Főoldal Magánrendelők Magyarországon Prof. dr. Édes István kardiológus még nem jött értékelés Cím: Rudling-Health - Hajdúszoboszló (4200 Hajdúszoboszló, Mátyás király sétány 10. ) Telefonszám: Nincs megadott telefonszám E-mail cím: Nincs megadott e-mail cím Bemutatkozás Még nem írt bemutatkozást. Értékelések Összességében: 0 (0 értékelés) ellátó orvos kommunikációja 0 ellátó orvos alapossága 0 ellátó személyzet kommunikációja 0 ellátó személyzet alapossága 0 várakozási idő 0 összességében a rendelőről 0 Önnek mi a véleménye? Veleménye másoknak segíthet a megfelelő egészségügyi intézmény kiválasztásában! Értékelje Ön is! Még nem érkezett értékelés. Értékelje Ön elsőnek! Amennyiben nem szeretne a Há orvoskeresőjében szerepelni, akkor kérjük, jelezze ezt az e-mail címen!
2018-03-02 00:00:00 FORRÁS: Szerző: Weborvos Automata Lapszemle Haláláig a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem címzetes professzora volt. Súlyos betegségben 70 évesen elhunyt Czuriga István kardiológus professzor, a Debreceni Kardiológiai Napok alapítója, aki Édes István professzorral közösen 1995-be hívta életre a ma már országos jelentőségű eseményt - írja a Czuriga István 1975-ben szerezte az orvosi diplomáját a Debreceni Orvostudományi Egyetemen "Summa cum laude" minősítéssel. Szakmai pályafutását a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikáján, mint tudományos ösztöndíjas gyakornok kezdte, majd az időközben átalakult Szív- és Tüdőgyógyászati-, és Kardiológiai Klinikán osztályvezető egyetemi tanársegédként, adjunktusként, docensként, illetve címzetes egyetemi tanárként dolgozott. Klinikai munkájában a fő érdeklődési területe a koszorúér betegség diagnosztikája és kezelése (több mint 10. 000 szívkatéteres vizsgálatot végzett), a szívinfarktus utáni szekunder prevenció, valamint a szívelégtelenség diagnosztikája és kezelése.
Hátránya, hogy még drága, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) még nem támogatja – magyarázta a kardiológus professzor. Elmondta azt is: csaknem 30 év múltán a krónikus szívelégtelenségben szenvedők kezelésében is áttörést jelentő gyógyszer jelent meg. Ez a betegség mintegy 200 ezer embert érint hazánkban, a túlélési esélyek pedig rosszabbak mint a legtöbb tumoros elváltozásnál. Az új, ARNI nevű vegyület lényegesen javíthat ezen a helyzeten – fűzte hozzá Édes István.
Súlyos betegségben elhunyt Czuriga István kardiológus professzor, a Debreceni Kardiológiai Napok alapítója, aki Édes István professzorral közösen 1995-be hívta életre a ma már országos jelentőségű eseményt. A magyar kardiológia emblematikus egyénisége, Dr. Czuriga István 2018. 02. 25-én 70. életévében váratlanul távozott közülünk. Nagyon nehéz visszaemlékezni valakire és nekrológot írni egy személyről, aki 25 éven keresztül jó barát, kolléga volt és akivel együtt dolgoztunk, pályáztunk, publikáltunk, írtunk könyvfejezeteket, szakmai irányelveket és szerveztünk kongresszusokat - írja a Magyar Kardiológusok Társaságának szakmai oldalán visszaemlékezésében Édes István professzor. Nehéz összefoglalni, hogy mit jelentett Dr. Czuriga István a magyar kardiológiának, a Magyar Kardiológus Társaságnak és a szakmai kollégiumnak. Életrajzi adatai szerint 1975-ben szerezte a diplomáját a Debreceni Orvostudományi Egyetemen és ezt követően rész- vagy teljes munkaidőben 43 éven keresztül dolgozott a Debreceni Egyetem, először Szív- és Tüdőgyógyászati Klinikáján, amelyből 2000-től Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika lett.
Precíz, megbízható embernek tartom magam, aki igényes a munkájára, gyakorlatias, együttműködő és örök optimista. Szabadidőmben szívesen olvasok és sportolok, szeretek túrázni, búvárkodni és utazni. A rendszeres szakmai továbbképzések mellett nagy érdeklődéssel figyelem a társadalomtudományok és a természettudományok területén elért újabb eredményeket. 1312
A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek...
