánsenye, valamint a Nádasd is A Körmend kétgólos hátrányból fordítva nyert a Gyöngyöshermán-Szentkirály otthonában, a Szentpéterfa pedig a Tanakajdot győzte le. A Bajánsenye a Felsőcsatár ellen tartotta otthon a három pontot, a Rum és a Vasszécseny viszont nem bírt egymással. Még bizonytalan a kijevi helyzet Vitalij Klicsko arra kéri a kijevieket, akik elmenekültek a városból, hogy még ne menjenek vissza. Tisztul az ég csütörtökön Nyugat felől szakadozik, csökken a felhőzet holnap.
Sokáig bizonytalan volt, hogy hol landolnak a Hosszú Menetelés 5B nevű hordozórakéta darabjai. Az Indiai-óceánba csapódtak vasárnap hajnalban a Hosszú Menetelés 5B nevű hordozórakéta darabjai a kínai állami média közlése szerint. A kínai űrkutatási hivatalra hivatkozva hozzátették, hogy az űreszköz jelentős része a Föld légkörébe érve elégett. A koordináták alapján a becsapódás helyszínét Indiától és Srí Lankától délnyugatra határozták meg. Korábban attól tartottak, hogy a rakéta darabjai lakott területre zuhannak. A Global Times kínai napilap kínai űripari illetékeseket idézve szerdán arról írt, hogy nincs ok a pánikra a rakéta visszatérése miatt. "A legtöbb törmelék el fog égni a légkörbe visszatérve (... ), csak egy nagyon kicsi részük eshet a földre, valószínűleg távol lakott területtől, vagy az óceánba" - idézte a lap Vang Jan-ant, a Aerospace Knowledge szakfolyóirat főszerkesztőjét. A hordozórakétával Kína április 29-én juttatta a világűrbe leendő állandó űrállomásának főmodulját, a Tian-he-t (Mennyei Harmónia), ám később az irányítóközpont elvesztette az ellenőrzést felette.
A cikk rövidített változata hamarosan németül is megjelent [ Zeitschrift für Chemie 12, 405 (1869)]. (A német publikációban a periódusos szót tévesen fokozatosnak fordították. ) Mengyelejev elsô periódusos rendszere, 1869 Ti=50 Zr=90? =180 V=51 Nb=94 Ta=182 Cr=52 Mo=96 W=186 Mn=55 Rh=104, 4 Pt=197, 4 Fe=56 Ru=104, 4 Ir=198 Ni=Co=59 Pd=106, 6 Os=199 H=1 Cu=63, 4 Ag=108 Hg=200 Be=9, 4 Mg=24 Zn=65, 2 Cd=112 B=11 Al=27, 4? =68 Ur=116 Au=197? C=12 Si=28? =70 Sn=118 N=14 P=31 As=75 Sb=122 Bi=210? O=16 S=32 Se=79, 4 Te=128? F=19 Cl=35, 5 Br=80 J=127 Li=7 Na=23 K=39 Rb=85, 4 Cs=133 Tl=204 Ca=40 Sr=87, 6 Ba=137 Pb=207? =45 Ce=92 Er? =56 La=94 Yt? =60 Di=95 In=75, 6? Th=118? 1869 augusztusában egy moszkvai konferencián a mai formájához igen hasonló periódusos rendszert mutatott be Mengyelejev. 1871-ben hosszú dolgozatot jelentetett meg, ebben közzétette módosított periódusos rendszerét (a "tipikus" oxigén- és hidrogénvegyületekkel). A kémiai elemek periódusos rendszere - Cérnaszálak Ariadné fonalából. Mengyelejev 1871-es periódusos rendszere I. - R 2 O II.
Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus állította össze az elemek periódusos rendszerét 1869-ben. Azon felismerés alapján született meg a rendszer, hogy az elemek tulajdonságai a rendszámuk szerint periodikusan váltakoznak. Tőle függetlenül nem sokkal később J. L. Meyer német tudós is leírta a rendszert. Mengyelejev a táblázat rendszere alapján megjósolta újabb tíz elem létezését, és feltételezett tulajdonságaikat is leírta. Mengyelejev táblázata még természetesen nem úgy nézett ki, mint a manapság használatos. A képen látható (nagyítható) modern periódusos rendszer táblázatának minden cellájában az elem rendszáma, vegyjele, relatív atomtömege és neve olvasható. A KÖRINFO képtárban részletes áttekintést kaphat a az elemekről, a nem fémes elemekről és fémek és félfémek csoportjáról. Ca periódusos rendszer si. Kattintson a linkekre! Ha e-tanfolyamot kér a periódusos rendszer elemeiről, kattintson ide!
