Mindig forró zsiradékba tegyük a szaggatott tésztát, majd a tüzet mérsékelve, közepes tüzön folytassuk a sütést. Jó, ha az első oldalát fedő alatt sütjük. Sütőben sütésnél nem szabad a telt tésztát túl magas hőfokon, gyorsan sütni, mert akkor a külső kérge hamar megbarnul és belül sületlen marad. Egyenletesen meleg legyen a sütő (alsó és felső sütés: kb. 180 °C, légkeveréses: kb. 160 °C), a meleget 30 perc után csökkentsük. 1 kg lisztből készült kalács sütési ideje kb. 50 perc. Kisebb mennyiségű tésztának 30-40 perc elegendő. Egyszerű kelt tészta: töltött frizbi - Blikk. Kelt tészta alaprecept Hozzávalók 500 g liszt, 80 g cukor, 80 g margarin vagy olvasztott vaj, 0, 5 kocka élesztő (25 g), 1 csipet só, 200 ml tej, 1 db tojás. Elkészítése a tojást szétválasztjuk, a tejet langyosra melegítjük, majd belemorzsoljuk az élesztőt, hozzáadunk 1 teáskanál cukrot, majd hagyjuk felfutni, a lisztet nagy tálba tesszük, hozzáadjuk az élesztős keveréket és a többi hozzávalót, majd kézzel vagy konyhai robotgéppel (dagasztó spirál) addig dagasztjuk, míg sima felszínű tésztát kapunk, amely elválik az edény falától, konyharuhával letakarva kb.
A négyzetek egymással szemközti sarkait hajtsuk fel úgy, hogy egymást kissé átfedjék, majd az utolsó fület is felhajtva a közepét enyhén nyomjuk meg. A batyukat sütőpapírral bélelt tepsire tesszük. A leeső részeket összegyúrhatjuk, kinyújthatjuk, a maradék tölteléket rákenhetjük, és csigaként feltekerhetjük. Lekenjük az egész felvert tojással, majd szobahőmérsékleten 20 percig kelesztjük. Kép: Átol Tibor A tésztát 170 fokra előmelegített sütőben 18-20 perc alatt készre sütjük. A sütési idő erősen sütőfüggő, lehet több és kevesebb is! A sütőből kivéve tegyük rácsra, még melegen, ecset segítségével kenjük át kevés tejjel, és amikor kihűlt, szórjuk meg porcukorral. Anya vagyok, két csodálatos gyermeké, egy aranyhajú kislányé és egy szőke kisfiúé. Egyszer megígértem magamnak, hogy az utolsó leheletemig írni fogok. Akkor még nem tudtam, hogy épp pont mellettük, velük és róluk. Milyen csodálatos! Egyszerű kelt tészta. Két életet adtam, szeretek egy férjet, és írok. Most, itt, a 40 küszöbén újra fogadom: velük, így együtt az utolsó leheletemig!
Fektessük őket sütőpapírral bélelt tepsibe, és hüvelykujjunkkal nyomjunk mélyedést a közepükbe. Halmozzuk a mákos tölteléket a mélyedésekbe, majd süssük a korongokat kb. 25 percig. Kelt tészta Archives | Oldal 3 a 3-ből | Annuskám receptek videóval. Tipp: Mák helyett lekvárral, mazsolás túrókrémmel vagy vaníliapudinggal is megkenhetjük a korongokat. További receptekért kattints a Recepttárra, ha a hozzávalókról és a konyhai eljárásokról informálódnál, gasztroszótárunkra!
Hagyományos húsvéti ételek Közeleg a húsvét, lassan meg kell tervezni a húsvéti menüt, amelynek minden családban vannak fix, kihagyhatatlan elemei. Ilyen például a húsvéti sonka tormával és a fonott kalács, amelyeket szinte kötelező elkészíteni húsvétkor. De a töltött tojás, tojássaláta, sárgatúró, pogácsa, sonka- és sajttekercs, a répatorta vagy a linzer sem hiányozhat a húsvéti asztalról. Egyszerű kelt tészta recept. A hidegtálakhoz készíthetünk göngyölt húst, egybesült fasírtot és salátát is. Hogy le ne maradjon semmi fontos a bevásárlólistáról, összegyűjtöttük azokat a recepteket, amelyek részei a hagyományos húsvéti menünek, a levestől a főételen át a desszertig megtaláltok mindent, és a húsvéti reggeli fogásait is elmenthetitek.
