A tudósok sem tudnak mit kezdeni a dologgal, de tény, hogy egyre több turista kíváncsi rájuk. Nézd meg a képeket!
Sivatagos területek A Ráktérítő mentén elhelyezkedő Szahara 9 millió km2-ével, Földünk legnagyobb kiterjedésű sivatagi tája. A Föld legkiterjedtebb táblásvidéke egyben, ahol az ősi kőzeteken a tengeri üledékek csaknem vízszintesen települtek. A vulkáni működés következtében kialakult hatalmas hegységek (Ahaggar, Tasszali, Tibeszti), szakítják meg a környező kő- (hammada), kavics- (szerír) és homok- (erg) sivatagok egyhangúságát. A Szahara keleti részén a Földünk leghosszabb folyója, a sok vizet szállító Nílus tudja átverekedni magát a sivatagon. Száhel-övezet – "a születő sivatagi táj", a Szaharát délről határolva, az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig terpeszkedik. A XX. sz. folyamán alakult ki. Az erősödő globális felmelegedés következményeként megváltozott az éghajlat Szudán északi részén, a szárazság egyre délebbre hatolt. PPT - Kelet-Afrikai Árokrendszer PowerPoint Presentation, free download - ID:5222472. Az ott élő pásztornépek, mivel nem találtak elegendő legelőterületet, az állataikat az elsatnyuló növényzetre terelték, ahol az állatok kipusztították a fűcsomókat, "túllegelték" a tájakat.
A délutáni órákban utazás a Ngorongoro-kráterhez, a kráter peremére épült szállásunkhoz, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a 600 méterrel alatta elterülő, vadban gazdag kráterfenékre. Afrika talán egyetlen nemzeti parkja, mely szinte garantálja az öt nagyvad látványát; elefánt, orrszarvú, kafferbivaly, oroszlán és leopárd. Programunk után utazás a Ngorongoro Nemzeti Parkba, ahol az éjszakát töltjük. Szállás: Ngorongoro Nemzeti Park (1 éj) Ngorongoro-kráter A hajnali órákban leereszkedünk a Ngorongoro-kráterbe, Afrika legnagyobb "állatketjébe". Ebédünk elfogyasztása után folytatjuk utunkat a Serengeti Nemzeti Park felé. Meglátogatunk egy maszáj falut, majd délután elérjük a Serengeti Nemzeti Park határvonalát is jelző Masek és Ndutu tavakat. A szavanna tájképétől elüt a tavakat övező nyitott – úgynevezett miombó erdő. Talán itt a legnagyobb az esély, hogy gepárdot vagy vadászó oroszlán falkákat lássunk. Délután a Serengeti felé vesszük az irányt. Nagy-hasadékvölgy – Wikipédia. Szállás: Serengeti Nemzeti Park (2 éj) Serengeti Nemzeti Park A kora hajnali vadles igen izgalmas lehet, hiszen ebben az időszakban már gyülekeznek az állatok, hogy megkezdjék hosszú vándorlásukat a zöld legelőket keresve.
Kelet-Afrika a magasföldek övezte árokrendszerek, híres vulkánok otthona. A 2, 5 millió km2 kiterjedésű Kelet-Afrika, a vetődéssel kialakított nagy tavak, magasföldek, árokrendszerek és vulkánok földje. A domborzati képét meghatározó törésrendszerek: a Közép-afrikai- és a Kelet-afrikai-árokrendszer, a Kelet-afrikai-magasföldet veszik közre, az árkokban tavak mélyülnek, míg az árkok mentén harmadidőszaki vulkánok emelkednek. A Kelet-afrikai-magasföld az Indiai-óceán partja felé egy lankás lejtővidékben megy át és csatlakozik a parti síkság övéhez. Kelet afrikai árokrendszer. A Közép-afrikai-árok, az Albert-tótól mintegy 1500 km hosszan, 60-70 km szélességben mélyül a Tanganyika-tóig. Az árokrendszerben helyet foglaló tavak feneke különböző magassági szintekben és mélységben fekszik. A legmagasabban fekvő tó a Kivu-tó (1460 m), amelyet a Virunga-vulkáncsoport lávája gátolt el. A Közép-afrikai-árokrendszer legnagyobb és legmélyebb tava a Tanganyika-tó (1435 m), egyben Földünk második legmélyebb tava. Az Albert-tó és az Edward-tó között 5120 m-ével magasodik a legendás hírű, kristályos kőzetű Ruwenzori, a Hold-hegység, Afrika harmadik legmagasabb pontja.