Itt az eredeti Mengyelejev féle periódusos rendszer. [link] Látható, hogy valójában nem áll másból, mint az akkor ismert elemek egymás alá rendezése tömegszám szerint. (Akkoriban a rendszámot még nem ismerték, csak az egyes atomok tömegét tudták mérni. ) Ha jól megnézed, akkor a kálcium (Ca) alatt van egy kérdőjel 45-ös tömeggel, és a cink (Zn) alatt is van két kérdőjel 68 illetve 70 tömegekkel. A 45-ös az Sc jelű Szkandium, a 68 és 70 a Gallium és Germánium (Ga, Ge, valójában 70 és 72, 6 tömegűek). Van még pár, amivel nem tudott mit kezdeni. Ca periódusos rendszer története. Hiányoznak a nemesgázok valamint például a periódusok is csúsznak, mivel a Ca és Mg nem egymás alá került. Ami viszont szépen lűátszik: a halogének (F Cl Br I) szépen egymás mellé kerültek, az alkáli fémek (Li Na K Rb Cs) is egy sorban vannak, a bór-asztácium vonal is megvan, csak nem asztáciumra végződik, lévén még nem volt meg (B Si As Te At, abből az At hiányzik), széncsoport, oxigéncsoport megvan... szóval nagyon sok minden kijön belőle. Van olyan is, amit azóta nem úgy hívnak, pl a Cd és a Sn (kadmium és ún) közt ma In (indium) és nem Ur van.
Ezek az elektronok azonban egy teljesen feltöltött s-pályáról kell, hogy távozzanak, másrészt az első elektron távozása után a második leszakításához már jóval nagyobb energia kell, ezért ezek az elemek kevésbé reakcióképesek az alkálifémekhez képest. Az alkáliföldfémek fémrácsos anyagok, a berillium és a magnézium hexagonális rácsot, a kalcium és a stroncium lapon középpontos kockarácsot, a bárium és a rádium térben középpontos kockarácsot alkot.
Redukálószerként alkalmazzák más fémek, például az urán, cirkónium és tórium kinyeréséhez. A kalcium-karbonátot használunk a cement, az oltott mész és a habarcs készítéséhez. A kalciumot nem tartják mérgezőnek Stabil izotópok 40 Ca, 42 Ca, 43 Ca, 44 Ca, 46 Ca Instabil izotópok 34 Ca, 35 Ca, 36 Ca, 37 Ca, 38 Ca, 39 Ca, 41 Ca, 45 Ca, 47 Ca, 48 Ca, 49 Ca, 50 Ca, 51 Ca, 52 Ca, 53 Ca, 54 Ca, 55 Ca, 56 Ca, 57 Ca
Az elsőről tudjuk, hogy a VI. -A csoport 2. periódusa (sora), azaz az csak az Oxigén lehet.
Mengyelejev éppen az elmélet alkalmazásával, az elmélet kémiai követketkezményeinek vizsgálatával, a még fel nem fedezett elemek tulajdonságainak jóslásával tûnt ki tudóstársai közül. 1870-ben megjelent Lothar Meyer periódusos rendszere is, ám egyik dolgozat sem keltett különös figyelmet. A periódusos törvény iránt csak akkor ébredt fel az érdeklôdés, amikor a hiányzó elemeket felfedezték és tulajdonságaikat megállapították. A galliumot Lecoq de Boisbaudran fedezte fel, és Mengyelejev mutatta ki, hogy megfelel az eka-aluminíumnak. Késôbb kiderült, hogy az eka-bór a szkandium, az eka-szilícium a germánium. Felhasznált irodalom: J. R. Ca periódusos rendszer live. Partington: A History of Chemistry, Vol. IV, Macmillan, London, 1964 Carmen Giunta: Selected Classic Papers from the History of Chemistry Chris Heilman: The Pictorial Periodic Table Hronszky Imre, Varga Miklós: Filozófiai tényezôk a kémiai gondolkodás történetében, Tankönyvkiadó, Budapest, 1973 ChemoNet, 1997 Vissza