2010. feb 22. 12:43 A mákkal - esetleg túrókrémmel vagy pudinggal - töltött korongok kitűnő második fogásként szolgálhatnak egy kiadós leves után. Hozzávalók:2 dl tej, 7 dkg kristálycukor, 4 dkg friss élesztő, 50 dkg liszt, 1 tojás, 10 dkg puha vaj, liszt a nyújtáshoz, sütőpapíra töltelékhez: 3 tojásfehérje, 20 dkg darált mák, 5 dkg kristálycukor, 2 dl tej, 3 dkg vaj, 1 citrom reszelt héja Elkészítése:1. Langyosítsuk meg az 1 tk cukorral elkevert tejet, és morzsoljuk bele az élesztőt. Keverjük össze a lisztet a maradék cukorral, a tojással és a puha vajjal, majd adjuk hozzá a felfuttatott élesztőt. 2. Dolgozzuk simára a tésztát, és kelesszük meleg helyen kb. Egyszerű kelt tészta. 30 percig. Közben melegítsük elő a sütőt 180 fokra. 3. Verjük fel a tojásfehérjéket a töltelékhez. Keverjük össze a mákot a cukorral és a tejjel, majd főzzük közepes hőfokon rövid ideig. A tűzről levéve adjuk hozzá a vajat és a citromhéjat, majd óvatosan forgassuk bele a tojáshabot. 4. Nyújtsuk ki a megkelt tésztát lisztezett deszkán 1 cm vastagra, és szaggassunk belőle 11 cm átmérőjű korongokat.
Diós kalács Diós mákos kalács recept: diós mákos kalács kelt tésztából A diós kalács kelttészta hozzávalói 500 g búza finomliszt 2 dl tej 2 db tojás 100 g sütőmargarin 3 ek kristálycukor 25 g friss élesztő 1 csipet só A diós kalács recept elkészítése 1. Bármilyen kelttésztát készítünk, az első lépés az élesztő felfuttatása a langyos tejben, egy kevés cukorral (10-15 perc). Ezalatt szitáljuk a lisztet egy tálba a sóval és a cukorral, majd dolgozzunk el benne egy tojást. Diós kalács töltelék recept A diós kalács töltelék hozzávalói 200 g darált dióbél 6 ek kristálycukor 3 ek rumaroma 1 marék mazsola 2 dl tej A diós kalács töltelék elkészítése Keverjük össze a hozzávalókat alaposan egy kis lábasban, főzzük őket össze addig, míg a diós kalács töltelék ragadós nem lesz. Ezt követően már tölthetjük is a diós kalács kelttésztájába. Diós mákos kalács töltelék recept A diós mákos kalács töltelék hozzávalói 100 g darált mák 100 g darált dióbél 2 dl tej 6 ek kristálycukor 6 ek kisszemű mazsola A diós mákos kalács töltelék elkészítése Keverjük össze a diót és a mákot a többi hozzávalóval alaposan egy kis lábasban.
A templomot a különleges alakja miatt Krisztus hajójaként is emlegetik (Fotó: MTI/Arany Gábor) 8/19 Az ország egyik legszebb római katolikus plébániája Jászapátiban. A nagyrészt a hívők anyagi támogatásával felépített, 1760 négyzetméter alapterületű épületet Makovecz Imre tervezte (Fotó: MTI/H. Makovecz imre mukai de. Szabó Sándor) 9/19 Az Árpád vezér Gimnázium épülete Sárospatakon (Fotó: MTI/Kozma István) 10/19 Makovecz Imre tervei alapján elkészült faluház. A szép és érdekes ház a két sokat szenvedett nép együttélését fejezi ki, az egyik torony a madéfalvi, a másik a németek építette kakasdi templom mása (Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc) 11/19 Szigetvár, kulturális centrum (Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc) 12/19 Szigetvár – a Vigadó névre keresztelt kulturális centrum (Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc) 13/19 A mogyoródi Somlyó-hegyen, a Forma–1-es pálya szomszédságában millenniumi Szent László-kilátó és -kápolna épült (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor) 14/19 Eger mintegy 50 ezer négyzetméter területen fekvő fürdője. A képen: a Makovecz Imre építész által tervezett uszoda 15/19 A szlovéniai Lendva új művelődési háza, amelyet Makovecz Imre építész tervezett.
Nem túlzás, simán lehetne: A legdurvább azonban az új látogatóközpont kiállítóterme, ahol az üvegtetőn keresztül a fentebbi részekkel ellentétben közvetlenül látszik a régi, patinás épület: Ha nem szabotálták volna el az álruhás nihilisták a modernizmus tekintélyének megrendülése idején a hagyományhoz való visszatérést, ezt az üvegtetőt az Országház építészeti stílusához illeszkedően lehetett volna megépíteni. Az épület építésének időszakában, illetve már korábban is a 19. század második felében Európa-szerte számtalan szépséges üvegtető készült kiállítócsarnokok, pályaudvarok, kastélyok, villák télikertjei, vagy áruházak, bevásárlóudvarok számára.