Ez adja meg a novelláknak is a nem-európai koloritot. A «Borongó felhők» c. novellában pl. a hős egy szegény útépítő munkás, aki keresetének nagyrészét egy hirhedt gésára pazarolja, amiért is felesége szemrehányosokkal illeti, sőt egy ízben az asszony annyira kijön japáni sodrából, hogy ártatlan kis fiát hülyének nevezi. «Kitől tanultad ezt a közönséges modort», mondja az útépítő munkás és kidobja eldurvult feleségét. Magyar nevek japánul 18. A kötetben eleitől végig mindenki mindenkivel szemben jómodorú. A fordításban is; hát még milyen jómodorúak lehetnek az eredetiben! Ez az, ami nem-európai és amiért a könyvet el kell olvasni. Azt is lehet érezni a kötetből, hogy ez a nagy japáni hagyomány válságban van. A könyv stílusa a figyelmes olvasó előtt egy meghasonlott lelkű ország diagnózisát rajzolja ki. Az égen még ott ragyog a törékeny japáni hold, ott boronganak a japáni festők selyem-fínom fellegei, minden novellában bőségesen esik szó holdról és fellegekről, - de a japáni hold, a japáni felhők olykor nagyáruházak ormán jelennek meg és fényreklámok konkurrenciája ellen hadakoznak.
Portréiban kb. ugyanazokkal a terminusokkal ismerteti az írókat, amelyekkel pl. Elindult Kásler Magyarságkutató Intézete, a szakma nem ismeri a kinevezett vezetőjét : hungary. Reményi József az amerikai dekameron szerzőit bemutatta a közönségnek. Sorait olvasva az ember el is felejti, hogy exótákról van szó, hiszen Japánban is minden csupa mozgalom, generációs kérdés, írói szervezkedés, valószínűleg törzsteaházak is vannak, ahol a törzsgésa szolgál ki a törzsgyékény körül. Csak akkor ijed fel az ember, amikor kiderül, hogy az egyik csoportnak, az egyik -izmusnak az a neve: A Fehér Nyirfa. Ez mégsem Európa. És akkor az ember kételkedni kezd az egész japáni európaiságban és sajnálja, hogy Thein Alfréd a bevezetésben nem ír többet a japáni irodalmi élet formáiról és technikájáról, - mert valószínű ugyan, hogy ezek a novellák folyóiratokban és novelláskötetekben jelentek meg és az emberek a villamoson olvasták őket, de azért az sem lepne meg (tekintettel a Fehér Nyirfára), ha kiderülne, hogy templomszolgák szokták zümmögni ezeket a novellákat, mialatt a népszerűbb szentek szobrait füstölgetik.
Toyota, Mitsubishi, Kodansha). A japán nyelvbe latin írású nyelvből átkerült meghonosodott szavakat ( gairaigo), mint pl. テレフォン (terefon; az angol "telephone"-ból) vagy ゼロ (zero; a francia "zéro"-ból) magyarosan írjuk át. A főképp műcímekben használt más nyelvű, japán betűkészlettel ( katakana) írt szavakat eredeti, latin betűs alakjukban hagyjuk (pl. ワンピース: One Piece; ガールズ&パンツァー: Girls und Panzer) [2] [3] Anime- és mangasorozatokhoz lásd még: Wikipédia:Anime- és mangaműhely/A japán címek írásáról. A helyesírási keretirányelvet és a részszabályozásokat elfogadó szavazások jegyzőkönyvei [ szerkesztés] Önálló helyesírási keretirányelvről (elfogadva: 2007. június 9. Magyar nevek japánul 2017. ) A kínai és japán nevek egységes átírásáról (elfogadva: 2006. ) Használandó sablonok [ szerkesztés] {{ magyaros |japán}} (? ) – Az irányelvnek megfelelő, magyaros átírású szócikkeket jelölő sablon. {{ nihongo}} (? ) – A japán nevek, szavak, kifejezések egységes feltüntetésére szolgáló sablon. {{ japánátír}} (? ) – A sablon jelzi, ha egy szócikkben nem megfelelő a japán szavak átírása.