A Nagy-hasadékvölgy térképe A Nagy-hasadékvölgy óriási geológiai képződmény, amely Délnyugat-Ázsiában Szíria északi részétől a Szír-Jordán-árok, az Akabai-öböl és a Vörös-tenger mélyén a kelet- afrikai Mozambikig húzódik. A völgy szélessége 30-100 kilométer, mélysége néhány száz méter és több ezer méter között változik. Neve John Walter Gregory felfedezőtől származik. A Nagy-hasadékvölgyet az afrikai és ázsiai földkéreglemezek távolodása hozta létre, ami északon 35 millió évvel ezelőtt kezdődött. Kelet-Afrika lemezének elsodródása az afrikai tömbtől 15 millió évvel ezelőtt indult meg. A litoszféra vastagsága a kelet-afrikai hasadéknál 100 kilométerről 20 kilométerre vékonyodott. Kelet afrikai árokrendszer es. Néhány millió év múlva szét is törhet és akkor Kelet-Afrika leválik Afrikáról. A vulkáni tevékenység e hasadék mentén erős és olyan vulkanikus hegyek kialakulásához vezetett, mint a Kilimandzsáró, a Kenya-hegy, a Karisimbi, a Nyiragongo, a Meru, az Elgon-hegy vagy a tanzániai Kráterhegyvidék. Az Ol Doinyo Lengai, a Föld egyetlen nátrium-karbonátos vulkánja ma is aktív.
Mára az eredeti szavannai területek eltűntek, a kiszáradó földeken nincsen biztos élelemforrás. Semmi sem állja útját a szél felszínformáló tevékenységének. A sivatag terjeszkedik, az ottlakók életét megváltoztatva, s ebből adódóan számos társadalmi problémát eredményezve. Ez lett a Föld egyik éhségzónája. Kisebb kiterjedésű és eltérő keletkezésű sivatagi terület, az É-D irányban 2000 km hosszan húzódó Namib-sivatag, Dél-Afrikában. A Guineai-öböl előtt húzódik 50-140 km sávban, a hideg Benguela-áramlás előtt alakult ki, tipikus ködsivatagként. Bennszülött nevének jelentése: "terület, ahol semmi sincs" utal arra, hogy itt az életfeltételei igencsak szűkre szabottak. Az évi 50 mm-es csapadékmennyisége az Atlanti-óceán felől érkező hajnali párából csapódik ki az éjszaka folyamán, gyorsan lehűlt homokra. Ez élteti sajátos ökoszisztémáját. A Kalahári-medence a busmanok lakta dél-afrikai táj, száraz, félsivatagos, szavannás vidék. Kelet-Afrika – Wikipédia. Itt található a Kalahári-sivatag. A Kalahári-medence az óceánoktól elzárt terület, lefolyástalan vízgyűjtő terület.
A Nature-cikket jegyző 37 szerző közé tartozik a Szegedi Tudományegyetemről indult két biokémikus: a közlemény szerzőlistáján első helyen szereplő Pardi Norbert és az őt a Pennsylvániai Egyetem kutatói világába bevezető Karikó Katalin. Ez a magyarázata annak, hogy a "BIAL Award in Biomedicine 2021" díj nyerteseinek a kihirdetését követően bemutatták azt a filmet, amelyen az mRNS-technológia fejlesztését felfedezéseivel megalapozó Karikó Katalin és a Pennsylvaniai Egyetemen kutatótársává lett Drew Weissman mesél az 1997-ben indult közös munka főbb állomásairól. A laborbeli munka előrehaladását is kifejezik az egymáshoz kapcsolódó publikációk. Az SZTE kutatóprofesszora, Karikó Katalin elmondta: az mRNS-kutatásban mérföldkőnek számító 2005-ös és 2008-as publikációikra támaszkodik a "BIAL Award in Biomedicine 2021" kitüntetéssel jutalmazott 2017-es Nature-cikk. Ennek a "Zika vírus elleni védelem egyetlen alacsony dózisú nukleozid-módosított mRNS-oltással" című közleménynek az első szerzője Pardi Norbert.
Szomorú napja volt a vírusoknak, amikor kiderült, hogy van mRNS-vakcina, és hatásos. Nagy felelőssége van mindenkinek, hogy minél több emberhez minél több információt juttassanak el erről közérthetően – mondta a kutató, akinek a szabadalma alapján készült el 2020-ban a világon elsőként klinikailag is bizonyítottan hatásos harmadik generációs Pfizer–BioNTech Covid–19- (Comirnaty) vakcina. Karikó Katalin arról is beszélt, hogy a harmadik vakcina megsokszorozza a védelmet, ugyanakkor meg kell értetni az emberekkel, mitől véd a vakcina. Nem a megfertőződéstől véd, de a lélegeztetőgéptől, a haláltól igen – hangsúlyozta Karikó Katalin, aki egy New York-i idősotthon történetét idézte fel, ahol mindenki beoltotta magát az ő példáján felbuzdulva, és senki sem halt meg, miután felütötte a fejét a járvány az otthonban. (MTI) (Borítókép: Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért idei díjazottja az elismerés átadásán a Debreceni Egyetemen 2021. december 14-én.