Turi Attila minden családi házát belesimogatta a tájba: egyik alaprajzát a telken álló ősfák, a másikét feltáruló panoráma határozza meg. A fény útja szinte mindegyik tervéről leolvasható, mintha az izgalmas ablakelhelyezéseket és formákat nem is ő tervezte volna, hanem a Nap járása. Előfordul, hogy az épített környezet értékeire rímelnek családi házai, de csak finom jelzésekkel: Csillaghegyen a svájci villáira, Magyarpolányban a dunántúli falvak portáira, Budakalászon a tornácos hosszúházakra. Sőt! Előfordul, hogy a huszadik század építészeti emlékei köszönnek vissza nála: Rómaifürdőn a hatvanas évek modern csónakházainak formáit idézi meg Turi Gergővel tervezett családi háza – természetesen a rá jellemző, letagadhatatlan stílusjegyekkel. Ezek azonban nem a környezetükben megjelenő épületek, vagy letűnt korok építészetének utánzásai. Nem díszletek. Híres magyar: Szlovénia, Lendva - Művelődési ház (Czika László) (kép). A funkcionalista és az organikus építészet ugyanis nem két kibékíthetetlen irányzat, épp ellenkezőleg. A jó ház nemcsak a természeti formákkal vagy a tájjal van szerves kapcsolatban, hanem a funkcióval is.
Hasonlóan turistalátványosság és stílusának karakteres hordozója a siófoki evangélikus templom, míg a Farkasréti temető ravatalozójának belső tere egy emberi mellkast modellez. Több mint tíz évig dolgozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem középkori hangulatot keltő piliscsabai épületegyüttesén, jellegzetes stílusjegyeit hordozza újabb munkái közül a makói Hagymaház és az egri uszoda. Emlék: makovecz imre munkái. A fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta, művei környezetükbe illenek, emberbarát, természetes anyagok felhasználásával készültek. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje az égből esett volna le rá. Szándéka az volt, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba. Emberközpontú, "látó" házainak szemük van (két ablak vagy ajtó), amivel a "belső lényeget" kívánja kifejezni, azt, hogy az épület lény. 1987-től tanára volt a Nemzetközi Építészeti Akadémiának, 1992-ben az akkor megalakult Magyar Művészeti Akadémia elnökévé választották, tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Iparművészeti Főiskolán.
Makovecz aztán Visegrádon, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság építész tervezőjeként dolgozott, ahol évről évre nyári táborokat szervezett. "Ez a nyolcvanas években a megtűrt kategória volt, részben ebből a társaságból kerültek ki a magánirodája munkatársai is" - mesélte Masznyik, aki maga is járt Visegrádon, ahol a nyári táborokban a fiatal építészek a rendőrség hallgatólagos engedélyével "vadkempingeztek" a visegrádi bányaudvarban. Népművelőkkel, néprajzosokkal együtt tevékeny részt vállalt a falvak megmentésért folyó programban, építészeket ajánlott, és maga is tervezett több faluházat. A nyolcvanas évek elején megalapította magánirodáját. A sárospataki fürdő bejárata előtt (További képekért kattintson a fotóra! ) Finta: A kultúra egészében gondolkodott "Azzal együtt, hogy sokan támadták, a mai magyar kultúra egyik vezéregyénisége volt. Függetlenül attól, ki ért vele egyet, és ki nem, az egész magyar kultúra hasznára vált, amit Imre csinált" - nyilatkozta az MTI-nek Finta József építész.
Állását mégis el kellett hagynia, a tervezési díjat sem kapta meg, ezután önkéntes száműzetésbe vonult. 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítésze volt, majd 1981-ben a Makona Tervező Kisszövetkezet (1991-től Makona Kft. ) vezetője lett, a céget 2010 elején kényszerült bezárni. Első figyelemreméltó munkája a paksi templom: a karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetű, ívelt kapubejáratú épület országos hírnevet hozott számára. Hasonlóan turistalátványosság és stílusának karakteres hordozója a siófoki evangélikus templom, míg a Farkasréti temető ravatalozójának belső tere egy emberi mellkast modellez. Több mint tíz évig dolgozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem középkori hangulatot keltő piliscsabai épületegyüttesén, jellegzetes stílusjegyeit hordozza újabb munkái közül a makói Hagymaház és az egri uszoda. Talán legismertebb műve az 1992-es sevillai világkiállításra tervezett magyar pavilon. A templomhoz is hasonlítható héttornyos épület bárkaszerűen bordázott fa tetőzetrendszere különleges látványt nyújtott, akárcsak a földszint üvegpadlója alá nyúló, így gyökérzetét is megmutató csupasz tölgyfa.