2021. nov 4. 16:07 #vakcina #Covid-19 #Karikó Katalin #Vírus Karikó Katalin elmondja, mikortól csökken a védettség/Fotó:MTI-Cseke Csilla Dübörög a negyedik hullám, és szinte minden szakértő egybehangzóan azt javasolja, minél többen vegyék fel az oltásokat, mert ez jelentősen csökkenti a kórházba kerülés kockázatát. Sokan tanácstalanok, hogy a harmadik oltásra mikor érdemes vállalkozni. Ki tudná más ezt a kérdést leghitelesebben megválaszolni, mint az mRNS vakcina egyik feltalálója, a híres biokémikus Karikó Katalin. A Ripost kiszúrta, hogy egy szemfüles hozzászóló meg is kérdezte, tőle, mikor érdemes felvenni a 3. oltást. ( A legfrissebb hírek itt) A tudós válaszában így fogalmazott: "5-6 hónap után jobb felvenni a harmadikat, az nagyon magasra viszi az ellenanyag-szintedet. " – írta közösségi oldalán Karikó Katalin. Ez is érdekelheti: Hatalmas oltási akció indul az oltópontokon Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! TERMÉKAJÁNLÓ #oltás Melyik évben születtél?
Orbán Viktor találkozott Karikó Katalinnal Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök reggel a Karmelita kolostorban fogadta Karikó Katalin kutatóbiológust, biokémikust, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatóját. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
Karikó Katalint a koronavírus elleni mRNS-vakcina kifejlesztése miatt az orvosi Nobel-díj várományosai között emlegetik, de áttörő sikerű eljárásának köszönhetően a jövőben sokkal nagyobb előnyünk lesz számos más betegséggel szemben is. A Brain Bar Mi a kérdés? című podcastsorozatának legújabb részében a kutatónő azt is elárulta, hogy milyen akadályokkal kellett megküzdenie a vakcina megalkotásához vezető úton. Beszélt többek között az RNS-ek szerepéről, és arról is, hogy pontosan miből áll és hogyan készült el a koronavírus elleni vakcina. Karikó Katalint egy szerény tudósnőként ismeri a világ, aki pénzdíjait azonnal eladományozza, és még mindig a régi autójával jár. Anno az RNS-ben rejlő lehetőségek vonzották őt erre a területre, már 1978 óta ezzel foglalkozik. "A génterápia árnyékában dolgoztunk mi" - mondta el a kezdetekről. "Én úgy gondoltam, hogy a legtöbb betegség nem génhiba, a legtöbb embernek van egy kis sebe vagy akkut betegsége, amit csak egyszer-kétszer kellene valamilyen RNS-sel megkezelni (... ), ha a fehérjét kódoló RNS-t odavisszük a sebre, az meggyorsítaná a gyógyulást. "
Dél-koreai kitüntetéssel díjazták az SZTE kutatóprofesszorát. Karikó Katalin az egyik első kitüntetettje a "Park MahnHoon Díjnak" A díjat Karikó Katalin mellett Dr. Drew Weissman, az UPenn professzora, továbbá Dr. Tore Godal, a CEPI tanácsadója kapja – jelentették be Szöulban. A vakcinafejlesztők közül a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora, Dr. Karikó Katalin és a Pennsylvaniai Egyetem (UPenn) professzora, Dr. Drew Weissman olyan kulcsfontosságú technológia kifejlesztéséhez járult hozzá felfedezéseivel, amely a világ első Covid-19 elleni mRNS-oltóanyaga előállításához vezetett – indokolta a díjkiosztó bizottság döntését a Vaccine Institute (IVI) főigazgatója. Dr. Jerome Kim hozzátette: az újgenerációs vakcina világszerte milliók életét mentette meg. Forrás: Borítókép: MTI/Cseke Csilla
Felejtsenek el mindent, a vírust, a vakcinát, még engem is! Élvezzék, hogy az élet visszatér a normális kerékvágásba! " – üzente a 2021-es évvel kapcsolatban a magyar kutató. Az Ön böngészője nem támogatja a hanganyag lejátszását! A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg.